A költészet napját Ausztráliában is megünnepelték. Április 11-én este Ashfieldben, a Szent Erzsébet Karitász Társaság Mindszenty Otthonában emlékeztek meg az eseményről, amelyet hagyományosan József Attila születésnapjához kötünk, de Márai Sándor is ezen a napon született. Reményi Tamás, KCSP-ösztöndíjas cikkéből idézünk: „Az est során Gáspár András, a Magyar Kultúra Nagykövete a »Mi a vers?« kérdéssel vezette fel a találkozó fő témáját, majd Kányádi Sándor egy rövid történetével adta meg a választ: »Egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot –, ijedtemben visszadobtam: – Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers? – A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért –, amit mondani kell. Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen. A vers az, amit mondani kell.«”
Forrás: korosiprogram.hu / Reményi Tamás
A zürichi magyar diaszpóra összefogott a szórványmagyarság megsegítésére, amit a korábban Petőfi-, jelenleg Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjas Ferkó Zoltán kezdeményezett. Az ő beszámolójából megtudhatjuk: „Az 1864-ben alapított Zürichi Magyar Egyesület április 10-i tisztújító közgyűlésén támogatást szavazott meg a kóbori magyar református erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu magyar közösségének megerősítésére. Kóbor, az egykori erdélyi Szászföld közepén fekvő, száz évvel ezelőtt még ezer fős, színmagyar település ma mindössze kétszáz főt számlál, amelyből már csak hetvenen magyarok. Ők is zömében hatvan-, de inkább hetven-nyolcvan évesek vagy afelettiek. A falu nevezetessége a szász mintára épült magyar református erődtemplom. (…) Kóbor megmenekülésének utolsó esélye az erődtemplom felújítása és a turizmus fellendítése a faluban. A rég várt felújítást Magyarország Kormánya is jelentős összeggel támogatja. A Zürichi Magyar Egyesület tagjai 500 svájci frank adományt szavaztak meg az erődtemplom felújítási munkálataira és ezen keresztül a falu újjáélesztésére. Szennyessy László, a Zürichi Magyar Egyesület és a Svájci Magyarház Alapítvány elnöke a saját és családja nevében további 100 svájci frankot ajánlott fel a célra.”
Forrás: korosiprogram.hu / Ferkó Zoltán
„Április 10-én az Isztambuli Magyar Főkonzulátus és az Isztambuli Magyar Intézet kezdeményezésére, nagyköveti részvétellel emlékmisét tartottak II. Rákóczi Ferenc halálának 284. évfordulóján Isztambulban” – olvassuk Sert Zsuzsanna ösztöndíjas cikkében. „A szentmisével egybekötött megemlékezés az isztambuli Szent Benedek templomban volt, ahol az egykori vezérlő fejedelmünk hamvait az 1735. április 8-án Rodostóban bekövetkezett halála után helyezték el, kérésének megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Bár II. Rákóczi Ferencre emlékeztünk, de ebben a templomban nyugodott anyján kívül fia Rákóczi József, valamint Bercsényi Miklós tábornagy felesége, Csáky Krisztina is. (…) A hamvak hazaszállításának gondolata először a 1848-49-es forradalom és szabadságharc után az Oszmán Birodalom területére menekült honvédek szorgalmazására merült fel, de a korabeli politikai helyzet miatt erre egészen 1906-ig várni kellett.” Zsuzsanna részletezi, hogy utazott oda a bizottság, miként szállították haza a hamvakat és helyeztek el új síremlékeket a régiek helyére. II. Rákóczi Ferenc emlékévet ünneplünk, fejedelemmé választásának 315 évfordulója alkalmából. A törökországi diaszpórában erről kiemelt figyelemmel emlékeznek meg egész évben.
Forrás: korosiprogram.hu / Sert Zsuzsanna
Milyen friss kiadványokkal és programokkal készültek idén a magyarok Németország második legnagyobb könyvvásárára? Milyen szervezési feladatok adódtak, és milyen ötletek mentén lehet továbbgondolni a magyar jelenlétet egy több mint 280.000 látogatót vonzó rendezvényre? Dr. Nagy Mártával, a Collegium Hungaricum Berlin igazgatójával Juhász Gergely KCSP-ösztöndíjas beszélgetett. Az interjúból megtudhatjuk, hogy a nemrégiben elhunyt Tandori Dezső könyvei mellett Kemény István új kötete és egy kortárs versantológia képviselte kiemelten a magyar irodalmat Lipcsében, ahol a frankfurti után a legnagyobb könyvvásárt szervezik immár 70. éve. Több kisebb lírakötetet is bemutattak a kiadók, ezért idén a magyar program szervezői a versekre fókuszáltak, amihez kapcsolódott egy lírafordítói workshop is. „Dragomán György regényének német fordítását jelölték a könyvvásár fordítói nagydíjára. Ezt úgy konferálta fel a könyvvásár igazgatója, hogy Dragomán az egyik legismertebb fiatalabb magyar szerző. Ha ő ezt így látja, akkor nyilván így is van” – nyilatkozta a berlini Collegium Hungaricum igazgatója.
Forrás: korosiprogram.hu / Juhász Gergely
