A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) a Lausanne-ban zajló 82. kongresszusán a szervezet európai szekciójának alelnökévé választotta Szöllősi Györgyöt.
Az AIPS Europe végrehajtó bizottságába 2017-ben bekerülő magyar újságíró-sportdiplomata kapta a legtöbb voksot a testület tagjai közül – írta a Magyar Sportújságírók Szövetsége.
A szavazásra az orosz Lev Rosszosik tavalyi halála miatt volt szükség. „Nagy megtiszteltetés és felelősség az alelnöki feladat a nagyszerű kolléga, Lev Rosszosik örökébe lépve, s a magyar elődök után képviselni a nemzetközi szövetség nyolc alapító nemzeti szövetségének egyikét” – mondta Szöllősi a megválasztása után.
Szöllősi György mandátuma a 2021-es tisztújító kongresszusig tart.
“A kőcsúptól éles sziklagerincz nyulik le egészen a Tatros völgyéig, ennek – a völgyet összeszorító – magas meredek előfokán van egy szép fekvésű erőd (Blockhaus), mely feltehetőleg a régi Gyimes vára helyén fekszik, s annak romjaiból épült. Ezen erődhöz 134 lépés fedett folyósó vezet oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda fel jutni.”
16 font (8 kg) vegyes őzhús, lehetőleg minden részéből: lapocka, comb, nyak, borda kerüljön a bográcsba (lábosba) 8-10-15 db babérlevél, attól függően, hogy mennyire aromás 1 kg vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma 1 fej lilahagyma 1-2 db zöldpaprika 2-3 db közepes sárgarépa 2 db zöldség (fehérrépa) őrölt pirospaprika só mustár tejföl zsír aszalt cseresznye
Elkészítés:
A vöröshagymát vágjuk apróra és zsírban dinszteljük meg. Amikor szép üveges, akkor adjuk hozzá a pirospaprikát, majd a kockára vágott őzhúst. Lassú tűzön pirítsuk, várjuk meg, amíg a hús kezdi a levét engedni, és csak ezután tegyük bele a babérlevelet, a kockára vágott zöldpaprikát, és a kockára vágott zöldségeket, végül ízlés szerint sózzuk. Ha folyamatosan kis lángon főzzük, akkor a hús a zöldségekkel együtt szépen megfő a saját levében, nem szükséges vizet adni hozzá. Ha látjuk, hogy nagyon elfőné a levét, akkor viszont kevés vízzel pótoljuk. Arra ügyeljünk még, hogy ha jó édes sárgarépával készítjük, kevesebbet tegyünk bele, mert az őzhús édes lesz tőle. Amikor a hús már puhára főtt, tegyük bele a nagyon apróra vágott lilahagymát, ízesítsük mustárral, tejföllel és kevés aszalt cseresznyével (vagy tőzegáfonyával, azaz cranberry-vel). Egyet forraljunk rajta és már el is készült. Zsemlegombóccal kínáljuk.
Most, hogy szobámban ér az est setétje, te jutsz eszembe, Szent Gellért cselédje, s ajkad, melyről az esti fák alól először szólt az ének magyarul. Arcod tatár emléke már ködös, de titkunk itt e földön még közös s a te dalod zsong minden idegemben itt, idegenben.
Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm, sértett gőgömben értőm és kísértőm, kínok közt, gondjaimtól részegen, örökzöld földem és egész egem, bőröm, bérem, bírám, borom, míg bírom és soraimmal sorsom túl a síron, kurjongó kedv, komisz közöny, konok gyász: mennyei poggyász.
Magyar szó! Ajkamon s gégém lazán vont hangszerén lázam, házam, hazám, almom-álmom, lovacskám, csengős szánom, és dal a számon, mit kérnek majd számon: – nincs vasvértem, páncélom, mellvasom, de Berzsenyivel zeng a mellkasom s nem győz le ellenség, rangomra törvén, sem haditörvény.
Jöhetsz reám méreggel, tőrrel, ékkel, de én itt állok az ikes igékkel. Árkon-bokron kergethetsz hét világnak: a hangutánzó szók utánam szállnak, mint sustorgó füzesbe font utak fölött alkonykor krúgató ludak, s minden szavamban százszor látom orcád, bús Magyarország.
Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek, ahol a fák, mint holt igék, kiégtek. Ős szók: a szemhatárról századok ködéből még derengő nádasok, gyepüs vápákon elhullt katonák, s ti bíbicek, bölények, battonyák, miket vadásztak vén csillyehajókról lápos aszókon.
Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje, mély hangok: alkony violasötétje, káromlások veszejtő vadona, mondatszerkesztés pogány pagonya, kötőszók: sok-sok illanó fodor, s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor, lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép s búzavirágkék.
Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya, karók, keresztek és bitófák árnya, s melléknevek, gazdag virágbarázdák, busák, buják, burjánzók és garázdák, melyik vidám faeke nyomtatott? S ti mellérendelt, kurta mondatok mint paprika, ha füzére vereslőn lóg az ereszről.
Ragok: szegények szurtos csecsemői, kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni, és E-betűk serege: fekete mezőn zsellérek koldus menete, s ti kongó-bongó helyhatározók, kukoricásban jó irányt hozók, ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó könnyű harangszó.
Jelentőmód. Az aszály mindörökre ráült a szürke, megrepedt rögökre. Magánhangzó-illeszkedés! Kaján törvénykönyvvé Werbőczi gyúrt talán? Mi vagy? Fülledt ötödfél százada robotba tört paraszt alázata, vagy összhang, mely jövendő, szebb utakra messze mutatna?
És főnevek, ti szikárak és szépek, ti birtokos ragokkal úri népek, országvesztők, elmozdíthatlanok, s ti elsikkadt, felőrölt alanyok, megölt vagy messze bujdosó fiak, Hajnóczyk, Dózsák meg Rákócziak – ó jaj nekünk, mi történt ennyi lánggal és a hazánkkal?
Parasztok nyelve, nem urak latinja, nem grófok rangja, de jobbágyok kínja, magyar nyelv! fergetegben álló fácska, hajlongasz szélcibáltan, megalázva – s ki fog-e törzsöd lombbal hajtani? Te vagy jelenünk és a hajdani arcunkat rejtő Veronika-kendő és a jövendő.
Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk és forró, mint forrongó szellemünk. Nem teljesült vágy, de égő ígéret, közös jövő és felzengő ítélet, nem hűs palackok tiszta óbora, nem billentyűre járó zongora, de erjedő must, könnyeinkben úszó tárogatószó.
A depresszió nem rosszkedv vagy gyengeség, hanem betegség, amelyben pl. a clevelandiek 20%-a szenved, különösen a téli időszakban, amikor kevés a napfény. És ez csak az orvosilag diagnosztizált, ha úgy tetszik, bevallott szám. Nem véletlen, hogy sokan erre az időszakra elköltöznek az Államok déli részére, Floridába. Életmód rovatunkban ezért ezzel a témával foglalkozunk – a divany.hu cikke alapján, amelynek szerzője Szalay Ágnes pszichológus, coach.
A depresszió nem rosszkedv.
“Szedd össze magad! Ne hisztériázz! Nézd a dolgok pozitív oldalát! Mindened megvan, mégis mi bajod?” Ezeket gondolatokat szokták az emberek mondani azoknak, akik rosszkedvről, depresszióról panaszkodnak. Ami még rosszabb, az ember önmagának is ezt mondja, ha úgy érzi, nincs minden rendben vele. Pedig ezek nagyon nem érvényes mondatok a depresszió esetében. A depresszió ugyanis láthatatlan betegség. Kívülről nehéz megérteni, akik pedig benne vannak, nehezen tudják elmagyarázni. Leginkább irodalmi szövegek, műalkotások vihetnek közelebb annak az elárvult, önmagába zárt, a világtól eltávolodott tudatállapotnak a megértéséhez, amit a depresszióban szenvedők éreznek. József Attila, Sylvia Plath vagy Vincent Van Gogh művei talán sejtetnek valamit.
Pedig a depresszió népbetegség, 2020-ra számítások szerint a második leggyakoribb egészségügyi probléma lesz a szív- és érrendszeri betegségek után. Mégis keveset beszélünk róla, és amikor említjük, gyakran tévhitekkel vagyunk tele. A társadalom a depresszióban szenvedőket is, mint sok más, nehéz és sokak számára érthetetlen helyzetben lévőket, stigmatizálja. Allison Abrams pszichoterapeuta, aki sokat tesz azért, hogy leválassza ezeket a stigmákat a mentális betegségekről, a Psychology Today-en elmagyarázza, hogy melyek azok a tévképzetek, amelyeket sokan még mindig a depresszióhoz kötnek. Amíg nem ismeri el a közvélekedés ennek az állapotnak a valódi betegség voltát, addig sok ember nem is mer kezelésért folyamodni, hogy elkerülje a szégyent és a megbélyegzést.
Melyek tehát ezek a mítoszok a depresszióról, amelyeket ideje lenne elfelejtenünk?
1. tévhit: A depresszió olyan valami, amitől megszabadulsz, ha végre összeszeded magad
A depresszió nem választás kérdése. Nincs olyan ember, aki önszántából ilyen tüneteket akarna magának. A depresszió az agy kémiai állapotának, az ember működésének és a környezetének bonyolult kölcsönhatása nyomán alakul ki – és ebben a kémiának jelentős szerepe van. Az ember az akaraterejével nem tudja megváltoztatni, hogy milyen neurotranszmitterek váltódnak ki az agyműködésében. Ez simán kiválthat valakinél depressziót, vagy bent tarthat a betegségben – bár a környezeti hatások sem elhanyagolhatók.
A depresszió nem a negatív gondolkodás eredménye.
2. tévhit: A depresszió a negatív gondolkodás eredménye
Az önsegítő könyvek és néhány pszichoterápiás irányzat is azt hangsúlyozza, hogy kezdjen el az ember pozitívan gondolkodni, lássa azt a poharat végre félig telinek. Ez bizonyos esetekben hasznos javaslat. Annyi a gond vele, hogy ez erős kognitív képességet feltételez. Ugyanakkor ha valaki depressziós, akkor a gondolkodása leszűkül, merevebbé válik, és pont azt a gondolkodási erőfeszítést képtelen megtenni, ami szükséges lenne az új hozzáállásmód elsajátításához. Ha az állapot elhatalmasodott, akkor a felkeléshez sincs ereje, nemhogy gondolkodási trükkök betanulásához. (…)
3. tévhit: Okod van rá, hogy depressziós légy
Abrams szerint a depresszió olyan megtévesztő és meggyőző, mint a korrupt politikus, aki bármi hazugságról meggyőz: „Nincs jogod depressziósnak lenni, hiszen mindened megvan. Hálásnak kéne lenned.” Pedig ez nagyon nem így van. A klinikai depresszióhoz nem kell több jogalap, mint ahhoz, hogy elkapd az influenzát. A fentihez hasonló, környezetből jövő biztatónak szánt mondások azonban csak még tovább építik a bűntudatot a betegben, segítség helyett csak rontanak az állapotán. A depresszió betegség, nem azon múlik, hogy kinek milyen „oka” van.
4. tévhit: Ha normálisan éled az életed, nem lehetsz depressziós
Ha influenzás vagy, otthon maradsz. A depressziónak viszont nincs kívülről látható tünete. Sok depresszióval küzdő ember éppen úgy bejár a munkahelyére, teszi a dolgát, mint amikor nem volt beteg. A környezete nem is tud róla, hogy belül mit él át a betegsége miatt – mondja Madisyn Taylor mentálhigiénés szakember.
A depresszió önmagába zárt állapot, de nem kell vele egyedül megküzdenünk.
5. tévhit: Ha elég erős volnál, kutya bajod sem lenne
A depresszió nem erő kérdése. Sőt, tulajdonképpen ahhoz kell az erő, hogy valaki segítséget bírjon kérni akkor, amikor szüksége van rá. A pszichés fájdalomtól való megszabadulás, a gyógyulás sokszor igazán erőssé teheti a jellemet. Aki meggyógyult, az gyakran nagyra tudja értékelni a gyógyult állapotát, és erősen, másokat segítve éli az életét. Sokak, akiknek a depresszió a társuk volt éveken át, korábbi traumák túlélői. Ha segítséget kaptak, és meg tudtak gyógyulni, akkor ők is képessé, erőssé válnak ahhoz, hogy segítsenek másokat, támaszt adjanak a rászorulóknak.
Abrams azt mondja, hogy ha valakit depressziósként diagnosztizálnak, akkor azt ne vegye életfogytiglani ítéletnek, hanem inkább egy olyan akadálynak, amit le lehet küzdeni. És ha leküzdi, akkor megerősödve kerülhet ki belőle. Ehhez persze első lépésként az kell, hogy tudjunk, és merjünk beszélni róla. Szűnjön meg az a közhiedelem, ami stigmatizálja a mentális betegségben szenvedőket. Ha a témát nem a szőnyeg alá söpörjük, hanem kihozzuk a fényre, akkor rögtön kezelhetővé is válik. S ha már beszélünk róla, merjünk szakembertől segítséget is kérni.
Január 26-án, szombaton sugározta a Magyar Televízió M5 csatornája a Hazajáró honismereti-turisztikai magazin Clevelandről szóló részét, amelyet másnap, itteni idő szerint du. 1.15-től (Magyarországon 19.20-tól) megismételnek a Duna Televízióban. Az adáslink cikkünkben is elérhető, és bármikor visszanézhető.
A Hazajáró észak-amerikai turnéja nemcsak azért áll közel a szívünkhöz, mert a Bocskai Rádió meghívására és szervezésében valósult meg, hanem mert egy kicsit a (hazai) világ figyelmének reflektorfényébe kerülhet az itt élő magyar diaszpóra közösség élete.
Miközben meghatottan nézzünk a nyár végén forgatott képeket – s képzeletben (újra) átéljük a Cserkésznap, a Magyar Iskola kezdése, a hirami piknik szép pillanatait, vagy benézünk a gyönyörű Szent Imre templomba -, abban reménykedünk, hogy ez a film is megerősít bennünket magyar nyelvünk, kultúránk, hagyományaink és nemzeti identitásunk megőrzésében. Hiszen nem volt hiábavaló az ide kivándorolt őseink küzdelme a megmaradásért, ahogyan az sem, hogy itt maradtak választott hazájukban, amelynek páratlan természeti szépségeit szintén bemutatja a film. Ezúttal a Cuyahoga-völgy Nemzeti Park vízeséseit és egy holtágát láthatjuk, majd kihajózunk a stábbal a szeszélyes Erie-tóra, ahol a lemenő nap fényében a műsor szerkesztői az 1934-es Tamási Áron-regény, az Ábel Amerikában szavaival búcsúznak szeretett városunktól.
A sorozat két hét múlva, február 9-én folytatódik.
Eszes Judit Emília már a második évet tölti Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasként New Yorkban, az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat kötelékében. Részt vett az intézmény felújításának lebonyolításában, közösségi és kulturális programokat szervez, valamint fotószakkört vezet. Célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a diaszpórával, illetve a nemzetközi közösséggel a magyar kulturális értékeket. A január 20-i adásunkban Miklós Melánia készített vele telefonos interjút.
Judit Brüsszelből érkezett New Yorkba, legalábbis ami a hivatalos, szakmai részét illeti. Több évig dolgozott ott kulturális koordinátorként, amelynek tapasztalatait jól tudja hasznosítani a jelenlegi feladatkörében is. Képzőművész édesapja révén, aki a 90-es évek végén New Yorkban dolgozott, volt alkalma elmesélésből, illetve fényképekről megismerni a várost, ami nagyon megtetszett neki, s gyerekkora óta vágyott arra, hogy ott élhessen. Amikor két évvel ezelőtt jelentkezett az ösztöndíjra, eleve New Yorkba pályázott, és szerencséjére oda is került, az Amerikai Magyar Könyvtárhoz és Történelmi Társulathoz. Jól sikerült az első év, és közös megelégedésükre idén is folytatják az együttműködést.
Judit azt mondja, elsősorban szakmai szempontból találta itt meg a számításait, hiszen ugyanazt a tevékenységet végezheti, mint Brüsszelben, csak még nagyobb szabadsággal és önállósággal. Emellett a New York-i intézet vezetőségével a tavalyi évben olyan hosszútávú projektekbe vágtak bele, amelyek megvalósulásában is szeretett volna részt venni. Ilyen volt az infrastrukturális beruházások koordinálása, amelynek során a könyvtár épülete új bejárati ajtót, valamint parkettát és fürdőszobát kapott. Ezek a munkálatok szeptemberben fejeződtek be, s talán ennek is köszönhető, hogy nőtt a könyvtárhasználók száma. Ez azért is tölti el örömmel, mert a vezetőség elsődleges célja az új tagok toborzása, akik később akár az igazgatósági tanács munkájába is bekapcsolódva aktívan rész tudnak venni a közösségi életben.
Mézeskalács szakkör a New Yorkban
Mindezek mellett Judit idén is tanít magyar nyelvet, valamint különféle programokat szervez: filmklubot, kiállításokat, irodalmi esteket, hagyományőrző kézműves programokat, de folytatja a fotós szakkört is. Több generáció látogatja a több mint 6000 kötettel rendelkező könyvtárt, a gyerekek főként a szombati iskolába járnak, az idősebbeket az esti programok vonzzák, így szervezőként kihívás számukra, hogy minden korosztály igényeinek eleget tegyenek. A fotózást Judit szintén Brüsszelben kezdte, ott tanult képzőművészeti szakon analóg technikát, és különböző fotós projektekben vett részt. New Yorkba érkezve fontosnak tartotta, hogy átadja ezt a tudást az érdeklődőknek, „hiszen – mint mondja – a rohanó, digitalizált világban érdemes egy kicsit lelassulni, visszalépni, ami különleges perspektívával gazdagíthatja a látásmódunkat”. A lyukkamerával való képalkotást és a sötétkamrában történő utómunkát, előhívást is megtanítja a manhattani szakkör résztvevőinek, akik élvezik a tanfolyamot, és elkészült anyagaikat a tavalyihoz hasonlóan idén tavasszal is egy kiállítás formájában mutatják majd be a nagyközönségnek.
A fotószakkör résztvevői és az analóg technika öröme
Még egy területen kötődik Judit kcsp-és munkája a brüsszeli előzményekhez, ahol a Nyugat-Európába kivándorolt 56-os menekültekkel kapcsolatban végzett kutatást, a francia és flamand nyelvű médiában tanulmányozva a szabadságharc sajtóvisszhangját. Itt viszont idén szeptemberben nyolcadmagával részt vett Pigniczky Réka és Lauer Rice Andrea archívumgyűjteménye, a Memory Project felkészítő tanfolyamán Torontóban, amelyet azzal a céllal szerveztek meg, hogy az ösztöndíjasok is bekapcsolódjanak a II. világháború, illetve az 1956-os események után Amerikába kivándorolt magyarokkal készülő riportok munkálataiba. Judit bevallása szerint ez egy nagyon izgalmas feladat, hiszen olyan élettörténetekkel találkozhatnak, amelyek közel tudják hozni számunkra a történelem eseményeinek emberi oldalát és valóságát. A munka kapcsán történő találkozásokat érzelmekkel telítettnek éli meg, hiszen a nagyapja révén, aki szintén disszidálni kényszerült, de később hazatért, érzékenyen érinti a téma, és mély emberi kapcsolata alakul ki az interjúalanyokkal.
Eszes Judit Emília (jobbról a második) a New York-i magyar közösség tagjaival az Amerikai Magyar Könyvtárban
New Yorkban több ösztöndíjas is működik, akik szerencsére mind egy helyen laknak. Judit azt mondja, ez megkönnyíti a mindennapokat és a munkát is, mert van kivel megosztani a problémákat és az örömöket. Segítik egymás munkáját, igazi csapatként működnek. Szabad idejében heti háromszor néptáncolni jár, ami számára nemcsak nagyszerű tevékenység, hanem egy olyan közeg, ahol otthon érzi magát, és ahol közel tud kerülni az itteni magyar fiatalokhoz. Ha letelik a két év, mindenképp hazafelé szeretné venni az irányt, és Magyarországon szeretne elhelyezkedni a kulturális szektorban. Legfontosabb tapasztalatként azt az elkötelezettséget viszi tovább Amerikából, ahogyan az itt élő magyarok megélik és őrzik az identitásukat és a kulturális hagyományaikat. Ezek az értékek mentén szeretne otthon is tevékenykedni, a magyar kultúra szervezőjeként.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Shaker Heights childless healthy couple seeking a live-in housekeeper. A private bedroom and bathroom, food and salary are provided. We have a Yorkie and 2 other small affectionate dogs. Our current housekeeper is returning to Europe after 5 years with us. We are kind, thoughtful and caring, and provide a calm family environment. English is a must. Thank you for considering us. Please call Rebecca, 216-283-0056.
A clevelandi Betánia Magyar Baptista Gyülekezet immár hagyományosan imahéttel kezdi az évet, a megújulás reményében számot adva az Istenhez és egymáshoz való kapcsolatunkról. Míg a hét napjain egy-egy választott Ige alapján elmélkedtek a hit kérdéseiről, a január 13-i záróeseményen a helyi magyar egyházi vezetők közreműködésével az imahét fő témája, a Krisztusban való egység állt az előadások középpontjában.
Vasárnap este a házigazda, Kulcsár Sándor lelkipásztor köszöntötte a vendégeket és a testvéreket, akik szép számban gyűltek össze a különleges istentiszteleten. Az egyházak vezetői közül Botansky Igor adventista lelkipásztor, Tóth Péter, Lorain-i református lelkész, Tamásy Éva, a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház lelkésze, valamint László Imre, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyházközösséget szolgáló baptista tiszteletes fogadták el a meghívást, és vettek részt az ökumenikus összejövetelen. Tíz perc állt rendelkezésükre, hogy kifejtsék gondolataikat, s mindannyian értékes tanítással járultak hozzá a hitbéli kérdések elmélyítéséhez.
Ft. Kulcsár Sándor baptista lelkipásztor
A nyitó imában Ft. Kulcsár Sándor vezetésével azért könyörögtünk, hogy a keresztény testvéreinkkel való összefogásban tisztuljon és erősödjön az Istennel és egymással való kapcsolatunk. A rangidős Botansky Igor pásztor, aki 1979 és 2001 között szolgálta a clevelandi Hetednapi Adventista Gyülekezetet, előadásában a Szentháromságról elmélkedett. Rámutatott arra, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek harmonikus, örök egysége olyan jelen idejű igazságot képvisel, amelyet bátran kell hirdetnünk. Ahogyan tették azt az apostolok is, példát állítva az elkötelezettségre és az életszentségre. Emlékeztetett az efezusi történésekre, amikor Pál apostol a pogány tanok követőivel harcolt, valamint a hamis tanúkra, akik azt állították, hogy Jézus testét ellopták a sírból, ám az isteni igazság és a hit erejét semmilyen rontás vagy ármány nem tudta legyőzni.
Botansky Igor lelkipásztor előadás közben
Ezt a bibliai képet folytatta elmélkedésében Nt. Tóth Péter, amikor a falak leomlásáról beszélt, és az egységet az „egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség” jegyében értelmezte. A keresztény közösségeket – mint Krisztus testének tagjait – arra buzdította, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és közeledjenek egymás felé. Arra az evangéliumi nyugalomra irányította a figyelmünket, amely a Krisztus sírjáról elgördített kövön ülő angyalokból áradt a hírre odaérkező apostolok felé. „Az Örökkévalóba vetett hit nyugalmával és erejével minden földi akadály elhárítható – mondta –, és megnyílhat az út az isteni igazság, a csoda előtt.” Ezért a másik emberben a testvért kell meglátnunk, nem a különbözőséget, hogy tovább építhessük a hitben és a keresztény életvitelünkben megmutatkozó egységet.
Tóth Péter református lelkipásztor előadása
Nt. Tamásy Éva Michelangelo híres, a Teremtést ábrázoló freskóját vetítette ki a hallgatóságnak, prédikációját arra a fontos részletre építve fel, hogy a képen nem ér össze Isten és Ádám egymás felé nyúló keze. Értelmezése szerint feszültség keletkezik bennünk ettől a távolságtól, és elbizonytalanodunk, hogy vajon ez azt jelképezi-e, hogy eltávolodtunk az Istentől, vagy hogy saját erőnkből nem is tudunk hozzá kapcsolódni. A hívő keresztény ember ezt a hiányt Jézus Krisztusban oldja fel. Ő az Ige, amely betölti az űrt, és általa megteremtődik az egység: Krisztusban megfoghatjuk az Isten kezét, s ha egymás kezét megfogjuk, Krisztus ott van velünk ebben az egységben. „Törött szárnyú angyalok vagyunk mind, de együtt repülhetünk” – zárta gondolatait a lelkésznő.
Nt. Tamásy Éva lelkész előadása és a kivetített Michelangelo-freskó
Nt. Dr. László Imre arról az ajándékról beszélt, amelyet a kereszténységben kaptunk az Úrtól: hogy hasonlatosak vagyunk Krisztushoz. Ami nem jelenti azt, hogy egyformák is vagyunk. A lelkipásztor tanítása szerint a sokféleségben kell a Lélek egységét megtartanunk, hiszen csak egyféle egység létezik: a Lélek ereje által. Isten gyülekezetét egy színes virágcsokorhoz hasonlította, amelyhez mindenki hozzáadja önmagából a legjobbat. A jóra kell törekednünk, és tudatos, érett erőfeszítéssel dolgozni a közösségünkért. Mert – mint ahogyan Kulcsár Sándor lelkipásztor a záró beszédében folytatta – erről ismerszik meg, hogy Krisztushoz tartozunk: ha szeretjük egymást, a testvért látjuk a másikban, és a szeretet jó hírét hordozzuk a világban.
Nt. László Imre lelkipásztor
Az elmélkedések között a baptista közösség énekkara Boda Erika vezetésével most is szépen és nagy lelkesedéssel énekelt, még ünnepélyesebbé téve az eseményt. Solczi Ágoston a Hozzád kiáltok Úr, Jézus! című Bach-kantáta orgonajátékával gazdagította az élményt. Az ökumenikus találkozó a baptista közösség néhány tagjának hitvallásával zárult, imádkoztunk a beteg testvérekért, majd a szeretet-vendégség következett, ahol a gyülekezet tagjai igazán kitettek magukért. A jobbnál jobb falatok mellett házi készítésű süteményekkel kínálták a vendégeket, akik még sokáig beszélgettek, majd hitben és szeretetben feltöltődve tértek vissza közösségeikbe.
Atlantic City, 2018. január 4.
A sűrű hóesésben gyalogol egy férfi a New Jersey állambeli Atlantic City-ben 2018. január 4-én. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám főként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja. A tartósan fagypont alatti hőmérséklet eddig tizenegy halálos áldozatot szedett Wisconsin, Észak-Dakota, Missouri és Texas szövetségi államokban. (MTI/AP/Matt Rourke)
Leállt a légi közlekedés az Egyesült Államok középnyugati részét sújtó erős és folyamatos havazások következtében, ami által a közúti közlekedés is veszélyessé vált.
Több mint 460 járatot töröltek a chicagói O’Hare nemzetközi repülőtéren és körülbelül 50 járatot a szintén chicagói Midway nemzetközi repülőtéren.
Detroit környékén az autós közlekedés is lelassult a latyakos utak miatt. A havazások annak a viharnak a részei, amely Észak- és Dél-Dakota felől indulva keletnek tart, a Nagy-Tavak államain keresztül Új-Anglia felé.
A vihar útvonalán egyes területeket jegesedés sújtott a havazás helyett. Az amerikai meteorológiai szolgálat szerint a körülmények az ország északkeleti részén “megközelíthetik a hóvihar kritériumát”.
Az előrejelzések szerint a vihar akár 25 centiméternyi hóval boríthatja be a középnyugati államokat, mielőtt vasárnap megérkezik az ország északkeleti csücskébe, ahol akár félméternyi hó is eshet.
Az Amtrak amerikai vasúttársaság a havazás miatt szintén törölt néhány Chicagóból Washingtonba és New Yorkba tartó szombati járatot, illetve néhány vasárnapit New York és Boston, illetve Pennsylvania között.
Prokop Péter katolikus pap, festőművész, író születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak szombaton Budapesten; Csepelen megkoszorúzták a művész emléktábláját, szentmisét tartottak a Jézus Szíve templomban, majd bemutatták a Prokop Péter 100 – emlékezések könyve című kötetet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a könyvbemutatón arról beszélt, hogy Európa elképzelhetetlen a kereszténység nélkül. Prokop Péter képei által, az érzékekre, érzelmekre hatva, különleges módon tud minket magyarságunkban, kereszténységünkben, európaiságunkban megerősíteni – mondta.
Kiemelte: a művész üzenete a bátor kiállás a kereszténység mellett. Úgy fogalmazott, furcsa világban élünk, amikor bizonyos esetekben a normalitást és a kereszténységet védeni már bátorságnak minősül. Hangsúlyozta: ha Európa bármit elfelejt a saját keresztény gyökereiből, ha ki akarja lúgozni a kereszténységet az európaiságból, akkor az európaiságot, az európai civilizációt veszíti el. „Vagy keresztény Európa leszünk, vagy nyugati kalifátus” – fogalmazott.
Mint mondta, Prokop Péter életútja azt üzeni: ne féljetek, keresztény hívek, a legmodernebb kifejezésmódokat használni. Hiszen képei a kor legmodernebb irányzatainak nyomán készültek, nem félt katolikus papként nemcsak a múltból táplálkozni, hanem mondanivalóját a legmodernebb művészeti módokon is megjeleníteni.
Emlékeztetett arra, hogy Prokop Péter élete utolsó éveit Csepelen töltötte. Mint mondta, elismerést érdemel a gazdagon illusztrált, minőségi kivitelű és összeállítású kötet megjelentetése a magyar és az egyházi kultúra e fontos metszetéről.
A csepeli önkormányzat kiadásában megjelent kötet bemutatóján Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy Csepelen az önkormányzat és az egyház kapcsolata kimagaslóan jó, céljuk, hogy az önkormányzat támogatásával az egyházat megerősítsék. Mint mondta, ennek eszköze a most megjelent kötet is.
A kötet bemutatja Prokop Péter életét és munkásságát, egyházi személyiségek, művészek, írók, kritikusok, tisztelők vallanak róla, valamint a könyvben a művésszel készült interjúk és a csepeli Szent József Otthon mintegy 240 darabból álló gyűjteményéből válogatott képek, 136 alkotás is helyet kapott. A 172 oldalas album szerkesztője Erdei Kvasznay Éva, Feledy Balázs és Prokopp Mária. A könyv borítóján a Karácsonyi angyal című kép és a Keresztút 14 stációja látható.
Prokopp Mária művészettörténész elmondta: mintegy százan vallanak a kötetben arról, hogy számukra mit üzen Prokop Péter. A címlapon látható kép fejezi ki talán leginkább a művész üzenetét, egy harsonázó angyal, piros és arany színekkel. Feladatunk, hogy a kereszténység örömét, az élet örömét, a megtalált boldogság örömét harsonázzuk a világba – mondta, hozzátéve, hogy az öröm mellett a hálaadás is sugárzik a műről. Erdei Kvasznay Éva galériavezető, képzőművész, a Prokop Péter-díj alapító kurátora a művész képein gyakran látható tüzes színekről beszélt, amelyek életteli, dinamikus érzést sugallnak. Feledy Balázs, Prokop Péter-díjas író, művészetkritikus elmondta: a kötet bemutatja a művész – világszerte mintegy 9 ezer műből álló – életművének számos alkotását, végigkíséri életútját és számos megemlékezést tartalmaz, sokféle aspektusból bemutatva az alkotót. Pap, festő és író, ez a hármasság egészen kivételes – mondta.
Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa elmondta, hogy emlékei Prokop Péterről az 1960-1965 közötti évekre nyúlnak vissza, amikor Egyesült Államokban, a szemináriumi évei alatt a nyári szünidőben hazament és láthatta a plébániáján a magyar művész alkotásait. Plébánia-temploma, a Magyarok Nagyasszonya templom fala, amely korábban teljesen fehér volt, fokozatosan a színek folyamává változott, amelyben megjelent a szűzanya a magyar szentekkel, angyalokkal és más szentekkel körülvéve. Mint mondta, ez a művészeti alkotás mindmáig vonzza a látogatókat. „Igazi művészi találkozás az ég és a föld között” – mondta.
Nincsenek objektív mérőszámai a jogállamiságnak, ezért nem is lehet jogalapja semmilyen jogállamisági vizsgálatnak – jelentette ki az Európai Néppárt alelnöke Péntek 9 című műsorunkban.
Gál Kinga szerint az európai ellenzék egy olyan kottából játszik ami nem fedi a valóságot. A Fidesz európai parlamenti képviselője hozzátette: Ahmed H. ügyének nemzetközi visszhangja is a kettős mércét mutatja, hiszen míg Magyarország jogszerűen intézkedett, a nemzetközi sajtóban és az NGO-knál teljesen ellentétes véleményeket lehetett hallani.
„Gyakorlatilag a nemzetközi elhíresült emberjogi NGO-k azok egyként állnak ki mellette és segítik. Szerintem ez a legelképesztőbb dolog és ez mutatja, hogy mennyire felfordult a világ, ami elképzelhetetlen lenne, hogy a sajtóban lehet támogatni és védeni a nemzetközi sajtóban és egy országot lehet megbélyegezni azért mert a jognak teljesen normális utat ad és ezért per van és bíróság van és minden módon próbálják mentegetni a bűnözőt” – jelentette ki a Hír TV-ben az Európai Néppárt alelnöke.
