Igét hirdet Mezei András atya, a clevelandi Szent Imre és Szent Erzsébet Katolikus Templomok plébánosa.
Reklám
A Hetednapi Adventista Gyülekezet 2019. május 12-i adása
Igét hirdet Dr. Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
KCSP családdal – Interjú Huszárné Thuróczy Piroskával
Huszárné Thuróczy Piroska és férje, András egyszerre pályáztak a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjra, és a kiküldetést teljes családdal vállalták: két kisgyerekükkel együtt. Hamarosan letelik a 9 hónap, amit New Jersey állam Garfield, Montclair és Passaic városainak magyar közösségeiben töltenek. Május 5-i adásunkban Piroskával beszélgetett a tapasztalataikról rádiónk KCSP-ösztöndíjasa, Miklós Melánia.
Interjúnk előtt nemsokkal még a nagy múltú Passaic-i katolikus templom közösségi ebédje zajlott, amelyet minden hónapban megrendeznek a vasárnapi mise után. Innen érkeztek haza Garfieldbe Huszárék, hogy telefonon beszélgethessünk. A környék magyar diaszpóra közössége főként e két szomszédos kisvárosban él, noha a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Iskola, ahol Piroska és András is tanít, Montclairben található. Ide érkeztek meg szeptemberben két kicsi gyerekkel, egy hároméves kisfiúval és egy egyéves kislánnyal, ami Piroska bevallása szerint különösen izgalmassá teszi a feladatok elvégzését.
KCSP-interjú Huszárné Thuróczy Piroskával (NJ)
Május 5-i adásunkban telefonon kapcsoltuk Garfieldből Huszárné Thuróczy Piroska KCSP-ösztöndíjast.
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Wednesday, May 1, 2019
A mentorok és a fogadószervezetek rugalmasan álltak a családi helyzethez, és önállóan beoszthatták egymás között a munkát. Piroska a végzettsége szerint kémia és magyar szakos gimnáziumi tanár, ezért a neveléssel kapcsolatos feladatokat ő kapta, s mivel néptáncos, heti rendszerességgel táncoktatást is vállalt. Garfieldon heti kétszer tartanak óvodát, szombatonként pedig magyar iskoláznak Montclairben. A foglalkozásokat és a tanmenetet Piroska találja ki, és ő is vezényli le. András mindenbe besegít, ám az ő fő feladata a Külföldi Magyar Cserkész Szövetséghez kapcsolódik: mentora, Marshall Tamás csapatfejlesztési cserkésztiszt irányításával a világ különböző pontjain induló cserkészcsapatok munkáját segítik.
Sikerült könnyen beilleszkedniük, ami annak köszönhető, hogy sok kisgyermekes magyar család él a közelben, akik baráti szeretettel fogadták őket. Meghívást kaptak születésnapokra, ünnepekre, így ezen keresztül hamar be tudtak kapcsolódni az amerikai magyar közösségi életbe. A foglalkozásokon, amelyeket a diaszpóra tagjai számára tartanak, családilag vesznek részt, így a gyerekeik kölcsönösen tanulhatnak is egymástól. Sebő, a kisfiuk itt kezdte el az óvodát, Helka lányuk pedig felváltva játszik körülöttük hol az anyás, hol az apás teremben.
Piroska és András gyerekkoruk óta cserkészek, és a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjjal is ezen keresztül ismerkedtek meg. Amikor jelentkeztek a programra, a kisebbik gyermekük még csak négy hónapos volt, ezért ők maguk is meglepődtek, hogy megkapták a lehetőséget, és el tudták őket helyezni Garfielben. Az Egyesült Államokba szerettek volna jönni, mert tudták, hogy itt virágzó cserkészélet van, de nem jártak korábban Amerikában, és nem voltak itteni kapcsolataik sem. Nagyon megörültek, hogy éppen a legendás cserkészközpontba, Garfieldbe kaptak kiküldetést. Nem voltak elvárásaik, ám számítottak arra, hogy itt más a cserkészélet, hiszen sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a magyarságtudat kialakítására és megőrzésére, mint otthon. Mégis pozitív meglepetésként érte őket, hogy a közvetlen munkatársaikkal rögtön jól megértették egymást, pedig azok nagy része már itt született magyar.
A legemlékezetesebb feladataik között az október 23-i és a március 15-i ünnepséget említi. Utóbbira különösen büszkék, hiszen sikerült megszervezniük, hogy András édesapja, aki hagyományőrző huszár, éppen akkor látogassa meg őket. Kihozta a teljes egyenruháját, és tartott bemutatót a cserkészeknek, az iskolásoknak, óvodásoknak, valamint ő mondta az ünnepi beszédet. A legnagyobb kihívást ellenben az jelentette számukra, hogy sok olyan feladatot is el kellett látniuk, amelyhez nincs szakképesítésük. Bár kétgyermekes szülők, és a saját tapasztalataik segítettek a felkészülésben, óvodapedagógiát pl. nem végeztek. Ezért Piroska rengeteget olvasott a foglalkozásokra, s azt mondja, most megtanulta, hogy óvónőnek lenni nem egyszerű feladat. Hasonlóan bele kellett jönnie a tánctanításba is, amit korábban szintén nem csinált, noha mindig lelkes táncházba járó volt. András számára a magyar mint idegennyelv oktatás jelentett új kihívást, hiszen ő tanította a magyar iskolában az angol osztályt.
Sok új tapasztalatot szereztek tehát, és jól érezték magukat Amerikában, családi életük azonban otthoni folytatást kíván. Ezért már nagyon várják a júniusi hazautazást. Amit visznek magukkal Amerikából, az a magyarságtudattal való feltöltődés: az itt élők megerősítették őket abban, hogy jó dolog, büszkeség magyarnak lenni. Emellett hatással volt rájuk a közösségi élet megtartó ereje, ezért otthon is még több időt és energiát szeretnének fordítani a közösségépítésre.
Az interjú végére András szülővárosának népszerű zenekara, a pécsi Punnany Massif egyik dalát választották. Noha a Bocskai Rádió rapzenét nem szokott játszani, ezúttal kivételt tettünk, hiszen kcsp-és interjúalanyaink nagy része szintén tőlük kért (volna) zenét. Piroska bevallása szerint azért kedvelik a bandát, mert könnyedén, mégis virtuózan bánnak a magyar nyelvvel. A Hétköznapi hősök című számot pedig azért választották, mert a diaszpórában is sok hétköznapi hőssel találkoztak, akik sok időt, energiát és szaktudást fektetnek a közösségeik ápolásába.
Huszárné Thuróczy Piroska adatlapja elérhető: IDE kattintva
Huszár András adatlapja elérhető: IDE kattintva
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Reklám
Humorral a történelemről – Lajkó – Cigány az űrben Clevelandben
Különleges eseménnyé sikeredett április 7-én a Lajkó – Cigány az űrben című film bemutatója a Bocskai Filmklubban. A közönség egyrészt jól fogadta a film sajátos humorát, másrészt a vetítésen jelen volt egy űrkutatás témában jártas szakértő is, aki a helyi magyar közösség tagja, és a film után mesélt a tapasztalatairól.
Gyékényesi Pál családja ’56 után vándorolt ki Amerikába, ahol Cleveland híres magyar negyedében, a Buckeye-on telepedtek le. A tudományok iránt érdeklődő tehetséges fiú mérnöknek tanult, és hamar elhelyezkedett a NASA clevelandi Kutató Központjában, amelyet 1940-ben hoztak létre a világűrkutatás repülésdinamikai és -technikai fejlesztéseinek kutatására. Mai nevét 1999-ben kapta, amikor is John H. Glenn amerikai űrhajósról, pilótáról és politikusról nevezték el. A központ a NASA legfontosabb tíz kutatóintézményeinek egyike, amely mára közel 2000 főt alkalmaz, és csaknem ugyanennyi helyi vállalkozással áll kapcsolatban. Az 50-es, 60-as években, amikor a Bocskai Filmklubban vetített Lajkó – Cigány az űrben film cselekménye játszódik, főként a folyékony rakétamotorok égési folyamatait vizsgálták.
Ma a világ egyetlen olyan kutatóközpontja, ahol a legtökéletesebben tudják szimulálni extrém körülmények között a rakéták, űrhajók, anyagok és egyéb hordozók teszteléséhez, de rendelkezik a légköri jegesedés vizsgálatára kifejlesztett alagúttal, valamint a zéró- és mikrogravitációs kutatásokhoz használt vákuumkamrával is, amelynek üzembe helyezése 1985-ben nagy technológiai újdonságnak számított. Az intézmény ismeretterjesztő és oktató tevékenységet is folytat (vezetett túrák, hírlevelek, utazó kiállítások, szakmai gyakorlatok formájában és a közösségi média felületein), weboldalán hírt ad a NASA legfrissebb kutatásairól, átlinkel az űrkamerák és a NASA TV adásaihoz, valamint működtet egy látogató központot (egyike az USA 11 ilyen intézményének) és egy kamarakiállítást a női pilótákról és űrhajósokról. A NASA Visitor Center 10 évvel ezelőtt költözött át az Erie tó partján található Great Lakes Science Centerbe, ahol az interaktív kiállítások mellett egyéb programok is segítik az űrkutatás népszerűsítését. Ezt a cél szolgálja az International Women’s Air & Space Museum is, amely egy ingyenesen látogatható kamarakiállítás a Burke Lakefront reptér előcsarnokában.
Azt is mondhatnánk, hogy hozzáértő közegben került tehát bemutatásra Clevelandben Lengyel Balázs 2018-as filmje, amely inkább társadalomkritikai szatíra, semmint a hidegháborús űrversenyt bemutató korhű mozi. Fiktív mese a történelem folyását és a jelent is meghatározó űrkutatás hajnaláról, középpontjában a hatalmi-politikai-ideológia játszmáknak, illetve a felsőbb hatalmaknak kiszolgáltatott (kis)emberek / (kis)nemzetek sorsával. A szórakoztatás és az elgondolkodtatás között egyensúlyoz, és ezt szolgálja minden filmnyelvi elem. Az előzetes nézői elvárásokat már a nyitó jelenetben kibillenti, amikor a cigány folklór elbeszélői stílusából a túldíszítés, a nagyot mondás, a szókimondás, a túlzás eszközeivel él. Földhözragadtság, ugyanakkor metafizikai távlatok jellemzik az abszurd történetet, aminek kontrasztjában keveredik az irónia és a búskomorság, a vaskos poénok tabudöntögetése és a sorok közötti dráma. Miközben a forgatókönyvírók, a rendező és Lovas Balázs, mindent beleszőnek a cselekménybe, ami eszükbe jutott (ez önmagában nagyon is szórakoztató), a film politikailag inkorrekt, és „kijátszik minden kártyát”. Van benne cigány főhős, összecsókolózó politikusok, férfiszerelem, nemek és fajok közötti megkülönböztetés, a náci és kommunista diktatúrák közötti áthallás, Holokauszt-téma stb.
A Bocskai Filmklub nézői jól fogadták a Lajkó – Cigány az űrbent, s hol felszabadult nevetés, hol meglepetésből fakadó kacagás hangzott fel a teremben. Pedig a szélsőségekig elvitt, direkt humorizálás vékony jég, amelyen könnyen elcsúszhatnak az alkotók. Hiszen nagyon változó, és egyéni preferencia kérdése, hogy ki mit tart viccesnek és mi sérti az érzékenységét. A film a paródia, a karikatúra, a morbid témákkal való fekete humor, a szó- és faviccek, a szituációkból vagy jellemkomikumból adódó poénok egész tárházát sorakoztatja fel, a mélyén azonban ott munkál a melankólia. „A lét elviselhetetlen könnyűsége” az emberi sors kiszámíthatatlanságával, szépségével és végességével együtt. A primer humorhoz könnyű kapcsolódni, s ha nem is nevetünk mindenen, illetve látszólag eltereli a figyelmünket a komoly mondanivalóról, mégis a film „mélyrétegére” fogunk jobban emlékezni: a társadalmi korrajzra, a politikai szatírára vagy a mesére az ember égbe vágyódásáról.
Bár a több kritikus elmarasztalta a stábot, amiért archív felvételekkel és low budget-módra épített díszletekkel ábrázolja az űrkutatás jeleneteit, Gyékényesi Pali bácsi a vetítés után megerősítette, hogy az valóban így zajlott. A NASA látogatói központjaiban is rácsodálkozhatunk a technikai fejlődésre, s a jelenből visszatekintve ugyanúgy „játékszernek” tűnnek a régi eszközök, mint a filmben. Sőt, még inkább kiszolgáltatottnak látjuk bennük az ember, aki vállalja a kísérleti alany szerepét a tudomány céljaira, amelyek mögött nagyon is materiális, hatalmi harcok állnak. Közben pedig milyen abszurd a magasra törő vágy, hogy uraljuk a fizikai törvényszerűségeket és a világűrt, amelyről gyarapodó tudásunk ellenére is legalább olyan keveset tudunk, mint a lélek és a láthatón túli világ létezéséről!
A film egyik érdeme, hogy meg tudja mutatni ezeket az ellentmondásokat, ami nagyrészt a színészek teljesítményének köszönhető. Az érzelmeket elfedő faarccal, ún. deadpan stílusban megformált karakterek szinte mindegyike kiváló. Különösen a címszereplő, illetve Karmazsin elvtárs: Keresztes Tamás és Gyabronka József alakításában, akiket színészi díjra jelöltek április végén a Magyar Filmdíjon. De versenyben volt a film a legjobb elsőfilmes kategóriában is, továbbá jelölték a zenéjét és a jelmezt is. Múlt év novemberében pedig Triesztben nyert közönségdíjat a 18. Science+Fiction fesztiválon.
A clevelandiek néhol „soknak” érezték a film humorát, mégis „hatásosnak” jellemezték. Értékelték, ahogy játékba hozza ismereteinket a történelemről, a kommunizmus hőskoráról és a hidegháborús versengésről, amit innen, Amerikából nézve egészen máshogy éltek meg. Évtizedeken át nagy volt a tétje, hogy ki nyeri meg az űrversenyt az első Holdra lépéssel. A szovjet Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt el a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén a kazahsztáni bajkonuri űrállomásról (ahol a film cselekménye is játszódik), és első emberként 108 perc alatt kerülte meg a Földet. Előtte Lajka kutya volt az első élőlény (a címszereplő Lajkó „névtestvére”), aki 1957. november 3-án feljutott a világűrbe a Szputnyik-2-vel, de nem tért vissza, elpusztult a kilövés után néhány órával.
Az amerikaiak a 40-es évektől majmokkal kísérleteztek, és számos technikai fejlesztésben előrébb jártak az oroszoknál. Végül ők jutottak el először a Holdra, éppen 50 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án, amikor az Apollo-11 három fős legénysége 2 és fél órás sétát tett a bolygón, és kitűzte rá az amerikai zászlót. A NASA az évforduló alkalmából egészen 2022-ig különleges programokkal emlékezik meg a nagy eseményről, amely után mérséklődött az űrverseny. Noha az ENSZ Világűrbizottságának döntése szerint már 1967-ben életbe lépett az űrtevékenység nemzetközi jogait szabályzó, Outer Space Treaty néven ismertté vált alapszerződés, a hidegháború végét a szuperhatalmak között 1972-ben és ’79-ben létrejött SALT1 és SALT2 fegyverkorlátozási egyezményekhez kötik.
A Lajkó – Cigány az űrben műfajtörténeti előképe Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című alkotása, amelyet viszont csak 1981-ben mutathattak be a Cannes-i filmfesztiválon. Az 50-es években játszódó film a szocializmus politikai szatírájaként kultuszfilmmé vált, idézetei pedig szállóigévé. Az egyik ilyen a záró jelenete, amikor a villamosra felugró Pelikánnak azt mondja Virág elvtárs, hogy „Visszasírnak még maguk engem!”, amire a válasz, hogy „Erre azért nem mernék megesküdni.” Az elmúlt hetekben jelent meg a hír, hogy A tanút a rendszerváltás 30. évfordulójára restaurálták, és 50 év után először az eredeti, cenzúrázatlan változatában mutatják be az idei Cannes-i fesztiválon, majd novembertől a magyar mozikban. A Magyar Nemzeti Filmalap közleményéből kiderül az is, hogy ez az utolsó jelenet, amit a cenzúra kérésére illesztettek a filmbe, kikerül az „új” verzióból, a záró Marx-idézettel együtt. „Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától” – olvashattuk az ambivalens feliratot A tanú végén, amely minden ellentmondásosságával együtt a Lajkó-film mottója is lehetne. S hogy ez feloldást jelent-e, vagy sem? Nézzék meg a filmeket, és döntsék el önök.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Reklám
Magyar Film Napja Clevelandben
Április 28-án Clevelandben is megünnepeltük a Magyar Film Napját. A Chicagói Főkonzulátus meghívására és támogatásával a Bocskai Filmklub is csatlakozott a Magyar Nemzeti Filmalap határokon átívelő eseményéhez, amely alkalomból Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjét mutattuk be a Magyar Business Klubban.
A Törőcsik Mari főszereplésével készült 2017-es film két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A cselekmény egy elhallgatott titok nyomán a jelenből az 50-es évek háború utáni Európájába vezet, és egy máig tabunak számító témát állít középpontba: a háborús gyerekek és szüleik drámáját. A Kossuth-díjas rendező, Mészáros Márta 26. filmje (is) érzékenyen beszél az identitásválságról, a soha nem gyógyuló háborús sebekről és a kimondás felszabadító erejéről.
„Nem hagyhatjuk, hogy a múlt tönkre tegye az életünket” – hangzik el a főszereplő idős asszonytól védekezésként, amiért nem beszélt a múltról. A film végére azonban új értelmet nyer az idézett mondat, hiszen épp a mesélés, a valakivel való beszélgetés szabadíthat meg a traumatizált emlékektől, amelyek generációk életére lehetnek kihatással. Ezt a célt szolgálja az Aurora Borealis is, amely beleillik a Bocskai Filmklub első évadának sorozatába. A januárban indult program ugyanis az elmúlt évek magyar filmjeiből mutat be válogatást, főként történelmi témájú alkotásokat.
A közös filmnézés pedig közösséget teremt, amit a kétheti rendszerességgel megtartott klubvetítések 100-120 fős törzsközönsége is visszaigazolt. A Magyar Film Napja alkalmából megszólítottuk állandó nézőinket, akik ezúttal riport formájában is megerősítették a magyar filmek iránti igényüket, szeretetüket. Egyetértettek abban, hogy a vasárnap esti program azon túl, hogy jó alkalmat teremt a találkozásra és a feltöltődésre, a diaszpóra számára összetartó erővel is bír. Rádiónk munkatársa, Molnár Zsolt is úgy érezte, hogy az itt élő magyarság a jelenkor minden technikai vívmánya ellenére elszigetelt a kortárs magyar kultúrától, amelynek legkönnyebben fogyasztható műfaja a film, ezért hívta életre a filmklubot.
Kezdeményezése, amely mellett sokan kiálltak, elnyerte a közönség tetszését. Különösen értékelték a komolyabb, elgondolkodtató filmeket – köztük a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon közönségdíjat nyert Aurora Borealis-t is –, amelyek a magyar történelem olyan eseményeit dolgozzák fel, amelyekről nem sokat tudunk, vagy csak elbeszélésekből ismerünk. Érzelmeket, rácsodálkozásokat, emlékeket idéztek fel ezek a filmek, és sok közös beszélgetést eredményezett a filmklub, amiért többen köszönetüket és meghatódottságukat fejezték ki.
A Bocskai Filmklub számára megtiszteltetést és elismerést jelentett, hogy részt vehettünk a Magyar Film Napja eseményen, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap 2018-ban indított útjára. Idén is több száz intézmény csatlakozott az április 30-i ünnephez vetítésekkel és egyéb filmes programokkal a Kárpát-medencében, valamint a diaszpóra területeken. Észak-Amerikában Toronto és Washington DC mellett Cleveland képviseltette magát. A népszerű Magyar Film Napja így alkalmat teremtett arra is, hogy megtapasztaljuk: éljünk bárhol a világon, összetartozunk. Emellett újra rávilágított arra, hogy a filmes műfaj – dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul szavait idézve – jelentős kultúrdiplomáciai szerepet tölt be nemcsak más nemzetek irányába, hanem egymás felé is a nyitásra, a kapcsolódásra. Hiszen sejtjeinkben, nyelvünkben, hagyományainkban ugyanazt a történelmet és kultúrát hordozzuk, és ugyanúgy értjük, érezzük a magyar filmeket az anyaországtól távol, mint otthon.
Az elmúlt időszakban nagyon sok jó magyar film született, amelyek alkotói újra a legrangosabb nemzetközi fesztiválokon szerepelnek, és méltán nyerik el a világ legnevesebb díjait. A közönség érdeklődése is megnőtt a magyar mozik iránt, amit a szintén népszerű Magyar Filmhét is bizonyít. Ennek záróeseménye, a Magyar Filmdíj átadója épp egy időben zajlott Budapesten a clevelandi Magyar Film Napjával. Mivel a Bocskai Filmklubban bemutatott alkotások majdnem mindegyike jelölt volt valamilyen kategóriában, az ünnepi vetítés végén a filmklubot szervező Miklós Melánia, a Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa örömmel számolt be minderről. Egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben is folytatódik a program, és a diaszpóra közösségéhez is eljutnak a legjobb magyar filmek.
Reklám
Miklós Melánia
A Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa 2018/19-ben. Rádiós és újságírói tapasztalataival 9 hónapig segítette munkánkat. Színvonalas eseménybeszámolóival, interjúival, esszéivel gazdagította írott és rádiós anyagainkat. Részt vett a Cserkész Rádió és TV szerkesztésében, a Duna TV számára készített riportok készítésében, valamint Diaszpóra hírek és Clevelandi emlékek témában saját rovatokat indított. Ötletéből született meg az 56-os karácsonyi emlékek háromrészes filmes riport. Színházi és dramaturgi tapasztalataival hozzájárult a nemzeti ünnepek méltó clevelandi megünnepléséhez az október 23-i és március 15-i műsorok összeállításával. A Bocskai Filmklub első évadának szakmai szervezője volt.
Bemutatkozása a KCSP-oldalon:
„A Vajdaságban születtem, és a Tisza-parti faluban, Moholon nőttem fel kisebbségi környezetben. Édesanyám hatására, aki a helyi kulturális élet főszervezőjeként tevékenykedett, már gyerekkoromban megtapasztaltam a hagyományápolás közösségépítő erejét. Az egyházi gyerekkórus tagjaként sokszor megéltem, milyen sokat jelent a magyar szó a távolabbi, szórvány településeken, és hogyan erősíti az összetartozás érzését az anyaországgal vagy a külföldi diaszpóra közösségeivel.
Szegeden végeztem a gimnáziumot, majd hazahúzott a honvágy, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékére iratkoztam be. Az 1999-es bombázások alatt átjelentkeztem a Szegedi Egyetemre, és 2003-ban diplomáztam magyar szakon. Ekkor már elvarázsolt a színház világa, Budapestre költöztem, hogy a Bárkában tanuljak kritikaírást. Szervezőként dolgoztam, és a színház műsorfüzetét szerkesztettem. 2009-ben kerültem a Szabad Tér Színházhoz, ahol sajtófőnökként nyolc éven át alakítottam a Budapesti Nyári Fesztivál programját és intéztem a marketing-kommunikációt. Közben rendszeresen jelentek meg színházi írásaim, közönségtalálkozókat vezettem, dramaturgként segítettem előadások, irodalmi estek létrehozását, slam poetry versenyeket zsűriztem, és szerkesztő-műsorvezetőként immár tizenkét éve beszélgetek alkotókkal, művészekkel a Tilos Rádióban.
Ebben az önkéntes munkában is az értékek iránti elkötelezettség, a párbeszéd, a kíváncsiság és a világ sokféleségének bemutatása vezérel. A clevelandi Bocskai Magyar Rádióba is ezekkel a motivációkkal érkezem. Szeretnék hírt adni az ottani magyar közösség életéről, és minden tudásommal, tapasztalatommal erősíteni az egymáshoz, illetve az anyaországhoz való kulturális és nyelvi kötődést.”
Reklám
Washingtonban találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök munkamegbeszélést tartanak május 13-án Washingtonban.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta az Origónak, hogy Donald Trump amerikai elnök munkalátogatásra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt Washingtonba.
A tegnap délután átadott hivatalos meghívó szerint a találkozóra május 13-án kora délután kerül majd sor. A programjavaslat értelmében a tárgyalás szűk körben zajlik majd.
A külügyminiszter arról is tájékoztatott, hogy a napirenden az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések szerepelnek.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitteren is megerősítette a találkozó időpontját.
President @realDonaldTrump has invited PM Orbán to a working meeting in Washington, May 13, FM Szijjártó announced. On the agenda: energy security, defense cooperation, bilateral relations and regional security.
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) May 2, 2019
Szijjártó Péter: Komoly jelentősége lesz Trump és Orbán Viktor kétoldalú találkozójának
Komoly jelentősége lesz Orbán Viktor kormányfő május 13-i washingtoni munkalátogatásának, amelynek során Donald Trump amerikai elnök fogadja őt – jelentette ki csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy szerdán kapták meg a hivatalos meghívást, amelyet már vissza is igazoltak.
Elmondta, hogy a találkozón a regionális biztonság és a térség energiaellátásának kérdései, illetve a kétoldalú kapcsolatok, s azon belül a védelmi együttműködés témája lesz napirenden.
„Mi, magyarok stratégiai szövetségesként tekintünk természetesen az Egyesült Államokra. A jelenlegi adminisztrációhoz hasonlóan látunk nagyon sok fontos, a világ számára dilemmát jelentő kérdést. Hasonlóképpen gondolkodunk a migráció, a keresztények védelme és a biztonság tekintetében” – hangsúlyozta.
Emellett az Egyesült Államok az ország legfontosabb exportpiaca az Európai Unión kívül – tette hozzá.
Szijjártót megkérdezték azon sajtóhírekről is, amelyek szerint az EU gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormány utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy Izrael vonatkozásában tisztességes és kiegyensúlyozott álláspontra van szükség, Magyarország nem tud hozzájárulni olyan dokumentumok elfogadásához, amelyek nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot, csak tovább mélyítik a problémát, és ezen ügyben minden egyes szónak jelentősége van.
Forrás: magyarnemzet.hu
Reklám
Háttérkép: “Az EU-n kívül is ugyanilyen brutálisan kifosztanának bennünket”
A Háttérkép adásának állandó vendégei Boros Imre és Bogár László közgazdászok voltak, akik Bayer Zsolt műsorvezető felvetései mentén igyekeztek az Európai Unióval történt 15 éves kapcsolatunk kérdéseit megválaszolni.
A 15 évvel ezelőtti csatlakozás kapcsán a műsorban a két neves közgazdász mérleget vont az eddigi tapasztalatok alapján. A beszélgetés az Unió előtörténetének az ismertetésével kezdődött, tekintettel arra, hogy már ez a belépést megelőző időszak is igen sok áldozatot követelt Magyarországtól.
Bogár László kifejtette: 31 éve, 1988-tól van hivatalos kapcsolatunk az Európai Unióval, illetve a Közös Piaccal, amit csak 1992-től neveznek majd mai nevén Európai Uniónak. A mostani 15 évet csak az előző 16 év tükrében érdemes vizsgálni. A Phare-segélyprogram már 1989-től működött, amely a lengyel és a magyar demokratikus törekvéseket volt hivatott segíteni, ami ahhoz vezetett, hogy a biztató reformok a legszélsőségesebb ultraliberális SZDSZ-hez fűződtek – mondta a szakember, aki így folytatta: „A Phare-segélyprogram – karikatúrának fog látszani, amit mondok, de nem az – nevetséges aprópénz, jelképes volt szinte. Elvileg lehetett volna neki jelentősége, de nem volt.” Ebből a segélyprogramból hazánknak nyugati szakértőket kellett fogadnia, akiknek zöme azonnal belátta, hogy fogalmuk sincs róla Magyarországon mi történik. Segíteni nem tudtak, de tanultak a helyzetből: kapcsolatokat és információkat szereztek, majd ezeket felhasználva konzulens cégeket alapítottak hazánkban. A nekünk ítélt pénz a kifosztásunk sikeresebbé tételét szolgálta – húzta alá Bogár László.
Boros Imre szerint az ország eladósítása az a lökés volt, amitől – akik előidézték – azt várták, hogy más lehetőség ne legyen, csak az előre menetelés. „Az eladósodás vezetett oda, hogy ahhoz, hogy minket életben tartsanak folyamatosan, aktívan mentünk be ebbe a kapcsolatrendszerbe” – hangsúlyozta.
’81-be be kellett lépni az IMF-be, 1982 novemberében akkor vették fel hazánkat, amikor Brezsnyev Moszkvában meghalt. A fizetési mérleg deficitek nagyra nőttek. A magyar külkereskedelemben kereskedelmi csereanyag romlás ment végbe. Egyre olcsóbban exportáltunk, egyre drágábban importáltunk. A nemzeti bankot egy pénzátváltó hellyé degradálták a rendszerváltozás első éveiben – szögezte le a közgazdász.
Magyarország hiába volt „éltanuló” a rendszerváltozás utáni években, sokáig „mindig öt évre voltunk az áhított belépéstől”. Bayer Zsolt hozzáfűzte: „aztán eljött 2004, és aki élt és mozgott mindenkit felvettek”. Bogár László emlékeztetett rá, hogy először 1992-ben ígérték meg a belépést, és ettől kezdve egy végtelenül cinikus játék kezdődött el, hogy megversenyeztessenek bennünket – vélekedett.
„Közben be tudták a többieket is darálni ebbe a menetbe, mert mi előrébb voltunk” – nyilatkozta Boros Imre.
Az adás második részében a belépésünk – 2004. május 1-e – óta eltelt időszak került terítékre. Az adás vendégeinek egyöntetű véleménye volt, hogy a belépéskor várt csodák rendre elmaradtak. Szó esett a magyar földtörvényről, amely szerencsénkre megszületett, valamint a 4-es metró beruházása körüli visszaélésekről, amelyek máig ható következményekkel bírnak.
A számok önmagukért beszélnek. A csatlakozásunk óta eltelt 15 év első hét és fél évében – ahol három miniszterelnök, Medgyesi, Gyurcsány, Bajnai – váltotta egymást, az egy főre eső GDP 7,5 százalékkal növekedett, az Orbán nevével fémjelzett második periódusban mindez körülbelül 24 százalékkal nőtt. A reálbérek az első időszakban stagnáltak, a megszorító csomagok miatt, a második időszakban 54 százalékkal emelkednek – idézte fel Bogár László.
Forrás: hirtv.hu
Reklám
Áder János: Felbecsülhetetlen a Magyarország ügyét szívügyüknek tekintők összefogása
Áder János köztársasági elnök felbecsülhetetlennek nevezte a Magyarország ügyét szívügyüknek tekintők összefogását pénteken a Sándor-palotában, ahol a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett konferencia résztvevőit fogadta.
Az államfő köszöntőjében úgy fogalmazott, a konferencia vendégei hazájukban is mindig Magyarországot képviselik, és eközben pontosabb, hitelesebb képet mutatnak Magyarországról a világnak, mint bármilyen kampány vagy újsághír.
Áder János felelevenítette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos katonai vezetőjének, Répásy Mihálynak az emlékét, akit harci sikerei ellenére az utánpótlás biztosítására rendeltek ki. Répásy Mihály sorsa tanulságos példa arra, hogy háborúban, de békében is mit ér a szervezőmunka, amely ritkán látványos, de annál hasznosabb, nélkülözhetetlenebb – mondta a köztársasági elnök.
Kiemelte, ehhez hasonlóan „Magyarország Barátai” is valamennyien megmutatják, mekkora szellemi és gazdasági erőforrás „egy megfelelő ember a megfelelő helyen”. A személyes jelenléten keresztül sugárzott hitelesség, és az ennek révén elért bizalom ugyanis pótolhatatlan – tette hozzá Áder János.
Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke beszédében köszönetet mondott az államfőnek, amiért immár hatodik alkalommal látja vendégül hivatalában szervezetük tagjait. Hangsúlyozta továbbá, a Magyarország Barátai Alapítvány igazi közösségé formálódott, amely összefogja a világ különböző pontjain élő magyarokat is.
Vizi E. Szilveszter különösen fontos értéknek nevezte a Magyarországhoz tartozást. „Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenned” – idézte a köztársasági elnökhöz hasonlóan a világhírű magyar származású fotóriportert, Robert Capát.
Forrás: hirado.hu
Az idén különösen jó érzés erről beszámolni, ugyanis egy igazi jó barátomat, egy nagyszerű magyar embert tüntettek ki ezen az ünnepségen. Ő nem más, mint Bede Fazekas Zsolt, a torontói Független Magyar Rádió vezetője, szerkesztője, aki 30 éve töretlenül, megingás nélkül, következetesen, megalkuvás és elbizonytalanodás nélkül szolgálja elsősorban a torontó környéki magyar diaszpóra megmaradását. Példamutató munkájával, Magyarország melletti bátor kiállásával és őszinte véleménynyilvánításával személyemre is nagy hatással volt és van. Ezért is szeretnék gratulálni innen is Zsoltnak, és kívánni neki és kedves családjának sok erőt és kitartást ennek a munkának a folytatásához. Mi egy vérből valók vagyunk, szól az ismerős dal refrénje, és igen, mi, akik a hazánknak a javát szolgáljuk elkötelezetten, s legyünk bárhol a világban, a jó hírét öregbítjük, mi igenis egy vérből valók vagyunk.
Reklám
Requiem egy temetőért
Requiem egy temetőért, avagy az Úz-völgyi magyar katonatemető elrablása és meggyalázása
Lassan már megszokott, hogy állandó harc folyik szimbólumaink ellen, koholt vádak alapján székely emberek raboskodnak román bőrtönökben, az is megtörtént már, hogy Sósmezőn a hadisírok fejfáin található magyar neveket „átkeresztelték” azaz román neveket véstek helyükbe, most viszont (feltehetően megszegve a hadisírokra vonatkozó államközi egyezményt) egyenesen temetőt raboltak maguknak. Így működik a román történelemgyártás, kedves ismerőseim.
„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.” Így írt nagy székely írónk, Tamási Áron. Viszont az ember életében még számos olyan hely létezik, amely fontos a szívének. Nekem ilyen az Úz-völgye. Már akkor a szívembe zártam amikor csupán hallottam róla, amikor nagytatám mesélt róla, vagy amikor a háborús veteránok emlegették. Aztán amint megkaptam az első autómat azonnal ellátogattam az Úz-völgyébe. Már az odavezető út egy élmény volt, ahogy Szentmárton felől áthaladtam Csinódon és Egerszéken. Azóta nics megállás! Azóta minden évben legalább háromszor felkeresem ezt a páratlan vidéket, napokat töltök ott a semmi közepén, az ezeréves határon, a Horthy-kaszárnyák és a híres hősi temető szomszédságában, a kápolna előtt csörgedező Magyaros-pataka mellett. Páratlan élmények, néhány onnan haza mentett relikvia, és dédapám emléke fűz oda, aki ott harcolt 1916-ban, majd a szomszédos völgyben, Csobányosban 1944-ben. Igen, kijelenthetem, hogy a második helyet foglalja el a szívemben, és a román történelemgyártás most éppen ezt próbálja elrabolni, kitépni onnan.
Ugyanis az történt, hogy a Bákó- és Hargita megye határán elterülő, mára már igazi zarándokhellyé nemesedett magyar hősi temetőnket, ahol minden év augusztus 26-án több százan gyűlünk össze kegyeletünket leróni hőseink előtt, a dormánfalvi (Dărmănești) hatóságok elrabolták. 2019. március 29-én hozott tanácshatározattal a temetőt dărmănesti-i adminisztratív területté nyilvánították, majd ezt követően anélkül, hogy a magyar féllel egyeztettek volna, magyar emlékműveink és fejfáink elé, az őseink csontjai fölé(!), FELÚJÍTÁS címszó alatt, egy betonból készült ortodox keresztet emeltek az I. és II. világháborús román hősök tiszteletére, valamint 52 darab kisebb betonkeresztet állítottak melléje, ugyancsak a román hőseik tiszteletére. Mindezt katonai parádéval és a tőlük elvárt „curájjal” fogják felavatni 2019 május 17-én.
Dédapám, Préda Márton őrvezető 1915 decemberében sebesült Galiciában. Még nem gyógyult fel teljesen sebeiből, amikor 1916-ban a román hadsereg betört Erdélybe. Ekkor sebesültként fegyvert ragadva az Úz-völgyében harcolt. Ők sikeresen vették fel a harcot a románokkal szemben és kiverték őket Erdély területéről. Most vajon sikerül nekünk megvédeni a temetőnket? Mi lesz az emlékműveink, kopjáink, keresztjeink sorsa? Képzelhetjük mi vár rájuk, amikor majd román nacionalista érzelmű emberek fognak ott „emlékezni”. Mi lesz augusztus 26-án? Mi halottainkról emlékezünk, ők meg ünnepelnek?
A továbbiakban bajtársam, Jakab Kevend, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület elnökének az észrevételeit ismertetném, ami világos képet nyújt a jogtiprásról:
1. A Seap pályázat leadási határideje 2018. december 21 volt, amely megelőzte a tanácshatározatot amivel az Darmanesti-i önkormányzat birtokába vette a temetőt. (Vagyis egy olyan temető felújítására(!) pályáztak, ami akkor még nem is volt hivatalosan az ők tulajdonuk)
2. A birtokbavételhez szükséges tanácshatározatot 2019. március 29-én hozták meg. (Ez még keddig benne van a 30 napban és megtámadható. Csak valaki(k), szervezet/személy ezt meg kellene tegye. Amíg ez a határidő nem jár le elvileg nem adható ki urbanisztikai engedély. Ennek ellenére már állnak a keresztek)
3. A munkálatnak van-e urbanisztikai engedélye, építkezési engedélye? Ha ezek nélkül, ráadásul március 29 előtt dolgoztak, az teljesen törvénytelen kellene legyen.
4. Hargita megyéhez tartozik-e még mindig a terület, vagy már hivatalosan is megtörtént a megyehatár módosítás ?
5. Nem utolsó sorban majdnem hihetetlen, hogy 200.000 Ron-összeget emésztett volna fel 1 db. ortodox betonkereszt és mintegy 40 db. betonból öntött kereszt felállítása!
A román hadügyminisztérium tagadja, hogy tudomása lenne a temető elrablásáról, miközben a Bákó megyei hatóságok a hadügyminisztériumra hivatkoznak. Ráadásul Romániát államközi egyezmény is kötelezte volna, hogy a magyar féllel egyeztessen a temető módosítása, mi több, kisajátítása előtt, ez természetesen nem történt meg. Az illetékes Hargita megyei hatóságok (a Csíkszentmártoni önkormányzat és Hargita megye tanácsa) minden tőlük telhetőt megtettek és jogi illetve diplomáciai (nemzeti és nemzetközi) úton is próbálják megmenteni az Úz völgyi, zarándokhellyé magasztosult, magyar katonatemetőt de mindeddig fáradozásaikat nem koronázta siker. A temetőben viszont már ott virítanak a román keresztek, melyeket – valószínűleg tudatában annak, hogy milyen aljas cselekedetet követnek el – rekordsebességgel állítottak fel, vélhetően a Dărmănești-i önkormányzat és Bákó megye hatóságai, ráadásul közpénzből nyilvános pályázati kiírás által!
Préda Barna / facebook.com/preda.barna
Reklám
Donald Trump amerikai elnök valamenyi vallás és követője védelmét sürgeti
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2019. május 2., csütörtök (MTI) – Donald Trump amerikai elnök valamennyi vallás és követője védelmét sürgette az Országos Imanap keretében tartott washingtoni rendezvényen cvsütörtökön.
A Fehér Ház Rózsakertjében Donald Trump valamennyi vallás és templomaik védelméért síkra szállt. Beszédében felidézte az új-zélandi mecsetek elleni és a Srí Lankán a keresztény templom és hívők ellen elkövetett támadásokat, valamint a múlt héten az egyik kaliforniai zsinagóga ellen intézett támadást.
Az elnök leszögezte: küzdeni kell azért, hogy “mindenki békességben élhessen és imádkozhasson”. Erőteljes fellépés sürgetett az antiszemitizmus ellen is. Mint fogalmazott: “minden erőnkkel és minden energiánkkal azon vagyunk, hogy legyőzzük az antiszemitizmust és véget vessünk a zsidók elleni támadásoknak”. A rózsakerti ünnepségen – az amerikai alelnök és a kormánytagok mellett – jelen volt annak a kaliforniai zsinagógának a rabbija is, ahol a múlt héten a halálos áldozatot is követelő támadást elkövették.
Az új-zélandi Christchurch városának két mecsetében március közepén egy 28 éves szélsőjobboldali ausztrál férfi mészárolt le 50 hívőt, áprilisban pedig húsvétvasárnap szállodákban és keresztény templomokban támadtak meg mise közben imádkozókat. A Srí Lankán elkövetett -és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által vállalt – merényleteknek több mint 250 halálos áldozatuk volt.
Az Országos Imanapot minden évben május első csütörtökén tartják meg az Egyesült Államokban, s ezen a napon az amerikaiakat arra kérik, hogy “imádsággal és elmélkedéssel forduljanak Istenhez”. Az Országos Imanapról a kongresszus döntött, és a mindenkori elnököt törvény kötelezi arra, hogy ezen a napon proklamációt adjon ki, amelyben imádkozásra bátorítja honfitársait.
Bár imanapot már 1789-ban John Adams elnök javaslatára is tartottak, az imanapról szóló modern törvényt 1952-ben fogadták el, Harry Truman elnök javaslatára.
MTI
Reklám
Amerikai sajtóértesülések: Mike Pompeo Finnországban tárgyal Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2019. május 2., csütörtök (MTI) – Amerikai sajtóértesülések szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a pénteken kezdődő, négy európai országot érintő körútjának első állomásán, Finnországban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is.
Az amerikai sajtóban több helyütt megjelent értesülések egy kifejezetten neve elhallgatását kérő kormányzati forrásra hivatkozva közlik: Pompeo és Lavrov a finnországi Rovaniemi városában – amely Lappföld fővárosa – az Északi-sarkvidéki Tanács ülésének margóján folytat majd tárgyalásokat egymással.
A tárgyalások témája elsősorban Venezuela lesz, de az amerikai diplomácia vezetője szóba hozza majd Ukrajnát, illetve az Ukrajnával kapcsolatos oroszországi magatartást is. Az amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Washington “aggodalmait a venezuelai és ukrajnai orosz magatartással kapcsolatban”.
Mike Pompeo szerdán már telefonon tárgyalt Lavrovval. Moszkvát Venezuela – és egyben az amerikai-orosz kapcsolatok – destabilizálásával vádolta, Lavrov viszont Washingtont vádolta meg “destruktív befolyással”. A telefonbeszélgetés után az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben Venezuelára utalva leszögezte: “Washington beavatkozása a nemzetközi jog durva megsértése”.
Az amerikai külügyminisztérium szerdán este adott ki közleményt arról, hogy Mike Pompeo pénteken négy állomást érintő körútra indul. A külügyminiszter Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. Finnországban az Arktikus Tanács vagy más néven az Északi-sarkvidéki Tanács ülésén vesz részt és beszédet mond az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos politikai elképzeléseiről. Berlinben Angela Merkel kancellárral és Heiko Maas külügyminiszterrel tárgyal, Londonban Theresa May kormányfő és Jeremy Hunt külügyminiszter lesz a tárgyalópartnere, és a Dániához tartozó Grönlandon szintén a kormányfővel és a külügyminiszterrel, továbbá a dán külügyminiszterrel is találkozik.
MTI
Reklám
Tengeri konfliktusra készülődik az Egyesült Államok és Kína
SZENES ZOLTÁN: A FLOTTA FEJLESZTÉSE KIEMELT TERÜLET MINDKÉT FÉL VÉDELEMPOLITIKÁJÁBAN
Egyre nagyobb hangsúly kerül a haditengerészetre a Kína és az Egyesült Államok közötti konfliktusban. Washington védelmi minisztériuma egy friss jelentésben a kínai fegyverkezés miatt aggódik, miközben Peking állítja, ők csak az amerikai agressziótól próbálják védeni érdekeiket. Pár nappal korábban pedig a konfliktusos Tajvani-szorosban haladt át egy amerikai hadihajó. Peking ennek lehetséges következményeire figyelmeztetett.
Kínát teljesen felkészületlenül érte, amikor a XIX. században nyugati hadihajók vették blokád alá a kikötőit. A brit csapatok 1839-ben, az első ópiumháborúval láttak hozzá a kínai területek meghódításához, s a következő években szinte alig ütköztek ellenállásba. 1862-ig Kínának több, az országra nézve megalázó egyezményt kellett aláírnia, ezzel a nemzetközi jog szintjén megtörtént az ázsiai állam integrációja a Nyugat által dominált, vesztfáliai nemzetközi intézményrendszerbe.
Bár a császári palota nem tudott mit kezdeni az idegen agresszióval, az elit nem tétlenkedett. A katonák és kereskedők mellett friss európai eszmék is beáramlottak a kelet-ázsiai országba, a korszakot pezsgő szellemi élet jellemezte. A hadtudomány terén kiemelkedő munkát végzett Lin Cö-hszü (Lin Zexu) és Vej Jüan (Wei Yuan), miután a császár Kantonba küldte őket, hogy figyeljék meg a nyugati hatalmak katonai kultúráját. Lefordították az angol nyelvű újságokat, kifaggatták a külföldi szakértőket, és fegyvereket vásároltak a hódítóktól, amiket aztán a kínai iparosoknak szállítottak tanulmányozásra és sokszorosításra.
Ebből a munkából született meg Vej Jüan Egy tengeri védelem tervei című könyve 1844-ben, ami célját illetően nem árult zsákbamacskát. „Miért állítottam össze ezt a munkát? Azzal a céllal, hogy a barbárokat arra használhassuk fel, hogy más barbárokat támadjanak meg, hogy a barbárokat más barbárokkal tárgyalásokra bírjuk, illetve hogy eltanuljuk a barbárok fejlett technológiáját, hogy aztán a barbárok ellen használhassuk fel” – írta bevezetőjében a kínai hadtudós, a barbárok alatt a nyugati hatalmakat értve.
A két filozófus küldetése nem nyerte el az uralkodó tetszését, a történelem azonban hamarosan őket igazolta. Szellemiségük azóta meghatározza a kínai diplomácia és védelempolitika természetét, ami a nagyhatalmi rivalizálás kiéleződésével egyre látványosabbá válik.
Különösen a „tengeri védelem”, vagyis a flotta fejlesztése terén: a nyugati és szovjet minták másolásával mára szinte teljesen saját fejlesztésű haditengerészeti eszközöket állít hadrendbe Peking, támogatva globális ambícióit. Nem véletlen, hogy ezen a területen aggódik a legjobban az Egyesült Államok is. A héten jelent meg a védelmi minisztérium jelentése, a dokumentumban a Pentagon a kínai tengeralattjáró-fejlesztések miatt aggódik. Mint írják, 2020-ig a jelenlegi, hatvanöt járműből álló flotta hetvenre emelkedik majd, ezzel Kína biztosítja a tengereken a teljes nukleáris csapásmérési képességet.
A jelentés szerint különösen aggasztó a tengeralattjárók emelkedő aktivitása az északi sarkkörnél, a South China Morning Post napilap szerint ezért Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Finnországba utazik, hogy részt vegyen a nyolc országot tömörítő Északi-sarkvidéki Tanács ülésén. A geopolitikai szempontból érzékeny térségben felbukkanó Kína több érintett európai országot is aggaszt, ezért a lap szerint a jelenség az ülésen kiemelt kérdésként szerepel majd.
Fotó: Reuters
Pár nappal a Pentagon jelentése előtt a Reuters átfogó elemzést készített az Egyesült Államok és Kína haditengerészeti képességeiről. Az anyagból jól kirajzolódik a két nagyhatalom ellentétes helyzetértékelése. Amerikai szakértők szerint Peking rövidesen beéri fejlesztéseivel az Egyesült Államokat, és már most komoly veszélyt jelent, ezzel szemben a Kínai Felszabadító Hadsereg tagjai állítják: a feszültségért Washington a felelős, Kína csak védi érdekeltségeit a nemzetközi vizeken.
A Reuters adatai utóbbi állítást igazolják. A hadászati, vagyis nagy hatótávolságban bevethető eszközökben az Egyesült Államok magasan vezet, miközben a védelmi képességet biztosító hadihajók összegében Kína komoly előnyre tett szert.
Szenes Zoltán nyugállományú tábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára szerint mindkét nemzet védelempolitikájának kiemelt területe a flotta fejlesztése. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Kína egy 2015-ben készült fehér könyvben részletezte haditengerészeti ambícióit, amit 2016-ban a kínai elnök, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) által meghirdetett átfogó reform bejelentése követett. Szenes Zoltán elmondta, Peking három prioritás mentén fogalmazza meg céljait. – Akkor is Tajvan volt az első szempont – mondta az NKE tanára, a szárazföldi Kínával szemben ellenséges szigetállam a mai napig egy fegyveres konfliktus gyújtópontja lehet.
Múlt hét vasárnap egyébként az Egyesült Államok hadihajói áthaladtak a Tajvan és Kína közötti szoroson, az akciót Peking tiltakozása követte.
– A másik prioritás a Dél-kínai-tenger – folytatta Szenes Zoltán. Itt Kína a kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés megszerzése miatt fokozza jelenlétét, részben szigeteken, zátonyokon létesített támaszpontokkal és kikötőkkel. Szenes szerint Peking harmadik prioritása az úgynevezett kék tengeri, vagyis hadászati szintű flottafejlesztés, ennek céljai pedig az Indiai- és az Atlanti-óceánra is kiterjednek. – Ennek érdekében Kína 2020-ig négy repülőgép-hordozó hadihajó fejlesztését tervezi – mondta a szakértő.
Az Egyesült Államok reagált az új kihívásra, Szenes szerint először Barack Obama elnök 2011-ben meghirdetett, úgynevezett rebalancing politika jegyében. Azóta állandóan napirenden van a kérdés, átszervezték a haditengerészet irányítási rendszerét is.
Forrás: magyarnemzet.hu
Reklám
Pintér Sándor: Magyarország és Olaszország azonos nézeteket vall
Magyarország és Olaszország elképzelése azonos az európai határok védelméről; arról, miként kell megakadályozni, hogy embertömegek, terroristák és más nemkívánatos személyek az Európai Unió (EU) területére jussanak – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón, miután hivatalos megbeszélést folytatott olasz kollégájával, Matteo Salvinivel.
A magyar tárcavezető megköszönte azt az erőfeszítést, amelyet Olaszország tesz azért, hogy a „hívatlan vendégek” elkerüljék az unió külső határait. Gratulált az olaszok teljesítményéhez, akik – mint mondta – megakadályozták, hogy tengeri úton nemkívánatos emberek érkezzenek az EU-ba.
Olaszország nem csupán a saját érdekében tesz erőfeszítéseket, hanem valamennyi uniós tagállam, így Magyarország érdekében is – vélekedett Pintér Sándor.
A belügyminiszter kijelentette, hogy a hívatlanul érkezőket nem szétosztani kell, hanem meg kell őket akadályozni abban, hogy elérjék az uniót.
Azt mondta: tudják, hogy segítséget kell nyújtaniuk „harmadik országoknak” abban, hogy megszűrjék azokat, akik az EU irányába jönnek. Ezért tettek a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) nagy erőfeszítéseket Líbiában, valamint a Nyugat-Balkánon, ahol támogatják a szomszédos államok határőrizetét – fűzte hozzá.
Pintér Sándor azt hangoztatta, hogy tovább fogják folytatni az együttműködésüket, amely remélhetőleg eredményes lesz: nem szétosztják majd a nemkívánatos embereket, hanem megakadályozzák az unióba érkezésüket.
Matteo Salvini azt mondta, érdekes látogatást tettek a röszkei határátkelőnél. Elismerését fejezte ki a magyar kormánynak azért, amiért gyorsan és hatékonyan őrizet alá vett csaknem hatszáz kilométernyi határszakaszt, és így sikerült megállítania az embercsempészetet, az emberkereskedelmet.
Megerősítette, hogy a magyar és az olasz kormány álláspontja teljesen azonos az ügyben: arra számítanak, hogy „az új Európa” május 27-étől védeni fogja a külső határait mind szárazföldön, mind tengeren.
Az olasz miniszter is úgy vélekedett: nem a már az EU-ban tartózkodó migránsok újraelosztása a probléma, hanem annak elkerülése, hogy újabbak érkezzenek.
Álláspontjuk a bevándorlók hazaszállításának kérdésében is azonos: közös harc „az új Európában” azért, hogy felülvizsgálják az összes kereskedelmi, pénzügyi megállapodást azon unión kívüli országokkal, amelyek nem segítik elő a lakosságuk hazaszállítását – fogalmazott Matteo Salvini.
Az olasz belügyminiszter megköszönte a magyar kormány Líbiában nyújtott gazdasági támogatását. Ha több európai ország állna hozzá ennyire komolyan az emberkereskedelem megelőzéséhez, akkor sokkal kevesebb bűncselekmény, probléma érintené a kontinenst – jelentette ki Matteo Salvini.
Forrás: magyarnemzet.hu
Reklám
Reklám
