Áder János köztársasági elnöki mandátuma 2017 májusában jár le, 90 nappal előtte kezdődik a következő államfő kiválasztásának időszaka.

„Mire február második felében a Ház összegyűlik, ez a határidő már ketyeg, ezért

aktuális, szinte forró kérdéssé vált.

A Fidesz kedden és szerdán tartott kétnapos elnökségi ülésének is egyik napirendi pontja lesz” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A kiválasztás első szempontja az, hogy a kormány, az Országgyűlés és a köztársasági elnök közötti együttműködés az ország javát szolgálja. Kövér László hangsúlyozta, arról nem érdemes vitát nyitni, hogy a köztársasági elnök méltó módon képviselte-e Magyarországot és jelenítette meg a nemzet egységét, mert egyértelmű a válasz.

„Az első kérdésre is egyértelműnek tűnik az én válaszom, a köztársasági elnök úrral jól együttműködtünk. Újratárgyalásra és az Alkotmánybíróság elé küldött törvényeket, hiszen többek között ez is a dolga. Ha úgy ítéli meg, hogy valamely törvényalkotási produktum nem felel meg az alkotmányosságnak, vagy nem üt meg valamely mércét, akkor ezt megteheti, sőt kötelessége megtenni” – emelte ki az Országgyűlés elnöke.

Nemzetközi tekintélyt teremtett

A köztársasági elnök nemzetközi szerepvállalásáról Kövér László úgy fogalmazott, tekintélyt teremtett Magyarország számára egy olyan kérdésben, amely a világot izgatja.

„Nemcsak a magas politika, sőt ott kevésbé, hanem sokkal inkább az emberek szintjén. Ott válik ez egyre inkább kézzelfogható valósággá, inkább kihívássá, hogy vajon lesz-e a gyerekeinknek elég tiszta ivóvize, olyan környezete, amelyben egészségesen tudnak élni.”

Az Országgyűlés elnöke kérdésre válaszolva elmondta, olyan technikai szempontok fel sem merülnek, hogy mennyi „plusz munkát” okoztak a kormányzatnak a visszaküldött törvények. Ha egy kormány úgy tapasztalja, hogy a köztársasági elnök politikailag elfogult és szándékosan nehezítené a munkát, érdemes lenne megvitatni, de ebben az esetben ez kizárt – hangsúlyozta Kövér László.

„Nemcsak azért, mert a köztársasági elnök úr korábban fideszes parlamenti képviselő, házelnök volt és régi harcostársunk, hanem mert mindenki számára követhetően, világos mérce szerint döntött arról, hogy mely törvényeket küld vissza újratárgyalásra vissza vagy az Alkotmánybíróság elé, ebben

az elfogultságnak még a látszata sem érintette meg.

Még az ellenzék sem nagyon talált fogást rajta, pedig néha úgy láttam, mintha keresett volna” – tette hozzá Kövér László.

Forrás: inforadio.hu

A 2024-es budapesti olimpiai pályázat alelnöke, turizmusért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: sportolókkal, klubvezetőkkel, szakemberekkel, sportdiplomatákkal, támogatókkal, politikusokkal egyeztetett arról, hogy indul a posztért.

“Akik követték a ténykedésemet a magyar sport háza táján, azokat talán nem éri meglepetésként, hogy most, hogy az elnök lemondott, jelentkezem, ha nem is a posztért, de a feladatért, amelyet az úszószövetség vezetése jelent. Ez a rendkívül izgalmas feladat szorosan összefügg az eddigi tevékenységemmel, a magyar turizmus és a 2024-es olimpiai pályázat ügyével” – nyilatkozott Bienerth Gusztáv.

Gyárfás Tamás november 30-án az MTI-t keresztül jelentette be lemondását. Ennek előzménye, hogy Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Kapás Boglárka, Bernek Péter, Kozma Dominik, Verrasztó Dávid, Verrasztó Evelyn, Financsek Gábor úszók, valamint Czakó Csaba és Shane Tusup edzők közös nyilatkozatban szólították fel őt és szövetség teljes vezetőségét a távozásra. Hosszúék hét pontba foglalták kéréseiket, amelyek között az első egy olyan új vezetőség felállításának az igénye állt, amely “hajlandó a szervezet teljes körű felülvizsgálatára, megújítására”.

• InfoRádió / MTI

Kónya Imre szerint az Antall-kormánynak a rendszerváltáskor semmi esélye nem volt, hogy létrehozzon egy új elitet, új tulajdonviszonyokkal.

„Minden kísérletünk ebben a vonatkozásban eredménytelen volt. Önmagában a privatizáció: azt mindenki elismerte, hogy szükség van rá, de az volt a kérdés, kié legyen a vagyon. Tőke nem áll rendelkezésre Magyarországon, csak azoknak, akik a régi rendhez kötődnek, elsősorban egyébként kapcsolati tőke révén. Kellett valami önrész, amit a privatizáció során bankkölcsönből is fel lehetett venni.”

A privatizáció mellett a kárpótlás teremthetett volna meg egy új vezető, polgári réteget, de sokaknak a gazdálkodás, vállalkozás nem volt perspektíva, pénzzé tették a kárpótlási jegyüket.

„Megint csak az a réteg vásárolta fel, akik korábban is pozícióban voltak. Hiába akartuk ezt ellensúlyozni a kárpótlással vagy az egzisztenciahitel megteremtésével. Több olyan intézkedést tett a kormány, amivel megpróbálta kicsit szélesebbé tenni azt a réteget, amelyik a polgárságot alakíthatta, de az adott körülmények között ennyi volt a lehetséges. Emlékezetes Antall József az a mondása: »bízom abban, hogy ez a kormány úgy kerül be a történelembe, hogy tudta, mit kellene csinálni és tette azt, amit lehetett«.”

A privatizáció és a kárpótlás is azt célozta, hogy minél előbb stabilizálják a magyar tulajdonviszonyokat, a társadalmi rendet, hiszen a korszak alapvető kihívása volt, hogy a szocialista blokk átalakuló országai közül kiszámíthatóságával Magyarország legyen a legvonzóbb a külföldi tőke számára.

Antall-kormány

A MDF kormányzása alatt jelentős változás volt, hogy az egypártrendszert, a demokratikus többpártrendszer váltotta fel, de a Kádár-rendszer által okozott károkat az Antall-kormány sem tudta helyrehozni – mondta az Ellenzéki Kerekasztal szervezője, az MDF volt belügyminisztere.

 „Erkölcsileg nem sikerült kiküszöbölni azokat a bajokat, tragikus károkat, amit a negyven év kommunista rendszer okozott az emberi lelkekben.”

 Kónya Imre a korabeli értelmiségi elit szerepléről is beszélt.

„Nem sikerült történelmi hagyományokat visszaadni. Ez egyébként nem politikusi feladat, hanem az értelmiségé lett volna, de azon része, amelyik ezt fontosnak tartotta volna, nem jutott nyilvánossághoz. A nagy része viszont ezt nem tartotta fontosnak, sőt. A megmondóemberek, akik gyakran kaptak szerepet a nyilvánosságban, nem így gondolkodtak. Minket viszont nem lehetett elzárni a nyilvánosságtól, ezért vállaltuk ezt a szerepet, ez egyfajta misszionárius szerep. A misszionáriusokat ritkán választják újra, hanem általában megeszik, nekünk is ez jutott.”

A volt belügyminiszter az Antall-kabinet érdemei között említette, hogy az MDF kitöltötte a rendszerváltozás utáni ciklusát.

„Arra nagyon büszke vagyok, hogy ez az a kormány, amelyik minden nehézség dacára, egyedül a térségből, a volt szocialista, rendszerváltó országok közül az egyetlen olyan volt, amelyik végigcsinálta a négy évet. Amikor azt mondják, megbukott az Antall-kormány, mindig tiltakozom, mert teljesítette, amire vállalkozott és aztán elvesztette a választást annak rendje és módja szerint.”

Kónya Imre hozzátette: a 90-es évék elején rakták le a parlamentális demokrácia és a szociális piacgazdaság alapjait.

Forrás: inforadio.hu