„Vannak olyan nagyhatalmak, illetve vannak olyan környező országok, amelyeknek a békeelőkészítés során felmerülő elképzeléseiről vagy a békekonferencián való részvételéről keveset tudunk. Magyar szempontból ugyanis ezek a diplomáciai dokumentumok még nem lettek feldolgozva. Az például, hogy konkrétan

Olaszország, az Egyesült Államok vagy akár Japán mit gondolt arról, hogy hogyan kellene kinéznie a közép-európai határoknak”

– számolt be Ablonczy Balázs.

Hozzátette: öt év múlva, amikor a kutatás véget ér, lesz nyolc-tíz olyan kötet, amiben lesznek forrásgyűjtemények, monográfiák, tanulmánykötetek, és lesznek idegen nyelvű kötetek is. Ez utóbbi azért fontos, hogy a nemzetközi tudományosság felé is megjelenítsük ezeket a kutatásokat.

Ilyen feladat Ablonczy Balázs szerint a menekültkérdés feldolgozása.

„Az elszakított területekről nagyjából négy-ötszázezer ember menekült el, akiknek a sorsáról, a társadalmi integrációjáról, a velük kapcsolatos kormányzati politikáról nagyon keveset tudunk. Erről nem nagyon született eddig munka” – hívta fel a figyelmet a kutató.

A tudományos főmunkatárs szerint ezen a területen vannak ugyan még fehér foltok, de olyan sorsdöntő dokumentumra, ami gyökeresen megváltoztatná a felfogásunkat a trianoni békeszerződésről, nem fognak bukkanni.

Ehhez pedig nagyon mély alapkutatásokra van szükség, ami már el is kezdődött.

„Van olyan kollégám, aki most tér haza Rómából, ahol különböző levéltárakban kutatott.

Indulnak az egyesült államokbeli kutatások is,

és a határon túli kutatások is. Ehhez be kell menni az adott állam nemzeti levéltáraiba, külügyminisztériumi levéltáraiba, katonai levéltáraiba, majd pedig a talált dokumentumokat – amennyire a szerzői jogok engedik – meg kell ismertetnünk” – részletezte.

Példaként hozta a menekültkérdést, amelyben nemcsak az országos, hanem a megyei levéltárak is rejtenek rengeteg olyan dokumentumot, amelyet ebből a szempontból még senki nem nézett át.

„Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy könyveket vagy folyóiratokat olvasgatunk, hanem le kell menni akár a közigazgatás legalsóbb szintjeire, a szolgabírói hivatalok irataiig, hogy rekonstruálni tudjuk ezt az egész problémahalmazt” – mesélte a tudományos főmunkatárs.

Arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz távol tartani magukat érzelmileg kutatóként a történtektől, Ablonczy Balázs úgy válaszolt, az elsődleges szempontunk a tudományosság, vagy legalábbis az, hogy tudományosan értelmezhető keretben adjuk elő azt, amit előadunk.

„De ezzel nem akarom elvitatni egyetlen kollégámtól sem az érzelmeit.

Nekem is vannak érzelmeim, családi történeteim és meggyőződésem

ezzel kapcsolatban. Ezt nem lehet kiirtani és nem is tanácsos. Közhelyszerűen hangzik, hogy nincs objektív történetírás, de az objektivitásra törekvés nagyon fontos szempont” – fogalmazott a kutató.

A tudományos főmunkatárs nagyon fontosnak tartja, hogy a Trianonnal kapcsolatos tudás vagy legendakörök hogyan jelennek meg a történelem tankönyvekben.

„Egy történelem tankönyv hatását nagyon nehéz felmérni, az nyilván évekkel később jelenik meg a köztudatban. Az a történelem tankönyv alkotójának vagy megrendelőjének a felelőssége, hogy a legfrissebb történeti tudás hogyan jelenik meg benne. Arra viszonylag kevés befolyásunk van” – fejtette ki Ablonczy Balázs.

A kutató úgy véli, hogy a kutatásnak van egy olyan ága is, ahol az a fontos, hogy a történelmi népszerűsítő sajtóban – a BBC History-ban, a Rubiconban, a Múlt-korban – vagy akár a napi sajtóban, az interneten is hogyan tud megjelenni ez a téma.

Ez is elsődleges cél, ezért napokon belül elindul a honlapunk, a trianon100.hu, van egy Facebook-oldalunk, és elindítottuk a YouTube-csatornánkat is, hogy viszonylag

közérthető formában, rövid hírekkel szolgáljunk azoknak, akiket érdekel ez a probléma

– adta hírül a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatócsoport Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Forrás: inforadio.hu

Az elsődleges ok az, hogy túl könnyedén létesítenek ma az emberek szexuális kapcsolatot, ráadásul gyakran nem védekeznek. Az emberek promiszkuitását egyértelműen jelzik a klasszikus nemi betegségek terjedési adatai.

Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy orális és anális kapcsolatból meg lehet kapni olyan betegségeket, mint a szifilisz, a gonorrhea vagy a HIV.

Emellett korábban nagyon jól működött a fertőző forrás felkutatása, és a fertőzött kontaktusok kezelése. De manapság nincs fertőző forrás, így aki már fertőzött de még nem tudja, nem fogja megkapni a szükséges kezelést. Ez a nemi betegségek terjedésének másik fontos oka.

A különféle nemi betegségek nem mindig okoznak tüneteket, ezért akkor is kellene szűrővizsgálatokra járni, ha nincs tünet.

A szexuális úton terjedő fertőzések ráadásul nemcsak intim területeken okozhatnak gondot, hanem például a torokban is – például torokfájást, és ha azzal nem nemi gyógyászhoz kerül a beteg, a vizsgáló orvos nem biztos, hogy gondol arra, hogy egy korábbi szexuális kapcsolatból származó gonococcus okozhatja a problémát.

Szifilisznél és gonorrheánál az időben felfedezett betegség száz százalékban gyógyítható, de egy újabb kapcsolatban ismét beszerezhető. Ezért kiemelten szükségesek a vizsgálatok és szűrések, de ehhez

az embereknek tudatában kellene lenniük annak, hogy milyen veszélyeket rejtenek az alkalmi kapcsolatok.

• InfoRádió / Gál Ildikó

Az eddig ismertnél milliószor nagyobb sebességgel lehet vizsgálni az agyat magyar kutatók új módszerével. Az is különlegesség, hogy nemcsak az elaltatott kísérleti állatok agytevékenységét lehet így megfigyelni, hanem az éber, mozgó és éppen gondolkodó állatokét is. A csapat azt reméli, hogy a módszert hamarosan az orvostudomány is felhasználhatja majd.

Ha egy gondolkodó agyat szeretnénk vizsgálni, akkor mik az alapvető nehézségek, amiket le kell küzdenünk, amivel szembe kell néznünk?

A nehézség ebben az, hogy ha az agy gondolkodik, akkor az állatnak ébren kell lennie. Viszont ha ébren van, és mozog, akkor az agy is megmozdul, mert az agy rugalmas szalagokon keresztül van felfűzve.

Azt tapasztalták, hogy ha nem éber és nem gondolkodó állat agyát mérik, akkor nagyon más lehet az agyműködés, mint éber állapotban. A jelek nagyon lelassulnak és nagyobb szinkronizációk jönnek létre. Így éber állatban ritkásabb, szétszórtabb mintázatok jelennek meg.

Ezért ha azt tanulmányozzuk, hogy hogyan működik egy agy, akkor alapvetően éber állaton kell ezeket a méréseket végezni.

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ezek a finom elmozdulások teljesen el tudják mosni az információt. Hiszen az agy elemi alkotórészének a mérete legalább egy nagyságrenddel kisebb, mint azok a mozgások, amelyek az éber állatban megjelennek.

Önök egy olyan új megoldást alkalmaznak, ami kiküszöböli ezt a problémát. Ez a gyakorlatban mit jelent?

Ultrahangot eresztünk be átlátszó kristályokba. A korábban gázgyújtó készülékekben használt átlátszó kristályok oldalára piezoelektromos meghajtót szerelünk fel, és elektromos áram hatására rezgésbe jönnek. Egy haladó hullám keletkezik az átlátszó kristályban, amely eltéríti a fényt.

A haladó hullám tulajdonképpen egy optikai rácsot hoz létre, és a térben x, y, z-koordináták mentén tudunk mozdulni a fénnyel.

A megoldásunk újszerűsége az volt, hogy kitaláltunk egy olyan 20-30 oldalas matematikai képletrendszert, amellyel úgy tudjuk vezérelni ezeket a haladó ultrahanghullámokat, hogy közben a fény egy adott pályán menjen.

A trükkünk az volt, hogy

megfejtettük azt a matematikát,

amelynek segítségével a létrejövő térbeli mozgást meg tudjuk feleltetni a kristályok vezérlő jelével.

Így egyértelmű megfeleltetést tudtunk létrehozni a vezérlő jelek és a térbeli mozgás között.

Korábban ilyen tudományos munka nem született annak ellenére, hogy 40-50 éve ismerik azt a technológiát, amelynek során átlátszó kristályokba eresztett hanggal elterelik a lézerfényt.

Mennyivel gyorsabb ez a megoldás, mint a korábbiak?

Önmagában az alaptechnika, amit kidolgoztunk,

körülbelül egymilliószor gyorsabb sebességeket tesz lehetővé.

Elég kiterjedt tartományokkal dolgozunk, most már köbmilliméteres tartományokat tudunk mérni, és nemsokára ennél is nagyobb tartományokat tudunk vizsgálni.

Azt szoktuk mondani ugyan, hogy nagyságrendileg egymilliószorosára növeltük a sebességet, de valójában már ennél is sokkal nagyobb értéket ki tudunk hozni.

Idegsejt- illetve nyúlványaktivitást látnak így. A gyakorlatban mire használható ez a mérés?

Gyakorlati szempontból az lesz majd

a nagy áttörés, amikor ezt a technikát be tudjuk vezetni az orvosi alkalmazásokba is.

Azon dolgozunk most, hogy mielőbb eljussunk odáig, hogy humán, orvosi vizsgálatokat tudjunk végezni diagnosztikai vagy terápiás céllal.

Tudomásunk szerint nincs a világon még olyan műtő vagy laboratórium, ahol ezeket a vizsgálatokat el tudnák végezni emberen. Az igény azonban nagy, hiszen agysebészeti műtétek során jelenleg nem vizsgálják az agy funkcióját. Vannak más képalkotó eljárások, de ezek időbeli vagy térbeli felbontása sokkal rosszabb, nem teszi lehetővé, hogy feloldható legyen ez az igen összetett struktúra.

Az igény az, hogy gyakorlatilag néhány századnanométeres skálán fel tudjuk bontani ezeket a struktúrákat. Erre jelenlegi ismereteink szerint csak ez a módszer alkalmas.

Nem titkolt szándékunk, hogy az agy mélyebb működését megértsük. Számos olyan kutatás folyik a laboratóriumunkban, és számos olyan felfedezésünk van, amely remélem, hogy nem sokára nagyon magas szintű lapokban fog megjelenni, mert

alapjaiban tudjuk átírni például a látás mechanizmusát.

Múlt szerdán pakolták konténerekbe a Sólyom alkatrészeit. Jelenleg Németországban lehet, onnan hajóval megy Atlantába, március közepére fog odaérni – jelezte Szőke Gábor Miklós.

„A szobor azon részei, amelyek most kimentek körülbelül 30 tonnásak. Csomagolással, konténerekkel, raklapokkal együtt 40. Atlantában még hozzájönnek a betonemelvény alkotóelemei. A bronzlabda, a Sólyom belső váza, a tollazatához lemezek és a szobor előkészített, félkész állapotban indultak most útnak.”

A szobrászművész hozzátette, vannak olyan részei, amelyek már össze vannak hegesztve, például a feje meg a tollazat egy része.

Több tízezer alkatrészről van szó, ami becsomagolva, dobozolva elindult.

„Izgalmas kihívás az összeszerelése is. A magyarországi munkafázis lezárult, egy-két hét várakozás, amíg megérkeznek a konténerek. Március közepétől aztán nagyjából 2,5-3 hónap van az összeszerelésre a június elejei stadion átadásig.”

A tervezés, a statika, a fizikai megvalósítás, majd a logisztika két évig tartott – mondta el Szőke Gábor Miklós.

„Kimegyünk, darukat bérlünk, több mint harminc embert kell kivinni. Meg kellett tervezni a világítást és a felületkezelést is, mindez két évet vett igénybe.”

A Ferencváros nagy meglepetésre 3-1-re legyőzte a címvédő és alapszakaszgyőztes DVTK Jegesmedvék együttesét a negyeddöntő második mérkőzésén, ezzel már 2-0-ra vezet. A zöld-fehéreknél Shinkaruk két gólt szerzett, a kapuban Sevela is nagyszerűen teljesített.

A Dunaújváros szintén 2-0-ra módosította az Újpest elleni vetélkedés állását azzal, hogy otthon 4-2-re nyert.

Mindkét párharcban a kiemelt – s most hátrányban lévő – csapat nyerte a négy egymás elleni mérkőzést az alapszakaszban.

A MAC Budapest hosszabbításban, Pozsgai Tamás győztes góljával 3-2-re nyert a Fehérvári Titánok vendégeként , ezzel már szintén 2-0-ra vezet összesítésben.

Eredmények:

negyeddöntő, 2. mérkőzések:

Ferencváros-DVTK Jegesmedvék 3-1 (2-0, 1-1, 0-0)

A párharc állása: 2-0, a Ferencváros javára.

Dunaújvárosi Acélbikák-UTE 4-2 (1-0, 2-0, 1-2)

A párharc állása: 2-0, a Dunaújváros javára.

Fehérvári Titánok-MAC Budapest 2-3 (2-1, 0-1, 0-0, 0-1) – hosszabbítás után

A párharc állása: 2-0, a MAC javára.

A párharcok az egyik csapat negyedik győzelméig tartanak.

• InfoRádió / MTI