“A Bekecstető keleti alján egy erdő által környezett mezőt Veszély Mezejének a hagyomány szerint azért hivnak, mert tatárjáráskor a vidék népessége oda menekült volt, de egyszer, midőn a fegyverfogható férfiak élelemszerzés végett elszéledtek, egy áruló rávezette a tatárokat a távol menhelyre, kik a hátramaradt nőket, gyermekeket és öregeket mind legyilkolták vagy rabszijjra füzték, elannyira, hogy mire a férfiak megtértek, csak hullákat s vértengert találtak, miért e gyászos naptól fogva viseli az a Veszélymező nevet. Most pedig, miután a Bekecstetőn felbuzgó gyönyörű forrásnál kipihentük egy kissé magunkat, folytassuk utunkat a Bekecs déli csúcsára, mely Körtvélyestető nevet visel.”
A párában, a vízesés felett, Halványan, mint egy álom, És testetlenül, mint egy lehelet: Az örökifjú szivárvány lebeg.
Megrokkannak a sziklák, a hegyek, A kő mállik, az erdők sírba térnek, Új medret tör a patak magának, S a régit testálja a feledésnek. Megőszül a világ.
De a szivárvány mindíg egy marad S színei meg nem fakuló csodák. Örökifjan és egyformán lebeg, Halványan, mint egy álom És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.
II.
Minden lélekben van egy kis szivárvány, Kis csapóhíd, amelyet lebocsát, Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, – Ennek a hídnak hídpillére nincsen, Ezt a hidacskát csak az Isten tartja. Az Isten, aki a szívekbe lát.
Hozzávalók: fél fej brokkoli fél font (20 dkg) burgonya só 1 font (40 dkg) tengeri halfilé frissen facsart citromlé 1 kávéskanál olaj 1 nagy fej lila hagyma 2 evőkanál vaj 7 evőkanál liszt ¾ liter tej őrölt fekete bors frissen reszelt szerecsendió 3 púpozott evőkanál mustár 12 lap lasagne tészta 1-2 gömb mozzarella sajt
Elkészítés: A brokkolit kis rózsáira szedjük, a burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk. Enyhén sós vízben puhára főzzük mindkettőt, majd leszűrjük. Közben a halfilét citromos vízben megpároljuk, valamint egy serpenyőben, a felhevített olajon a megtisztított, félkarikára vágott hagymát is megpároljuk. Egy nagy keverőtálban összetörjük a brokkolit, a burgonyát és a halat. Nem szükséges pépesre, maradjon darabos. Hozzákeverjük a hagymát, s ha szükséges, még megsózzuk.
Elkészítjük a besamelt: serpenyőben felolvasztjuk a vajat. Rászórjuk a lisztet, hagyjuk kicsit pezsegni, majd felöntjük a tejjel. Sóval, borssal, szerecsendióval és mustárral ízesítjük, habverővel keverve közepesen sűrűre főzzük.
Egy nagyobb sütőtál aljába teszünk vékonyan besamelből. Erre jön 4 tésztalap, besamel és a töltelék fele, amit szintén meglocsolunk kevés besamellel. Hasonlóan elkészítünk még egy réteget, befedjük a maradék tésztával, és rácsorgatjuk a szintén maradék besamelt. A tetejét megszórjuk a lecsepegtetett, összetépkedett sajttal. 340 Fahrenheitra (170 °C-ra) előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt készre sütjük.
„A kint születettekkel is úgy tudunk néptáncolni, mint az otthoniakkal” – mesélte Bence Kata Ágnes, aki Budapestről érkezett az Egyesült Államokba, és egyike annak a több mint harminc ösztöndíjasnak, akik a 2018/19-es “tanévben” a Nemzetpolitikai Államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor Programjának keretében teljesítenek szolgálatot az amerikai magyar diaszpóra közösségeiben. A Bocskai Rádió január 13-i adásában telefonon kapcsoltuk Venice-ből Katát, akivel Miklós Melánia, KCSP-ösztöndíjasunk készített interjút.
Bence Kata, Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjast Venice-ből kapcsoltuk telefonon a Bocskai Rádió január 13-i adásában, aki Miklós Melániának, rádiónk KCSP-ösztöndíjasának mesélt a tapasztalatairól, élményeiről.
Kata elmesélte, hogy a cserkész ismerőseitől hallott a KCSP lehetőségéről, akik a korábbi években részt vettek a programon. Ő maga is külföldi tapasztalatra vágyott, ezért megpályázta az ösztöndíjat. Tanítóként végzett, első és negyedik osztály közötti gyerekekkel foglalkozott egy tanévet, mielőtt ideutazott volna. Kanadába, Írországba vagy Európa országaiba szeretett volna menni, de Floridába került. Nem gondolkodott sokat, elfogadta az ajánlatot, hiszen nagy lehetőségnek tartja, mivel így nemcsak külföldi tapasztalatra tehet szert, hanem még jót is tehet, hasznára lehet a diaszpóra közösségnek.
Először jár Amerikában, s noha korábban nem vonzotta, mégis volt számára „egzotikuma” annak, hogy éppen egy olyan helyre kapott kiküldetést, amelyet magától nem választott volna. Ideutazása előtt tudott beszélni a tavalyi ösztöndíjassal, így volt lehetősége felkészülni néhány dologra, ami az elődjének nehézséget okozott. Például hogy a Venice-i magyar közösség főként nyugdíjasokból áll, amit Kata lehetőségként él meg, hiszen így az idősebb korosztállyal is van alkalma foglalkozni. Fő feladatai a Venice-i Magyar Ház Petőfi Klubjának rendezvényeihez kapcsolódnak, ezeken vesz részt, segít a programszervezésben, lebonyolításban: táncos esteken, bálokon, heti és havi összejöveteleken, ökumenikus istentiszteleteken. Éneklést és foglalkozásokat vezet, működik egy népdalkör, egy cserkészcsapat és egy nyugdíjas baráti kör, amelyek munkájába mind bekapcsolódott.
Közös éneklés a népdalkörrel
Kihívás számára a cserkészekkel való foglalkozás, hiszen Florida egyetlen cserkészcsapata működik náluk, amely ráadásul nagyon fiatal, 2012-ben alakult. 15-20 aktív tagja van jelenleg, akik péntek esténként részt vesznek a cserkészfoglalkozásokon, és Kata bizakodó, mert azt mondja, van egy stabil mag, a 7-8 fős örsvezetői gárda, akik nagyon elszántak. Tisztában vannak azzal, hogy a cserkészet, egyben a magyarság jövője is rajtuk múlik, ezért nagyon lelkesen foglalkoznak azokkal a gyerekekkel, akiket a szüleik messzi távolságokból elhoznak a heti összejövetelekre. Nemcsak az érdekes és hasznos időtöltés, valamint a cserkészetben való fejlődés miatt fontos ez számukra, hanem a magyar nyelv és kultúra ismereteinek elmélyítése, gyakorlása szempontjából is.
Venice-i cserkészek az 1956-os emlékműnél
A karácsonyt „furcsán” élte meg a floridai melegben, meséli nevetve, hogy a plasztik hóemberek a pálmafák alatt nem hozták meg az ünnepi hangulatát, de azért nagyon élvezte. A honvágya is erősebb volt ebben az időszakban, hiányoztak neki a szülei, noha a barátja itt van vele. Most volt először van távol a családjától, amit az tudott pótolni, hogy szerető közeg veszi körül. A szállásadójuknál töltötték a Szentestét, de a mentorától is kaptak meghívást, így nem érezték magukat egyedül.
Karácsonyváró foglalkozás a gyerekekkel
Kértünk Katától néhány itteni fotót, amelyek a tevékenységéhez kapcsolódnak – ezekről mesélt a hallgatóknak. Például az évadkezdő cserkész tevékenységükről, egy kirándulásról, amelyet egy aligátorparkban szerveztek, ahol különböző feladatokat kellett megoldaniuk a gyerekeknek. A kötélhúzás, amelyben idősek és fiatalok egyaránt részt vettek, a magyarság megőrzéséért folytatott harcot és összefogást jelképezi számára, ezért különösen fontos emléke. De meghatározó élménye volt a szüreti bál is, amelyen olyan fiatalokkal néptáncolt, akik már kint születtek, mégis az volt az érzése, mintha otthon lenne.
Kötélhúzás az floridai aligátorparkban
Az eddigi legnagyobb feladat Kata számára a Mikulás-ünnepség megszervezése volt, amit teljesen önállóan végzett. Újabb kihívásként a közeljövőben beindítani tervezett kézműves játszóházakat említi, és a farsangi bált. A közelben szolgálatot teljesítő KCSP-és társakkal egy sarasotai magyar rendezvényen találkoztak, és azóta is tartják a kapcsolatot. Tervezik, hogy meglátogatják egymást. És természetesen Kata szeretne utazni Amerikán belül, amíg itt van. Eddig Georgiába és Dél-Karolinába sikerült eljutnia. Meg is ragadtuk az alkalmat, és meghívtuk ide hozzánk, Clevelandbe, ahol szintén nagyon sok kedves magyar él, és rengeteg a program, amelyeken érdemes részt venni.
Néptánc az összetartozás jegyében (Életképek: Bence Kata, portréfotó: korosiprogram.hu)
Új, havonta jelentkező rovatot indítunk Diaszpóra hírek címmel, amelynek anyagát a Kőrösi Csoma Sándor-, illetve a szórványban feladatot teljesítő Petőfi Program ösztöndíjasai által írt cikkekből válogatunk. A mai diaszpóra hírek a Nemzetpolitikai Államtitkárság korosiprogram.hu oldalán jelentek meg, és az elmúlt hónapok olyan főbb magyar eseményeiről tudósítanak, amelyek az adott kontinensen kívül is nagyobb érdeklődésre számíthatnak. Ez alkalommal virtuálisan Svájcba, Angliába, Németországba, Ausztráliába és Argentínába látogatunk el.
A szép számú érdeklődő
Ferkó Zoltán Svájcból tudósított a magyar íjászkodás évezredes gyökereiről: „926-ban kalandozó őseink zsákmányszerzés céljából a festői Sankt Gallent is útba ejtették, melyről az ottani kolostor évkönyvei több bejegyzésben is tudósítanak. A történelmi hagyomány szerint eleink e maradandó emléket hagyó látogatása után került fel a 613-ban alapított bencés apátság falára a fohász: »A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!« A 21. századi svájci magyarok körében is megfogalmazódott az igény egy önálló íjászegyesület megalapítására. Az ötlet megvalósítását a svájci születésű Bakócs Michel vette kézbe és két társával, Szarka Gáborral és Perge Norberttel 2018 januárjában megalapította a csapatot. (…) Tavaly három alkalommal szerveztek bográcsozással egybekötött íjásztalálkozót, melyeken egyre növekvő létszámban jelentek meg a sportággal ismerkedni vágyó fiatalok és idősebbek egyaránt.” A téma iránt részletesebben érdeklődők a Svájci Magyar Egyesület – Hagyományos Íjászat oldalát megtalálják a Facebookon.
Huszárkiállítás a brit Katonai Nemzeti Múzeumban – Harrach Gábor így írt a decemberi megnyitó kapcsán Londonból: „Churchill az egyik legismertebb fiatalkori fotóján magyaros egyenruhában – zsinóros dolmányban, tollas kucsmában – látható. Mindez nem a véletlen műve: az akkor 21 éves alhadnagy ez időben a 4-es számú királyi huszárezrednél szolgált, s mint ismert, e könnyűlovas egységek a világon mindenhol tőlünk, magyaroktól vették át úgy a nevüket, mint az egyenruhájukat. Az Egyesült Királyságban jelenleg három királyi huszárregiment működik, a brit nemzetközösséghez tartozó Kanadában szintén. A magyar katonai hagyományok továbbélése az angolszász országokban tehát jelen idejű valóság. Ennek a kapcsolatnak, lényegében Nagy-Britannia és Magyarország közös katonai hagyományainak állít emléket az a londoni kiállítás, amit a december 6-án nyitottak meg a brit Nemzeti Katonai Múzeumban, és júniusig látogatható.”
A 2018. februárjától megnyílt konzuli irodát Sydney belvárosában novemberben a városba látogató Böjte Csaba atya áldotta meg – adta hírül Reményi Tamás. A főkonzulátust Sydney-ben 42 év működés után 2009-ben számolták fel egy bezárási hullámban, feladatait akkor a canberrai követség vette át. Az ausztráliai magyarok tiltakoztak, mivel a főkonzulátus jelentős szerepet játszott a helyi magyar közösség kulturális életében, és a gazdasági kapcsolattartásban is, hiszen a kontinensnyi ország központja Sydney, nem Canberra. A konzulátus újranyitását Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter jelentette be 2017. februárjában. Nyilatkozata szerint Ausztráliában „a gazdasági érdekérvényesítés és az ausztráliai magyar nemzeti közösség egyben tartásának elősegítéséhez” van szükség az immár külgazdasági és konzuli iroda néven működő intézményre.
Filmbemutatót tartottak Buenos Airesben, amely az argentin szórvány magyar diaszpóra kiemelkedő alakjainak életútját feltáró projekt első alkotása, és a Kálnay testvérek, András és György építészeti munkásságát állítja középpontba.Dr. Tari Adrienn cikkéből megtudhatjuk: „A film célja, hogy bemutassa az első világháború után Argentínába érkezett testvérpár munkásságát, azt a jelentős, Európából hozott esztétikai és konstrukciós technikát, mely mind a mai napig jelentősen meghatározza Buenos Aires arculatát. (…) 1920-ban döntöttek úgy, hogy Amerikába emigrálnak, és csak a véletlennek köszönhetően érkeztek Argentínába, a hajó ugyanis, amely az Egyesült Államokba indult, a nyílt tengeren irányt változtatott Río de la Plata felé. Megérkezésük után 1921-ben megkapták a Buenos Aires-i városi hatóság engedélyét, majd Kálnay és Társai néven megalapították vállalatukat.” A filmet Buenos Aires-ben a nagy érdeklődésnek köszönhetően háromszor vetítették, és szeptemberben magyar felirattal eljutott Pécsre is a Porta Pannonia Egyesület szervezésében.
Egyre több városban népszerűek a baba-mama körök. „Az év végén Brémában is elindult egy magyar nyelvű, keresztény szellemiségű baba-mama kör ahol havi rendszerességgel találkozhatnak a gyermekükkel otthon lévő édesanyák, hogy tapasztalatot cseréljenek és egymás hite által erősödjenek.” Adamekné Németh Zsófia írásából kiderül, hogy más felekezetű édesanyák is tagjai a körnek, ahol a mondókázáson túl a keresztény értékrendet alapul véve beszélnek meg nevelési kérdéseket.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. január 11., péntek (MTI)- AZ Európai Unió készen áll megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – jelentette ki helyi idő szerint csütörtök este az amerikai fővárosban tárgyaló Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa.
Az európai politikus szerdától két napon keresztül egyeztetett Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselővel. Az uniós biztos Washingtonban újságíróknak elmondta: a tárgyalások megkezdéséhez szükséges utolsó részleteket vitatták meg az amerikai főképviselővel, és az Európai Unió “készen áll a tárgyalásokra”. A tárgyalás megkezdéséhez az EU valamennyi tagországának beleegyezése szükséges, de Malmström szerint ez gyorsan fog menni, nem valószínű, hogy bármely tagállam kifogásokat emelne, mert a leendő tárgyalásoknak nem része a mezőgazdaság, amely Franciaország számára különösen kényes téma. A mostani egyeztetésen a közös szabályozási keretekre összpontosítottak – mondta Malmström. Robert Lighthizer hivatala nem tett közzé kommünikét az egyeztetésekről, de közölte: az amerikai célkitűzéseket a tárgyalások megkezdése előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hozzák. Az amerikai kommentárok emlékeztettek arra, hogy a főképviselő még tavaly októberben a kongresszushoz címzett levélben kifejezte szándékát az Európai Unióval kötendő kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra. Az EU kész napirendre tűzni a tárgyalásokon a gépkocsik és valamennyi gépjármű vámmentességét is, de csak akkor “ha ez kölcsönös” – mondta Malmström. Korábban csupán arról volt szó, hogy az amerikai-európai kereskedelmi tárgyalásokon az ipari termékek vámmentességéről, és a nem autóipari termékek szubvenciójának eltörléséről lesz szó. Donald Trump amerikai elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője tavaly júliusban – Juncker washingtoni látogatásának alkalmával – állapodott meg a kereskedelmi tárgyalások megkezdéséről, miután májusban az amerikai elnök úgy döntött, védővámokat vezet be az EU-ból, valamint Kanadából és Mexikóból érkező acél-és alumíniumtermékekre. Az EU ellenvámokkal válaszolt.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. január 12., szombat (MTI) – A rendkívüli állapot kihirdetése túlságosan egyszerű kiút lenne a jelenlegi helyzetből – jelentette ki Donald Trump elnök a Fehér Házban újságíróknak egy, az amerikai határbiztonságról rendezett kerekasztal-beszélgetés után.
Az elnök leszögezte: joga van ugyan rendkívüli állapotot hirdetni annak érdekében, hogy előremozdítsa a határfal miatti vitát, de inkább nem él ezzel a lehetőséggel, jobban szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. “Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – fogalmazott. A kormányzat részleges leállásának feloldása azonban a hétvégén már nem várható, mert a törvényhozók pénteken elhagyták a fővárost, anélkül, hogy a hétvégére megállapodtak volna bármiféle tárgyalási napirendben. Mindkét fél hajthatatlan: az elnök csakis olyan költségvetést hajlandó aláírni, amely az amerikai-mexikói határra tervezett fal felépítésére kért több mint ötmilliárd dollárt is tartalmazza. A kongresszus demokrata párti vezető politikusai viszont kitartanak amellett, hogy előbb megszavazzák a kormányzati részleges leállás feloldásához szükséges költségvetést, és majd csak azt követően tárgyalnának a határfalról. Trump megjegyezte: számot vetett azzal, hogy a rendkívüli állapot esetleges kihirdetése után a döntését bíróságon megtámadnák, mégpedig a demokratáknak azzal az érvelésével, hogy a déli határokon kialakult helyzet nem teszi indokolttá a rendkívüli állapotot. “Soha nem tudja az ember, hogy mi sül ki a 9. számú kerületi bíróságnál, ott valószínűleg veszítenénk” – mondta, utalva arra, hogy elnöki döntéseit mindig a San Franciscóban lévő, 9. számú kerületi bíróságon támadták meg, és a törvényszék mindig az elnök ellenében hozott ítéletet. Az elnök leszögezte: azok a kormányzati alkalmazottak, akik a részleges leállás miatt nem kapnak fizetést, “mikor ennek vége, akkor megkapják a pénzt”. Az egyes kormányhivatalok és ügynökségek leállása miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak, akik a kényszerszabadságra küldött dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed illetékesei pénteken arra kérték a pénzügyi szolgáltatókat, hogy bánjanak kíméletesen a fizetésük elmaradása miatt bajba került klienseikkel. Arra bátorították a pénzintézeteket, hogy módosítsanak a hitelek fizetési határidőin, vagy biztosítsanak áthidaló hiteleket. A kényszerszabadságra küldött, vagy fizetés nélkül dolgozni kénytelen csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazottnak pénteken kellett volna fizetést kapnia.
Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt
A 22. napjába lépett a részleges kormányzati leállás szombaton az Egyesült Államokban, és ezzel az ország történetének leghosszabbjává vált.
Az eddigi rekord leállás Bill Clinton elnöksége idején volt, és 1995. december 16-ától 1996. január 6-áig, 21 napon át tartott.
A leállás feloldását célzó tárgyalások zsákutcába jutottak, és pénteken a törvényhozók hazatértek anélkül, hogy a hétvégére bármiféle tárgyalási napirendben megállapodtak volna.
Hetek óta nem sikerült megállapodni abban, hogy a kormányzati működésre megszavazott költségvetés tartalmazza-e az amerikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költségeit. Donald Trump elnök ragaszkodik hozzá, a törvényhozás demokrata párti vezetői viszont hajthatatlanok, és csupán annyi kompromisszumra hajlandók, hogy a költségvetés megszavazása és valamennyi kormányzati hivatal munkájának újraindulása után majd tárgyalnak a határfalról is. Az elnök a hét elején még határozottan kijelentette, hogy ha nincs megegyezés az ügyben, akkor rendkívüli állapotot hirdet ki, ehhez – mint fogalmazott – “abszolút joga van”, és ez lehetővé tenné kormánya számára, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül finanszírozza a falépítést. Csütörtökön délelőtt a texasi-mexikói határnál tett látogatása előtt újságíróknak azt mondta: “csaknem biztos” a rendkívüli állapot kihirdetése, pénteken azonban már azt hangoztatta, hogy noha ehhez joga van, inkább nem él e lehetőséggel, inkább szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. “Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetés után a Fehér Házban.
Amerikai sajtójelentések szerint a Fehér Ház költségvetési hivatala azon dolgozik, hogy hogyan lehet megoldani egy akár február végéig elhúzódó részleges leállás okozta helyzetet. A The Wall Street Journal című lap úgy tudja: az unió helyzetéről a kongresszusban tartandó szokásos évértékelő beszédében, amely január 29-én lesz, Donald Trump külön részt szentel majd a leállásnak. A Fehér Ház bejelentette, hogy az adóhivatal (IRS) rendben kipostázza a most esedékes adóvisszatérítéseket, Sonny Perdue agrárminiszter pedig jelezte, hogy a tárca február végéig finanszírozni tudja a szegényebb sorsúakat segítő élelmiszer-utalványokat.
Csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazott dolgozik fizetés nélkül, és közülük 380 ezret kényszerszabadságra küldtek. Ígéret szerint a kormányhivatalok teljes mértékű újraindulása után kompenzálják őket. A leállás miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak a nem kormányzati alkalmazottaknak, akik a kényszerszabadságra küldött kormányzati dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták.
Jerome Powell, a jegybank szerepét ellátó szövetségi tartalékrendszer (Fed) elnöke a washingtoni Gazdasági Klub rendezvényén óvott az elhúzódó válságtól, mert szerinte ez veszélyezteti az amerikai gazdaság egészét.
Mind demokrata párti, mind republikánus politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt pénteken, hogy amennyiben az elnök mégis rendkívüli állapotot hirdet ki, akkor milyen – a kongresszus jóváhagyásától független – forrásokból akarja biztosítani a fal felépítését. Az elnöknek például joga van ahhoz, hogy katonai projekteket állítson le, és a felszabaduló összeget a falépítésre fordítsa. Sajtóinformációk szerint a Fehér Ház azt is fontolgatja, hogy a katasztrófa-elhárításra fenntartott költségvetésből venne el pénzt. Puerto Rico kormányzója pénteken már tiltakozott is egy ilyen megoldás ellen.
A szenátus republikánus frakciójának egyes tagjai pénteken újabb kompromisszumos javaslattal próbálkoztak, amely szerintük kiutat jelenthet a zsákutcából. Rob Portman ohiói és Jerry Moran kansasi politikus olyan javaslatot terjesztett elő, amely 25 milliárd dolláros alapot hozna létre a határok biztonságának erősítésére, és egyelőre ebből finanszíroznák egy legalább 1100 kilométeres határszakasz megerősítését. A javaslat magában foglalja a gyermekkorukban a szüleik révén az Egyesült Államokba került, fiatal illegális bevándorlók – az úgynevezett álmodozók nemzedéke – védelmét is, lehetővé téve, hogy amerikai állampolgárságért folyamodhassanak.
Több szempontból is tanulságos volt az első Kormányinfó az idén, amelyet hagyományteremtő szándékkal maga Orbán Viktor miniszterelnök tartott.
A kormányfő kíméletlenül feladta a leckét a sajtó szereptévesztésben szenvedő balliberális részének, amely hosszú ideje igyekszik átvenni az impotens ellenzéki pártoktól a politika formálásának feladatát.
A máskor oly harcias őrkutyák, kormánybuktató tényfeltárók és mindent leleplező kritikusok rá kellett hogy döbbenjenek, jobb, ha maradnak a kaptafánál.
Vagyis akkor tesznek jót az általuk képviselt ügynek, ha politizálás helyett inkább kíváncsiak, és olyasmit kérdeznek, amire jobban érdekli őket a megkérdezett válasza, mint a saját előregyártott vádjaik. A nemzetközi sajtótájékoztatón ugyanis az járt jól, aki a kormány döntéseiről, az embereket leginkább foglalkoztató ügyekben a miniszterelnök álláspontjáról, jövőbeni elképzeléseiről érdeklődött.
Ők világos, határozott, egyértelmű válaszokat kaptak a migráció, a gazdaság vagy az európai választási kampány témájában.
Akik viszont azzal kísérleteztek, hogy a szedett-vetett ellenzék unásig ismételgetett Orbán-fóbiás paneljeit olvassák a kormányfő fejére a korrupcióról, a demokrácia felszámolásáról vagy a nyilvánosság elfoglalásáról, azok megtapasztalhatták, hogy Orbán Viktor minden tekintetben sokkal jobb politikus náluk.
A politikai vádakra ugyanis politikusként reagált, de mindvégig higgadtabb, elegánsabb, mondhatni emberibb volt, mint az inkvizítorok.
Sajnos az is kiderült a sokszereplős óriásinterjúból, hogy végletesen szétszakadozott nemcsak a magyar társadalom, hanem Európa egésze is. Mást gondolnak a világról és gondolataik kifejezésére teljesen más nyelvet használnak például a migrációt kívánatosnak tartók és az azt ellenzők. Mást értünk szabadság, demokrácia alatt, másképp viszonyulunk a hitünkhöz, hagyományainkhoz, kultúránkhoz.
Mintha két párhuzamosan létező világban élnénk, amelyekben a megértés legcsekélyebb esélye sem kecsegtet a közeli jövőben. A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva többször igyekezett tanúbizonyságot tenni arról, hogy ő legalább odafigyel ellenfelei szándékaira, de azt nem várhatják tőle, hogy a legfontosabb kérdésekben feladja komoly társadalmi támogatottságot maga mögött tudó céljait.
Ilyen például az, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, és az európai parlamenti választások kampánya – középpontjában a migrációval – is arról szól, hogy az unió intézményeiben a bevándorlásellenes erők kerüljenek többségbe.
Minden döntés, minden kormányzati lépés ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető. Aki ez ellen politizál, az bevándorláspárti. Sajnos ma már igaz ez a teljes magyar ellenzékre.
Apropó, ellenzék. Azt a tömény ostobaságot, rosszindulatú acsarkodást látva, amit a nyakunkba borítottak az egyre kisebb, ezért egyre agresszívabb pártok vezetői a sajtótájékoztató kapcsán is, nehéz higgadtan elemezni.
Nyilván kevés a magyarokat érdeklő mondanivalójuk, s ennek hiányát az Orbán Viktor elleni mérhetetlen gyűlölet felkorbácsolásával próbálják pótolni. Az pedig a cinizmus csimborasszója, hogy ugyanakkor őt vádolják a szegény menekültek elleni gyűlöletkeltéssel. Ebből is jól látszik, hogy a kormánypártok teljesen magukra maradtak hazánk jövőjének alakításában.
Az a társaság, amit kénytelenek vagyunk ellenzéknek tekinteni, csak önmagával van elfoglalva. Történjék bármi, csak az a néhány faék-egyszerűségű panel jön a szájukra, amelyekről elhitették magukkal, hogy alkalmas a kormány megbuktatására.
De ahogy ez a Kormányinfón is elhangzott, nem tiszte a nemzeti oldalon senkinek, hogy ebben az önsorsrontásban megakadályozza őket.
A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.
A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett
– idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.
Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy
a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.
Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó István, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott ünnepségen.
A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről. Háttér
1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés hiányos volt és korszerűtlen. A hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.
A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi szakaszon védelembe mentek át. A nyáron a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett, sikertelen kísérletek során 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt megkezdték csapataik kivonását a doni térségből.
A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat, és 8-12 kilométer mélyen hatolt előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány ragaszkodott a parancshoz, jóllehet a hadsereg egy részét talán megmenthette volna, ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszereléssel, sokuknak téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között kellett tartaniuk magukat a többszörös túlerővel szemben.
Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén – miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt – a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, és néhány ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.
A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én “vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen katonák látványa késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására, mely szerint “a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta, és a “rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy számos helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal.
A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.
Ma ünnepli 98. születésnapját a világ legidősebb olimpiai bajnoka, Keleti Ágnes. Miután 2018 februárjában meghalt Sir Durward Knowles, a magyar tornász olimpikon lett a legidősebb a nyári olimpiák még életben lévő aranyérmesei között.
A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, aki 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, és hétszeres csapatbajnok – nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.
Keleti Ágnes a Nemzeti Torna Egylet színeiben kezdte meg a sportpályafutását, és már 18 éves volt, amikor bemutatkozott válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút hamis papírokkal vészelte át. 1946-ban Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen.
1949-ben az Istvánmezei út 3-5. alatti Nemzeti Sportcsarnokban – ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok. Fotó: Fortepan/Kovács Márton Ernő
Keleti Ágnes az 1952-es helsinki olimpián egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyert, az 1956-os melbourni olimpián pedig négy aranyat és két ezüstöt szerzett. A játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő lett, aki aranyérmet tudott szerezni. Az ötkarikás játékok végén Ausztráliában maradt.
Egy évvel később pedig Izraelben telepedett le, ahol megteremtette a nemzeti tornasportot. 1958-tól 1980-ig az izraeli tornászválogatott edzője volt, 1983-tól 1988-ig izraeli kluboknál edzősködött. 1957-től 1980-ig az izraeli Testnevelési Főiskola tanáraként is tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen vonult igazából nyugdíjba.
2010 júniusában, amikor Fried Erika filmrendező portréfilmet forgatott róla. Fotó: MTI/Kollányi Péter
Aki tornász, az hetven, nyolcvan, sőt, kilencven fölött is sportos marad. Keleti Ágnes a mai napig tornával kezdi a napot.
Tavaly egy izraeli tehetségkutatóban azzal nyűgözte le a zsűrit és a közönséget, hogy különböző tornagyakorlatokat mutatott be, így lement spárgába is.
