Európában egyre veszít jelentőségéből a vallás, e jelenség pedig indokolttá teszi a kérdést, hogy a helyi közösségek mit kezdenek a megüresedett templomépületekkel. Egykor még szent, mára viszont diszkóvá, Frankenstein-bárrá vagy gördeszkaparkká alakított épületek is ismertek, miközben az Egyesült Államokban divatos otthonokat varázsolnak egyes templomokból. Judi Tamara írása.
A heves tiltakozások nyomán mégis nyitva marad és rendeltetésszerűen működik tovább az utrechti Szent Katalin-székesegyház. Korábban a De Volkskrant holland napilap adta hírül, hogy az egyre kevesebb hívő és a csökkenő bevételek miatt kérdésessé vált a tizenhatodik században, gótikus stílusban épült katedrális sorsa. Sokáig az a forgatókönyv is élt, hogy a katolikus kolostortemplomot szimbolikus, mindössze egyeurós összegért veszi meg egy helyi múzeum, ám a helyiek petíciót indítottak a megmaradásáért. Árulkodó, hogy az utrechti főegyházmegyében úgy számolnak: néhány évtizeden belül az ott működő kétszáz katolikus templomból mindössze húsz maradhat fent a nagyfokú érdektelenség miatt.
A holland templom – amelynek magyar vonatkozása, hogy itt kötött házasságot Apáczai Csere János – egyébként abban a „szerencsés” helyzetben van, hogy bezárása esetén sem vesztette volna el vallási jellegét, az emlegetett kolostormúzeum ugyanis épp Szent Katalin emlékét ápolja.
Ennél jóval érdekesebb fordulatot vett a szintén hollandiai Arnhemben található Szent József-templom sorsa, amelyet pár évvel ezelőtt gördeszkaparkká alakítottak.
Az idősebbek sokszor mondják, hogy a vallás megcsúfolása, amit csinálunk. De nem használták ezt az épületet
idézte a The Wall Street Journal az egyik tizenéves deszkást, aki immár rendszeres látogatója az épületnek. A Szent József-templom fénykorában egyébként akár ezer hívőt is fogadott.
Az amerikai lap Hollandiát említi az eladásra és átalakításra ítélt templomépületek iskolapéldájaként, de mint írja, Németországban a katolikus egyház egy évtized alatt több mint ötszáz templomot zárt be. Az anglikán államegyház évente legalább húsz imaházról mond le. „A templomok bezárása jól mutatja, hogy mekkora ütemben csökken a hit jelentősége Európában. A jelenség pedig nemcsak a hívők számára fájdalmas, hiszen a legtöbben a vallást tartják a széttöredezett társadalom egyesítő erejének – emlékeztetett a New York-i lap, amely riportjában arra is rávilágít, hogy sok esetben igazat kell adni a szentségtörést kiáltóknak, egyes templomok ugyanis valóban méltatlanul végzik.
Példaként Hollandiában virágbolttá vagy szupermarketté alakított, egykor szent helyeket említenek, illetve írnak a skóciai Edinburgh egy evangélikus templomáról, amelyet egy Frankenstein-tematikájú bárrá építettek át. Utóbbira volt példa az Egyesült Államokban is, ahol New York egyik híres bárja, a Limelight az episzkopális egyház egyik épületében nyílt meg. Az amerikai diszkó később drogbotrányba keveredett, több alkalommal is bezárták, ma pedig testépítők edzhetnek az immár konditeremmé alakított templomban.
Az Egyesült Államokban ennek ellenére kevésbé jellemzőek az elhagyott imaházak: az amerikaiak vallásosabbak, mint az európai átlag. Csak 2000 és 2010 között ötezer katolikus templomot építettek az országban. Az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a tengerentúlon kibontakozóban van egy trend, miszerint átlagemberek költöznek be a kisebb, már nem használt templomokba, és divatos otthonná alakítják őket.
Forrás és fotó: Magyar Nemzet
