„Az ember életmódja nagymértékben meghatározza azt, hogy milyen típusú betegségei lesznek. Nyilván van egy genetikai determináció, de az életmód nagy mértékben közreműködik nagyon sok idegrendszeri betegség kialakulásában” – mondta a biológus.
„Ezért számos idegrendszeri betegség, ha nem is gátolható teljesen, részben megelőzhető lenne, ha valaki nagyon odafigyelne a rendszeres testmozgásra és a megfelelő táplálkozásra. A stressz például alapvetően nagyon káros hatást gyakorol a legtöbb esetben az agyra, és összességben hosszútávon ez a fajta túlhajtott állapot is okozhat rengeteg betegséget” – hangsúlyozta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
„Nagyon valószínűtlen, hogy ha valaki ezekre a körülményekre nem figyel, akkor az orvostudomány majd minden problémájára tud megoldást adni” – figyelmeztetett Dénes Ádám.
„Az időskori elbutulás ellen például szinte az egyetlen dolog, amely valamelyest védeni tud, az a fenntartott szellemi és fizikai aktivitás. Azt látjuk ugyanis, hogy akik nagyon gyorsan elengedik a gyeplőt, bármilyen aktívak is voltak előtte, hihetetlen gyorsan elkezdenek hanyatlani” – közölte a Neuroimmunológia kutatócsoport vezetője.
„Ezeket a folyamatokat kellene részben kutatási oldalról megérteni, részben pedig az életmód szempontjából a felvilágosítás terén tudatosítani” – mondta Dénes Ádám.
Az utóbbihoz indoklásként hozzáfűzte: mindenkinek ugyanis a saját felelőssége, hogy lehetőleg jó egészségben és túl sok kockázati faktor nélkül nézzen szembe az idős korral.
„Mivel várhatóan az emberek egyre tovább fognak élni, nagyon valószínű, hogy az idegrendszeri betegségek gyakorisága is folyamatosan növekedni fog. Éppen ezért az ember életmódjára rendkívül mértékben oda kell figyelni” – figyelmeztetett Dénes Ádám.
„Azt látjuk, hogy minden zavar – legyen az akár az anyagcserével, akár sérüléssel összefüggő –, ami eléri a szöveteket, megváltoztatja ezeket a szöveteket és gyulladásos választ indít el.”
“Az első feladat az lenne, hogy megértsük, mi kezd el először elromlani az agyszövetben még azelőtt, hogy mondjuk egy Alzheimer-kór, egy Parkinson-kór vagy egy epilepszia kialakulna” – emelte ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A kutató véleménye szerint valószínűleg visszafordítható az a folyamat, amelynek során a gyulladás az agyban kárt okoz.
„Ehhez azt kellene megérteni, hogy egyrészt mi a mozgatórugója a gyakori agyi betegségeknek – ezeket ugyanis még mindig nem értjük. Még mindig nem értjük, hogy pontosan hogyan alakul ki az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, nem tudjuk, hogy mi az oka, hogy a sejtek elkezdenek másképp viselkedni” – tudatta a biológus.
Elmondta: azt már tudják, hogy először a sejtek közötti kommunikáció sérül, majd a sejtek egy része elkezd elhalni.
„Tulajdonképpen felépül egy olyan komplex rendszer, ami után az agyszövet megfelelő része nem működik rendesen – ezután látjuk a betegség tüneteit”
– magyarázta a Neuroimmunológia kutatócsoport vezetője.
„El kell dönteni, hogy a mechanizmusok egymásra utaltságánál mi a kiinduló pont, és ezekbe a folyamatokba mikor és hogyan lép be a gyulladás, valamint azt, hogy hogyan lehetne ezt gátolni” – vázolta a feladatokat az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A témáról többet is megtudhat az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorból.
