PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
a diaszpórában élő magyarság szervezetei és a diaszpórában található, magyar nyelvű oktatást végző szervezetek számára
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII.30.) Korm. rendelet alapján nyílt pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2019. évi „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzat terhére az alábbiak szerint:
1. A pályázat célja
Magyarország határain kívül, a világon szétszórtságban élő magyar közösségek boldogulásának, valamint az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének előmozdítása. A magyar nemzeti azonosságtudat megerősítése, az anyanyelv elsajátítása, fejlesztésére és ápolása, valamint a magyar kultúra megőrzése és továbbadása. A felhívás a világ magyarságának összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó tevékenységek megvalósítására szeretne ösztönözni, az e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával.
2. A pályázati felhívások tárgya
2.1 A magyar közösség céljait szolgáló kulturális, családi, egyházi, cserkész, ifjúsági és sport programok támogatása.
Különös tekintettel:
- a magyar történelmi és kulturális örökség ápolása, kulturális, hagyományőrző és ifjúsági programok, gyermekfoglalkozások, nyári táborok támogatása,
- egyházi és cserkész programok támogatása (kulturális, hitéleti és szociális tevékenységek),
- amatőr és hivatásos színházi produkciók támogatása,
- értékes magyarországi művészeti produkciók befogadásának támogatása, valamint képzőművészeti tevékenységek és kiállítások finanszírozása,
- sport rendezvények támogatása,
- közösségek közötti szakmai kapcsolatok kialakítása és erősítése.
2.2 Az anyanyelvi oktatásra irányuló tevékenységek és hozzá kapcsolódó működési támogatások (hétvégi magyar iskolák, vasárnapi iskolák)
Különös tekintettel:
- oktatási célból terem, helyiség (iroda, raktárhelyiség) bérléséhez való hozzájárulás,
- általános működési költségek (személyi, tárgyi vagy dologi),
- taneszközök (technikai és tárgyi eszközök) beszerzésének támogatása,
- szakmódszertani segédanyagok és tankönyvek beszerzésének, kiadásának és fejlesztésének támogatása,
- oktatók béréhez való hozzájárulás,
- oktatók utaztatásához való hozzájárulás
- pedagógusok és oktatási szakemberek számára továbbképzések szervezése, azon való részvétel támogatása,
- magyar érettségire és/vagy nyelvvizsgára való felkészítés támogatása
- programok szervezéséhez való hozzájárulás,
- hétvégi magyar iskolák egymás közötti, vagy valamely Kárpát-medencei magyar iskolával kialakuló testvérkapcsolatának támogatása
- tanulmányi utak szervezése, tanulmányi versenyeken való részvétel támogatása.
2.3 A magyar közösség céljait szolgáló írott és elektronikus média, könyvkiadás támogatása
Különös tekintettel:
- magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó,
- szakmai kiadványok,
- könyvkiadás támogatása.
2.4 Szervezetek, intézmények működése, valamint a magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések és ingatlan-beruházások támogatása
Különös tekintettel:
- az 5. pontban megjelölt pályázói kör részére működési kiadások támogatása (személyi kifizetések és azok járulékai, kis értékű eszközbeszerzés, szolgáltatások, utazási költségek, ingatlan-fenntartási költségek)
- a magyar közösség törekvéseit szolgáló ingatlan-beruházások kiegészítő támogatása
- infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések.
Egy pályázó pályázati tárgyanként 1 pályázatot, összesen legfeljebb 2 pályázatot nyújthat be.
3. Támogatható kiadások
A 2.1.-2.3. pont szerinti pályázati tárgy esetében a programok lebonyolításának költségei (programokhoz kapcsolódó anyag- és tárgyi eszköz beszerzés, szolgáltatások, a programokhoz kapcsolódó személyi kifizetések és azok járulékai; a taneszközök finanszírozásának támogatása (módszertani segédanyagok és tankönyvek beszerzése, szállítása, fejlesztése és kiadása), oktatói munka támogatása (bérekhez való hozzájárulás, utazás, továbbképzéseken való részvétel, azok szervezése, lebonyolítása).
A 2.4. pont szerinti pályázati tárgy esetében:
- működési kiadások támogatása,
- eszközbeszerzés,
- ingatlan-fenntartási költségek
- ingatlan-fejlesztési, beruházási kiadások támogatása
4. Nem támogatható kiadások
- egyéb személyi juttatások (prémium, végkielégítés),
- ingatlan- és gépjárművásárlás,
- jövedéki termékek (alkohol, dohányáru, stb.),
- késedelmi kamat, bírság,
- adótartozások, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozások (a továbbiakban együtt: köztartozások).
5. Pályázók köre
A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: BGA törvény) 1. §-ában foglaltak figyelembevételével pályázatot nyújthat be a világ bármely részén (kivéve szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, magyarországi és – ide nem értve a kijevi és lembergi székhelyű szervezeteket – ukrajnai székhelyű) a magyar kultúra, az anyanyelv megőrzését célul kitűző
- bejegyzett civil szervezet, melynek alapszabályában felsorolt tevékenységei összhangban vannak jelen felhívás céljával, ideértve az intézmény működtetését, fenntartását is,
- egyházi jogi személy
- (a továbbiakban: pályázó).
6. Nem részesülhetnek támogatásban
6.1 politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek,
6.2 vállalkozások,
6.3 azok a pályázók, amelyek az adott pályázat megjelentetését megelőzően a Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázati eljárások során valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltattak, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használtak fel, illetve az elnyert pályázat alapján létrejött támogatási jogviszony szerinti valamely kötelezettséget – nekik felróható okból – maradéktalanul nem teljesítették (ide értve a beszámolási kötelezettség mulasztását, fizetési kötelezettség nem teljesítését is),
6.4 azok a pályázók, amelyek a részükre nyújtott támogatást nem a támogatási célnak megfelelően használták fel, és az ebből vagy más kötelezettségszegésből eredő visszafizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy amelyek a támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt beszámolási kötelezettségük teljesítése során valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használtak fel,
6.5 azok a pályázók, amelyek végelszámolás, vagy csődeljárás alatt állnak, és amelyek ellen felszámolási vagy egyéb megszüntető eljárás van folyamatban,
6.6 azok a pályázók, amelyek vezető tisztségviselője olyan szervezetnél töltött be – a pályázat benyújtását megelőző 2 éven belül – vezető tisztséget, amely szervezettel szemben a 6.3 – 6.5. pontban meghatározott kizáró ok valamelyike fennáll,
6.7 az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §-ában meghatározott személyek és szervezetek.
7. Igényelhető támogatás
7.1 Az igényelhető támogatás mértéke: 500.000 Ft – 2.500.000 Ft közötti összeg
7.2 A teljes támogatási keretösszeg 500.000.000 Ft, melyről a beérkezett pályázatok mennyisége és minősége alapján, a Kollégium javaslatát figyelembe véve az Alap Bizottsága dönt.
7.3 A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
7.4 A támogatás rendelkezésre bocsátása: egy összegű, támogatási előlegként történő folyósítás, vagy a támogatás felhasználását igazoló beszámoló elfogadását követően történő utólagos finanszírozás.
7.5 Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy azon pályázók esetében, akik elszámolási és hiánypótlási kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget, támogatási előleget nem biztosít, hanem a támogatás utalására a projekt/program megvalósulását követően benyújtott és elfogadott elszámolás alapján kerül sor.
7.6 Maximális támogatási intenzitás mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
7.7 A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.
7.8 Amennyiben a nyertes, támogatásban részesülő pályázót (a továbbiakban: Támogatott) a projekt/program megvalósítása során közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége terheli, a szükséges közbeszerzési eljárásokat lefolytatja. A közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatásáért a Támogatott felel.
8. A pályázat megvalósítási paraméterei
8.1 Megvalósítási időszak: 2019. január 1. – 2019. december 31.
8.2 A pályázat benyújtásának kezdő időpontja: 2018. november 20.
8.3 Benyújtási határidő: 2019. január 18. 14.00 óra (közép-európai idő szerint).
8.4 Elszámolási határidő: a támogatottnak a program/projekt megvalósítását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2020. január 30-ig szükséges a szakmai és pénzügyi beszámolót benyújtania a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) segítségével.
9. A pályázat benyújtásának formája
A pályázat benyújtása elektronikus formában történik a NIR segítségével. Elérhető: nir.bgazrt.hu oldalon vagy az Alapkezelő honlapjáról (https://bgazrt.hu)
A pályázati csomag elemei
- pályázati felhívás
- pályázati (elektronikus) adatlap és mellékletei
- 2019. évi Pályázati és elszámolási útmutató
- Általános Szerződési Feltételek
10. Pályázat benyújtásához szükséges adatok, dokumentumok, a pályázat formai követelményei
10.1 PÁLYÁZATI ADATLAP
A NIR-ben kizárólag magyar nyelven kitöltött és beadott pályázati adatlapot, valamint annak mellékleteit kell feltölteni. Több oldalas mellékletet egy PDF-fáljba foglalva kérjük feltölteni a NIR-ben megadott helyre.
A pályázóknak az alábbi dokumentumokat szükséges feltölteniük az elektronikus pályázati adatlap mellékleteként a NIR-be:
10.2 NYILATKOZAT
Nyilatkozat arról, hogy:
Nyilatkozat arról, hogy a pályázatban megadott információk, a benyújtott mellékletek valódiak és hitelesek. A melléklethez használt sablon a NIR-ben a mellékletek között elérhető. A Nyilatkozatot ki kell tölteni és cégszerűen aláírni (pályázó törvényes képviseletére jogosult személy írja alá, amennyiben a szervezet pecsétet használ, úgy kérjük szépen a nyilatkozatot pecséttel is ellátni) majd szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé. Eredeti példányt elégséges a döntéshozatalt követően a nyertes pályázóknak postázni az Alapkezelőhöz (Postacím: 1253 Bp. Pf.: 70).
A nyilatkozatot a pályázó törvényes képviseletére jogosult személy írja alá. Az aláíró személy képviseleti jogosultságát a létesítő okiratnak alá kell támasztania, amennyiben az nem derül ki a létesítő okiratból vagy a törvényes képviselő akadályoztatva van, Meghatalmazás csatolása is szükséges a pályázat érvényességéhez! A meghatalmazás formai követelményeit és a meghatalmazáshoz használható sablon elérhetőségét a jelen felhívás 10.9. pontja tartalmazza.
10.3 LÉTESÍTŐ OKIRAT
A pályázó legutolsó módosításokat is tartalmazó, hatályos alapszabálya, alapító okirata (vagy egyéb létesítő okirata) vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okirata eredeti példánya, mely tartalmazza a pályázó a pályázó – a hétvégi iskolák esetében a befogadó szervezet – aktuális adatait, különös tekintettel a szervezet törvényes képviseletére jogosult személyek körére és a szervezet székhelyére.
10.4 ALÁÍRÁS IGAZOLÁS
A pályázó nevében aláírásra jogosult (törvényes képviselőként megjelölt, illetve meghatalmazott személy vagy személyek) pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintája vagy az aláírás minta közjegyző által hitesített másolata (aláírási címpéldány, vagy banki aláírás-bejelentő karton). (Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal által kiadott aláírás igazolás nem elfogadható!) A dokumentumot szkennelve fel kell tölteni a NIR felületen a megfelelő mellékletek közé.
Az igazolás magyar nyelvű fordítását külön dokumentumként kérjük feltölteni.
10.5 MŰKÖDÉSI IGAZOLÁS
A pályázó 30 napnál nem régebbi hatósági nyilvántartásról szóló igazolása vagy az annak kiállítására vonatkozóan benyújtott (a kiállító szerv által ellenjegyzett) kérelem másolata.
10.6 PÉNZFORGALMI SZÁMLASZÁM IGAZOLÁS (banki igazolás)
Kérjük a nemzetközi utalás fogadására szolgáló fizetési számlaszám igazolását benyújtani a pályázathoz
10.7 INGATLAN DOKUMENTUMAI
Ingatlan beruházás (felújítás) esetén az ingatlanra vonatkozó közhiteles nyilvántartás szerinti tulajdoni lap, valamint – ha nem a pályázó a kizárólagos tulajdonos, akkor — a tulajdonos(ok), tulajdonostárs(ak) hozzájárulásáról szóló nyilatkozat, vagy az ezzel azonos tartalmú szerződés feltöltése szükséges.
Amennyiben nem az érintett ingatlan kizárólagos tulajdonosa a pályázó, akkor az ingatlan hasznosítására vagy használatára vonatkozó (bérleti vagy más) szerződés másolatát kérjük feltölteni.
Nyertes pályázat esetén be kell szerezni és be kell nyújtani a 30 napnál nem régebbi ingatlan tulajdoni lapot.
10.8 ADÓSZÁM IGAZOLÁS
A szervezet adószámának (adószám hiányában nyilvántartási számának) igazolására alkalmas dokumentum feltöltése szükséges.
10.9 MEGHATALMAZÁS
Amennyiben a Nyilatkozatot nem a szervezet törvényes képviselője írja alá, úgy a nyilatkozattevő(k) meghatalmazásának feltöltése szükséges. A melléklethez használható sablon a NIR-ben elérhető. Meghatalmazás esetén mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott aláírási igazolását feltölteni szükséges.
Az okiratok, igazolások magyar nyelvű fordítását külön dokumentumként kérjük feltölteni a NIR-be.
11. Hiánypótlás
Hiányosan és/vagy nem megfelelően kitöltött, de minden mellékletet tartalmazó pályázat esetén a hiányosság rendezésére a pályázónak egyszeri lehetősége van, melyre az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 15 naptári nap áll rendelkezésre.
12. A pályázat érvénytelensége
12.1 a pályázó a pályázatot nem a felhívásban közzétett tárgyban nyújtotta be;
12.2 a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat adott meg;
12.3 a pályázó a kötelezően benyújtandó mellékleteket nem töltötte fel;
12.4 a pályázó az előírt határidőre nem vagy nem megfelelően tett eleget a hiánypótlási felszólításnak;
13. A pályázatok elbírálásának szempontjai
13.1 Tartalmi értékelés szempontjai:
- A pályázatban foglaltak megfelelnek a pályázati felhívás alapvető célkitűzésének, a magyar közösségek magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítését, értékőrző és közösségfejlesztő tevékenységének támogatását szolgálják,
- A pályázat kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggés van.
- A pályázó magyar nyelvű oktatást végző szervezet regisztrált a Nemzeti regiszterben.
13.2 Pénzügyi értékelési szempontok
- A szöveges indoklás alátámasztja a részletes költségtáblázatban tervezett összegeket,
- A tervezett kiadási költségsorok a program/projekt megvalósításához indokoltak és összhangban vannak a vállalt szakmai feladatokkal,
- A vállalt szakmai feladatok és a szöveges indoklás alátámasztják a tervezett költségek mértékét.
A pályázatok végső beadási határidejét követő 90 napon belül a Bizottság dönt a pályázatokról, melyről a pályázók a Bizottság döntését követő 8 napon belül elektronikus levél formájában értesítést kapnak.
14. Támogatás biztosítása
A Támogatottak részére a támogatást az Alapkezelő támogatói okirat kiadása vagy támogatási szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: támogatói okirat) alapján biztosítja. A költségvetési támogatás felhasználásának szabályait, a támogatói okirat kiadásának részletes feltételeit, illetve a benyújtandó dokumentumokat a 2019. évi Pályázati és elszámolási útmutató és az ÁSZF tartalmazzák. Amennyiben a pályázó nem felel meg a 2019. évi Pályázati és elszámolási útmutatóban meghatározott követelményeknek, akkor a támogatási döntés a hatályát veszti. A pályázónak hiányosan vagy hibásan beküldött dokumentáció esetében egy alkalommal van lehetősége hiánypótlásra.
15. A támogatási jogviszony megsértésének következményei
15.1 Ha a Támogatott a támogatói okiratban, az Általános Szerződési Feltételekben foglalt vagy jogszabályban előírt kötelezettségeit neki felróható okból megszegi (így különösen, ha a támogatást a támogatói okiratban meghatározott céltól eltérően használja fel), a támogatás jogosulatlanul felhasznált összegét köteles az Alapkezelő részére visszafizetni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet szerinti kamattal növelt mértékben. Az Alapkezelő a támogatói okirat kiadásának feltételeként – az esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítékául – biztosítékot határozhat meg.
15.2 A támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzésekre és adatszolgáltatási kötelezettségekre valamint a nyilvánossági követelményekre vonatkozó rendelkezéseket az ÁSZF tartalmazza.
16. Adatvédelmi hozzájárulás
A pályázók hozzájárulnak a személyes adataik és a pályázattal kapcsolatos (ideértve a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt) egyéb adataik Alapkezelő által történő kezeléséhez az Alapkezelőhöz benyújtásra kerülő pályázat rögzítése, elbírálása, a támogatási jogviszony létrehozása, a támogatási jogviszony alapján meghatározott egyes kötelezettségek teljesítésének az Alapkezelő által történő nyomon követése/ellenőrzése, a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás vezetése, az Alapkezelőt jogszabály alapján terhelő közzétételi, tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettség teljesítése, valamint a kapcsolattartás céljából.
A pályázók hozzájárulnak továbbá, hogy az Alapkezelő által kezelt adataikhoz az Alapkezelő www.bgazrt.hu honlapján elérhető Adatkezelési tájékoztatóban meghatározott adatfeldolgozók az ott meghatározott adatkezelési célból hozzáférjenek, továbbá, hogy az Alapkezelő az általa kezelt adatokat a Magyar Államkincstár részére a kincstári monitoring rendszer felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából továbbítsa, és hogy a monitoring rendszerben nyilvántartott adatokat a jogszabály alapján arra felhatalmazott szervezetek megismerjék.
17. Kifogás, jogorvoslat
A Támogatott részéről a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, az érvénytelenségi, vagy kizárási támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozóan kifogásnak, egyéb jogorvoslatnak helye nincs.
További információk az Alapkezelő honlapján a 2019. évi Pályázati és elszámolási útmutató címszó alatt találhatóak.
18. Állami támogatási szabályok
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke értelmében – többek között – az európai uniós támogatási szabályok értelmében gazdasági tevékenységet folytató Támogatottak támogatása minősül állami támogatásnak.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a Támogatott vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni kelljen.
Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény[1] (a továbbiakban: Közlemény) 34. pontja alapján a kultúrához és a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek megszervezhetők nem kereskedelmi módon is, így e tevékenységek egyes esetekben nem gazdasági jellegűek. A Bizottság úgy véli, hogy a nagyközönség számára térítésmentesen hozzáférhető kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység állami finanszírozása tisztán társadalmi és kulturális célt szolgál, ami nem gazdasági jellegű. Hasonlóképpen az, hogy egy kulturális intézmény látogatóinak vagy a nagyközönség számára nyitott kulturális tevékenység vagy a kulturális örökség megőrzéséhez kapcsolódó tevékenység résztvevőinek pénzügyi hozzájárulást kellene fizetniük, amely a valódi költségeknek csupán kevesebb, mint felét fedezi, nem változtat az említett tevékenység nem gazdasági jellegén, mivel nem tekinthető a nyújtott szolgáltatás valódi díjazásának. Ezért esetükben nem kell az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni.
[1]HL C 262/9., 2016. 07. 19. , 1. o.
Az Alapkezelő egyedi vizsgálattal az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmezése szerint a pályázatot állami vagy nem állami támogatásnak minősítheti.
Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy amennyiben a fentiekkel összefüggésben a Támogatott részére nyújtandó támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül azáltal, hogy a támogatást gazdasági tevékenységhez igénylik, a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás formájában kerül megítélésre az I. és III. pályázati tárgy esetében.
Általános csekély összegű (de minimis) támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján nyújtható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.
A Kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
A Kedvezményezett kijelenti, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
A támogatás alól kizárt ágazatok/tevékenységek:
a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások támogatása, amennyiben:
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbadásától függ;
d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez; értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
e) az import áruk helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;
f) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében történő végző vállalkozások számára nyújtott támogatás teherszállító járművek megvásárlására [3. cikk (2) bekezdés 2. albekezdés].
Amennyiben egy vállalkozás a fenti a-c) pontokban említett ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alkalmazásának hatálya alá tartozó ágazatokban egyaránt végez tevékenységet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályait csupán ez utóbbi ágazatra vagy tevékenységre tekintettel nyújtott támogatásokra kell alkalmazni – feltéve, hogy a támogatást nyújtó megfelelő eszközökkel biztosítja – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése -, hogy a rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek nem részesülnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásban.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A pályázónak támogatáshoz kapcsolódó iratokat a megvalósítás végét követő 10 évig meg kell őriznie, és az Alapkezelő ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
19. A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatás
Ha a pályázatokkal kapcsolatban további információra van szüksége:
- személyes ügyfélfogadás útján a 1016, Budapest, Gellérthegy utca 30-32. szám alatt
- telefonon: minden munkanap fogadják hívását. Ügyintéző: Pappné Popovics Judit, telefon: +36-1-795-65-82
Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) regisztrációval és bejelentkezéssel kapcsolatos segítségnyújtás:
E-mail: info@bgazrt.hu
Pápai Zoltán: +36 1 795 9340
Rozsos József: +36 1 896 6501
Kérjük, kövesse figyelemmel a 2019. évi Pályázati és elszámolási útmutató címszó alatt található további információkat és elérhetőségeket a BGA Zrt. honlapján.
Forrás: bgazrt.hu
Reklám 
