Tőkés László és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve ügyvezető elnöke tartott sajtótájékoztatót Csíkszeredában abból az alkalomból, hogy az EP-képviselő Tőke Ervinnek, a Minta ifjúsági szervezet volt elnökének társaságában meglátogatta Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyokat a csíkszeredai börtönben.
„A madéfalvi veszedelem évfordulójához közeledve ismét hangsúlyoznunk kell a székely ellenállás és az önfeláldozás nemes üzenetét, Beke István és Szőcs Zoltán ügye pedig jól jelzi, ma is szükség van ezen értékekre” – kezdte tájékoztatóját Tőkés László, majd elmondta: az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnökétől igényelt ajánlást, mellyel részt vett a börtönlátogatáson. „Szolidaritásunkról biztosítottam a politikai foglyokat, akik a helyzethez képest jó lelkiállapotban vannak – ártatlanságuk biztos tudatában.
A fogvatartottak arról számoltak be, hogy nem engedik őket a cellájukon kívüli munkák elvégzésére, így panaszaikat továbbítottuk a csíkszeredai börtön vezetőségének is. Égbekiáltó, hogy miközben korrupt politikusok tucatjai vannak szabadlábon, ártatlan embereknek kell börtönben ülniük. Egyértelmű, hogy politikai döntés született az ítélethozatalkor, hiszen nem követtek el semmi törvénytelent, nincsenek komolyan vehető bizonyítékok ellenük. A Beke—Szőcs-ügyben született ítéletet megfélemlítési szándékkal hozták meg, s a román hatalom egyértelmű célja a székelység és az autonómiatörekvések megtörése. Épp ezért mindent meg kell tennünk a politikai foglyok kiszabadításáért – jogi és politikai eszközöket egyaránt felhasználva” – hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: Beke István és Szőcs Zoltán az erdélyi magyarság szenvedését testesítik meg. „A jogi lehetőségek szűkössége miatt még inkább fontos lenne, hogy az RMDSZ a parlamentben is kiálljon a fogvatartottak mellett. Bízunk benne, hogy Románia soros uniós elnöksége érzékenyíteni fogja e téma iránt a külföldieket is, és meg kell vizsgálnunk, hogy nemzetközi fórumokon miként segíthetjük a bebörtönzötteket” – mondotta az erdélyi európai képviselő.
„Év elején fontos hangsúlyoznunk: folytatjuk a küzdelmet Erdély és Európa védelme érdekében, hiszen láthatjuk, a román döntéshozók továbbra sem foglalkoznak önrendelkezési törekvéseinkkel, az Európai Parlament pedig sorozatosan migránspárti határozatokat fogad el. Küzdelmünket épp ezért identitásunk és értékeink megőrzése érdekében folytatjuk” – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
„Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban is kiállt Beke István és Szőcs Zoltán mellett, az EMNT pedig az idei évben is igyekszik napirenden tartani a politikai foglyok ügyét” – hangsúlyozta Sándor Krisztina, majd hozzátette: az EMNT és az SZNT együttes küldöttgyűlésén elfogadott határozatokat (https://emnt.org/2018/10/31/kozosen-ulesezett-marosvasarhelyen-az-emnt-es-az-sznt/) szintén napirenden tartják, a megfelelő fórumokon képviselve azokat. Sándor Krisztina beszámolt továbbá arról is, hogy decemberben külön találkozót kértek a román tanügyminisztertől, mivel személyesen szeretnék átadni a Marosvásárhely Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében összegyűjtött közel 15 ezer tiltakozó aláírást. „December 18-án a parlament és a szenátus elnökének, valamint a vallásügyi államtitkárnak is levelet írtunk, melyben azt kértük, hogy – a magyarországi példához hasonlóan – nyilvánítsák ünnepnappá január 13-át, a vallásszabadság napját. Felvetésünkre mind a mai napig nem érkezett válasz, ahogy a MOGYE-ügyben történt megkeresésünkre sem” – mondta.
Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az EMNT idén kiemelt eseményként kezeli a temesvári forradalom 30. évfordulóját, s ezért 2019 során számos tematikus programmal készülnek Erdély-szerte. „Feladatunk visszahozni a köztudatba a romániai forradalom kitörésének körülményeit, valamint Temesvár és Tőkés László megkerülhetetlen szerepét. Ezért egy, a teljes évet átfogó programsorozattal készülünk, melynek részleteiről idejében tájékoztatjuk majd a közvéleményt” – mondta Sándor Krisztina, aki a sajtótájékoztató végén hozzátette: idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – ismertebb nevén Tusványos – szintén harmincadik kiadásához érkezik, az EMNT pedig a rendezvény állandó kiemelt partnereként továbbra is részt vesz a program kialakításában és a nagyszabású nyári fesztivál megszervezésében.
“A tusnádi fürdőt a csíki székelyek egyszerüen Alszegnek nevezik. Alapitását Éltes Lajos tusnádi birtokosnak köszönheti, ki az azelőtt Beszéd mezőnek nevezett, teljesen vadon elhagyatottságban lévő helyet 1845-ben a falutól (Tusnádtól) haszonbérbe véve, részvényeket gyüjtött e fürdő berendezésére. Éltes ezen törekvése nagy támogatóra talált a tusnádi születésü katholikus püspök Kováts Miklósban, ki ottan a fürdőt használni akaró szegények számára egy nagy hosszu épületet emeltetett*), melyet halálakor a tusnádi iskola számára hagyományozott.
Éltes buzditására több csíki és háromszéki birtokos épitett ottan házat, s csakhamar nagyon látogatottá lett; de 1848-ban a tusnádi székely atyafiak – abbeli haragjukban, hogy a dijtalan fürdéstől el voltak tiltva – felgyujtották az ott lévő épületeket, a püspök philantropicus czélu házán kivül.
Romban hevert e fürdő, s ujból több évig el volt hagyatva, mignem gróf Mikes Benedek és b. Szentkereszti Zsigmond vezetése alatt uj részvénytársulat nem alakult annak felemelésére.
A fürdő emelésére pedig legtöbbet tett az, hogy a Csíkból Szt.-Györgyre vezető országutat az Olt völgyéből – hol a folyam áradozásai miatt fenntartani bajosan lehetett – fenn a hegyek lankáján vitték el, s igy a fürdő az ut vonalába jött, azután a részvénytársulat étteremmel és lakszobákkal ellátott vendéglőt épittetett. E körül csakhamar csoportosulni kezdettek csinos kis házikók, s mivel a fürdőt látogató vendégek száma évenkint szaporodott, s e fürdő hire naponta terjedett, a kis falusias küllemü házikók között csakhamar nagyobbszerü épületek is keletkeztek, azok közt gr. Mikes Benedeknek svájczi modorban épült palotaszerü három nagyobb bérháza, melyek a különben is gyönyörü fekvésü fürdő szépségét nem kis mértékben emelik, egyikét mutatva a legmeglepőbb havastájaknak; mert e fürdőnél éri el a tusnádi szoros szépségének és nagyszerüségének tetőpontját. Az itt kiszélesedő Olt völgyének baloldalán egy a völgy szinvonala fölé vagy 200 lábnyira emelkedő lejtős lonka (hegy-terrasse) terül el, melynek égig meredő sziklás bérczek és gyönyörü fenyvesek környezte tisztásán van a tusnádi fürdő. Forrása a Sz.-Annató hegykaraját képező nagy Csomágnak nyugati aljából fakadnak fel bámulatos bőséggel, ugy hogy egymás mellett sorban alig néhány lépésnyi közel nyolcz forrás buzog fel, melyekből négy fürdővé van idomitva, mig a másik négy ivásra használtatik. A fürdők közvetlenül egymás közelében vannak, s mégis azok vize alkatrészben, de főként hőmérsékben tökéletesen különbözik, elannyira, hogy mig az első 22 R. fok melegségével kellemes lanyha meleg fürdőt ad, melybe – főként azon tulajdonánál fogva, hogy a testet csipi és felmelegiti – óráig is el lehet ülni; addig a második, de főként a harmadik és negyedik már jóval hidegebb. És igy rendszerint a fürdést az elsőben kezdik, s azután végig mennek a fokonként hidegebb többi fürdőkön. Ezen források bámulatos bőségben törnek ki a hegy szikláiból, főként az első oly mérvben, hogy 9 négyszög öl terjü medenczéjét 4–5 óra alatt csordultig tele tölti, s igy minden éjjel megváltoztatják vizét. Ezen elsőnek és másodiknak vize tiszta átlátszó, gyöngyözve forr fel, mig a másik kettőnek vize zavaros.
Az ivóforrások szintén ily vizdúsak, ugy hogy ezen 8 forrásnak kifolyása patakocskát alkot, mely régebb egy nagy uszodába volt egybegyüjtve, most pedig használatlanul törtet le az Olt völgyébe. Főkútja azonban nem itt, hanem alább a fenyves erdő közt buzog ki egy kis sziklamederből, s mert a bort főzi s szállitható is, nem csak itt helyben használják, hanem messze a vidékre, sőt a Dunafejedelemségekbe is elhordják.”
fél font (250 gr) lencse 1 kis fej vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 1 tojás (+ 2 a panírozáshoz) ½ teáskanál római kömény (vagy sima őrölt kömény) 1 teáskanál pirospaprika só, bors olaj liszt (gluténérzékenyeknek kukoricaliszt, csicseriborsó liszt vagy finomra darált zabpehely) zsemlemorzsa (gluténérzékenyeknek őrölt lenmag)
Elkészítése:
A lencsét jól átmossuk, majd sós vízben kb. 20-30 perc alatt puhára főzzük. (Ha előre beáztatjuk pár órára vagy egy éjszakára, akkor elég 10-15 perc. Van, aki az első forrásvizet leönti és csak a másodikat fűszerezi, így könnyebben emészthető. Tehetünk a főzővízbe babérlevelet és citromhéjat is.)
Leszűrjük a lencsét, és még melegen összetörjük villával. A finomra vágott vöröshagymát és a zúzott fokhagymát 2 evőkanál olajon lepirítjuk, a pépesített lencséhez adjuk, majd mehetnek hozzá a fűszerek és a tojás. (Ha túl puha, tehetünk hozzá lisztet vagy darált zabpelyhet, és hagyhatjuk picit állni.)
Vizezett kézzel tojás nagyságú darabokat formázunk a masszából, és liszt-tojás-morzsa sorrendben bepanírozzuk. Végül kevés olajban készre sütjük, krumplipürével vagy rizzsel tálaljuk.
Barabási Albert Lászlóval, aki felfedezésével alapvetően változtatta meg a hálózatelméletet, 2018 júliusában Marosvásárhelyen Lázok Klára beszélgetett. Az eseményről Simon Virág írt beszámolót a Liget portálra, amelyből kiderül, hogy az erdélyi származású tudós a hálózatelmélettel jelenleg azt kutatja bostoni laborjában, hogy miért fogadták el olyan könnyen a németek a náci ideológiát, hogyan hasznosíthatják az elméletet a rákkutatásban, vagy hogy mi lehet a siker titka. Utóbbiról szól a szeptemberben magyarul is megjelent A képlet című kötete.
A Balánbányáról származó, Bukarestben és Budapesten tanult, s immár hosszú évek óta az Egyesült Államokban élő fizikus alapjaiban ingatta meg a véletlenszerűen létrejövő és azonos kapcsolattal rendelkező hálózatelméletet, amikor felfedezte, hogy a legtöbb, természetben levő vagy ember által alkotott hálózat skálafüggetlen. Korábban Erdős Pál és Rényi Albert azt hitte, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre, s minden részhez azonos számú rész kapcsolódik, s ez közérthetően a társadalmi kapcsolatokra nézve azt jelentené, hogy véletlenszerűen ismerkedünk, barátkozunk, s mindnyájunknak majdnem azonos számú barátja és ismerőse van. Barabási Albert László kutatótársaival a világhálón levő odalakat tanulmányozva kimutatta − s azóta az élet számos más területén bebizonyosodott − hogy a hálózatokban vannak erős csomópontok, és azok köré csoportosulnak a többiek. Minden hálózat, rendszer azonos szervezőelv alapján jön létre, és egyszerű, de hatékony szabályok révén működik. (…)
A Bostoni egyetem kutatója a marosvásárhelyi találkozón elmondta, hogy jelenleg a hálózatelmélet segítségével azt kutatják, miért azonosultak sokkal a németországi közösségek a náci ideológiával sokkal gyorsabban, mint ahogy az várható volt. A korabeli jegyzőkönyveket, levelezéseket, feljegyzéseket számítógépes program segítségével elemzik, hogy kimutassák a csomópontokat, amelyek segítették az eszme terjedését. De az orvostudományban, a rákkutatásban is próbálják a hálózatelméletet hasznosítani, megoldásokat keresve a gyógyító orvosság kifejlesztésére. „A hálózat diagnózist állít fel, feltárja a problémát, de a gyógyszert nem tudja megadni. Az bizonyos, hogy a rák esetében jelenleg nem a meghibásodott »gépezetet« gyógyítják, nem azt a meghibásodást, amely lehetővé teszi a sejtburjánzást, hanem a tüneteket, s ez nem elégséges. Azt már tudjuk, hogy nem a rákbetegség gyógyszerét fogjuk elsőként a hálózati kutatásokkal megtalálni, hanem valami egyszerűbb betegségétA” – mutatott rá a tudós.
Az előadás résztvevői többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy a gazdasági szférában lehet-e használni a hálózatelméletet, s mennyire lehet kimutatni, hogy egy termék sikeres lesz-e a piacon vagy sem. Barabási elmondta, hogy ők rendszeresen elemzik a piacokat, s cégük is van, amelyik segít azoknak, akik jobban át szeretnék látni a piacot és a lehetőségeket.
Az is felmerült, hogy egy nemzet fennmaradását vagy beolvadását fel lehet-e mérni a hálózatokkal. A kutató szerint olyan szigeteket, közösségeket kell létrehozni, ahol fiataljaink jól érzik magukat, otthonra találnak, erősödik nemzeti és kulturális identitásuk, s nem Berlinben vagy Londonban keresik a boldogulást. Az is elhangzott kérdésként, hogy ha az emberiség ilyen iramban pusztítja tartalékait, életterét, vajon mennyit fog még kibírni a Föld? Az előadó szerint többször bebizonyosodott, hogy az emberiség képes összefogni és megújulni, s remélhetően erről tesz bizonyságot az elkövetkezőkben is. „Picik vagyunk mindnyájan, s ennek tudatában alázattal kellene éljük az életünket, tudva, hogy egy nagy egész részesei vagyunk.”
Barabási Albert László azt is kihangsúlyozta, hogy bár a hálózatelmélet sok mindenre magyarázatot talál, s segít megérteni sok mindent, a hálózatokon belüli dinamikát, mozgásokat még nem értik igazán, nem tudják megjósolni, hogy egy-egy döntésnek, változtatásnak milyen következményei lesznek. A hálózatok dinamikáját, a véletlenek előfordulását és szerepét az elkövetkezőkben is szeretnék tanulmányozni. A bő kétórás beszélgetésen elhangzott, hogy a fizikusnak szeptemberben magyarul is megjelent a legújabb könyve, A képlet. Ebben azt boncolgatja, hogy a kimagasló teljesítmény vajon miért nem jár mindig sikerrel, és vajon igaz-e az, hogy siker valójában annak függvénye, hogy mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
A tartalomból:- Interjú Csajka Tamással a Mikulásjárásról- Stróber Ilona, Csajka Tamás és Gergely Pál beszámolnak a cserkészek karácsonyi programjairól- Interjú Gulyás Katalinnal és Jetróval, akiknek lányai nemrégiben csatlakoztak a cserkészethez- Interjú Lieszkovszky Hargitai Idával, akinek a kisfia cserkész- Cserkész hirdetések
Veres Sándor a 300. alkalomnál vette át néhány évvel ezelőtt a Bocskai Rádió Honismereti rejtvény rovatának szerkesztését, s azóta minden héten gondosan készíti a három kérdésből álló feladványt, amelynek három állandó megfejtője is van. A 600. rejtvény kapcsán a december 30-i szilveszteri adásunkban beszélgettünk vele a stúdióban, és telefonon kapcsoltuk Jakab Márta és Thurner Klára hűséges játékosainkat is. Az interjút Miklós Melánia és Csibi Lóránd készítette.
A 600. honismereti rejtvényünk kapcsán december 30-án meghívtuk a stúdióba Veres Sándor kollégánkat, két állandó megfejtőnk, Jakab Márta és Thurner Klára pedig telefonon kapcsolódtak be a beszélgetésbe.
Veres Sándor Molnár Zsolt felkérésére vállalta el a rovat szerkesztését, noha korábban nem volt rádiós tapasztalata. Mivel mindig is kedvelte a történelmet, s már gyerekkorában a nagyapjától kapott Tolnai Világtörténelmet bújta, úgy gondolta, a rejtvénysorozattal a Bocskai Rádió hallgatóit is be tudja vonni a magyar történelem kutatásába, megszerettetésébe. Történelmi témával kezdte a rovatot, s úgy emlékszik, az első általa összeállított kérdés is az első magyar királyokhoz kötődött. Később bővítette a tematikát a tudomány, a művészettörténet és a sport területeivel, remélve, hogy a még színvonalasabb rovat még többek érdeklődését kiváltja.
Thurner Klára már nem is emlékszik pontosan, mikor kapcsolódott be a rejtvényfejtésbe. Egy ideig nem küldte be a válaszokat, mert túl könnyűnek találta a kérdéseket, azóta viszont heti rendszerességű programjává vált, amiben mindig talál kihívást. Jakab Márta az első naptól kezdve hűséges megfejtő, s már az előző rádiósok idején is követte a rovatot. Akkor még Magyarországról kapták a feladványokat, Balla Sándortól. Régen nem volt internetük, ezért Márta élőben hallgatta az adást, s ha nem tudta valamire a választ, a fiától kért segítséget. Klára viszont rádiónk honlapján szokta elolvasni a heti feladványt. A harmadik állandó megfejtőnk Márta testvére, Kaczvinszky Borbála, aki nővére invitálására kapcsolódott be a játékba. Ők néha konzultálnak egymással, ha elakadnak valamiben. A 600 rejtvény alatt egyetlen témát hiányolnak: a nőkhöz kapcsolódó rejtvényeket. Sándor is érzékelte már ezt a hiányosságot, ezért az utóbbi időben egyre több ilyen jellegű feladványt adott.
Pillanatkép a stúdióból
A rovatvezető nagy könyvgyűjtő, aki a kérdések összeállításakor a lexikonokat hívja segítségül, hiszen azokban a történelmi események pontosabban, érdekesebben szerepelnek. Könyves szenvedélye azzal az első kötettel kezdődött, amelyet a nagyapjától örökölt, a Tolnai Világtörténelem keresztes hadjáratokról és magyar királyságról szóló fejezetével. Azóta a teljes sorozatot beszerezte, rengeteg más kötettel egyetemben. Antikváriumokban, ócskapiacokon szeret böngészni, de sok ajándékot is kapott, a legtöbbet az anyaországból és Erdélyből, illetve hagyatékokból is előszeretettel válogat. Főként a régi kiadványokat kedveli. 43 éve gyűjti a könyveket, s jelenleg 23 ezernél több példánya van. Természetesen olvasni is nagyon szeret, és kutatni a dolgok után. Az mondja magáról, hogy egy „böngésző magyar”, aki ha valamire ráakad, azt szereti megosztani másokkal is. „Lássuk meg, milyen gyönyörű a magyar kultúra, s hogy milyen értékeink vannak ebben a világban” – vallja.
Kedvence a magyar királyság időszaka, ebből ad fel a leggyakrabban kérdéseket. Felhasználja az interneten elérhető adatokat is, de mindig kiegészíti a könyveiben található leírásokkal. Bár a könyvek nagy része elérhető a világhálón, ő szereti belecsempészni a kérdésekbe azt a 10%-ot, ami online nem lelhető fel, remélve, hogy a megfejtőknek is kicsit kutakodniuk kell. Ő maga általában 30 percet foglalatoskodik minden alkalommal a három kérdés megfogalmazásával, de már előfordult, hogy órákra magába szippantotta a téma. Úgy emlékszik, összesen kétszer hibázott, de szerencsére még azelőtt észrevette, hogy publikussá vált volna. Nem készít statisztikát, de az mondja, emlékszik minden feladványra. Gyakran visszatér egy-egy témához, hiszen egy személy életrajzából más típusú információk alapján újabb kérdéseket is össze lehet állítani. A rejtvénykészítés műfaja tehát kimeríthetetlen.
Azt kívánjuk, hogy Sándor még nagyon sokáig készítse nekünk a honismereti rejtvényeket. Köszönjük az önkéntes munkáját, amellyel rádiónkat gazdagítja. Áldott, békés, boldog új évet kívánunk neki és családjának, valamint minden hallgatónknak, olvasónknak!
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Clevelandben idén december 21-én kezdődött a karácsony, a cserkészek ünnepi műsorával. A péntek esti programra megtelt a Szent Imre római katolikus templom, amely ekkorra már teljes karácsonyi díszítésben pompázott. A Szent Imre egyébként is a clevelandi magyarok egyik leglátogatottabb temploma, egyben központi közösségi helyszíne, köszönhetően annak is, hogy itt található a cserkészház és itt működik a magyar iskola. A város nyolc magyar temploma közül jelenleg a Szent Imréé a legaktívabb egyházközség, a cserkész karácsonyon azonban felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül ott volt mindenki, akinek fontos gyermeke tradicionális etikai és informális módszertani elveken alapuló nevelése, amely az egyéni képességek és a csoportban való együttműködés fejlesztésén túl nemzeti identitásukban és kulturális kötődésükben is megerősíti a felnövekvő generációkat. A clevelandiek azt mondják, a cserkészetben egyharmados a megoszlási arány a katolikusok, a más vallásúak és azok között, akiknek nem fontos a vallás, számomra azonban meghatározó élmény volt, hogy az ünnepi műsoron látott vendégek, ismerősök egy részével más-más felekezetű istentiszteleteken találkoztam karácsonykor.
A cserkészek betlehemes játéka
Ez az összefogás és elfogadó együttműködés jellemző a clevelandi magyarokra. Szép gesztus, hogy a cserkészek műsorán három lelkész, illetve pap is beszédet mondott, mintegy keretbe foglalva az estét. De a legfontosabb mégis az, hogy legalább száz cserkész öltözött ünneplőbe és lépett „színpadra”. Bevonulásuk után megtöltötték az első padsorokat: baloldalra ültek a fiúk, a 14. sz. Görgey Artúr csapat tagjai, jobbra a lányok, a 34. sz. Zrínyi Ilona csapat. Figyeltek egész idő alatt, s amikor sorra kerültek, ügyesen előadták az oltár előtt a műsorszámaikat. Közben a kisebbek izgatottan integettek a szüleiknek. Merthogy az egészen pici „angyaloktól” kezdve a kiskamasz pásztorokon át a most is gyönyörűen éneklő fiatalokig minden korosztály képviseltette magát. Láttunk betlehemes játékot egy emlékezetes bárányfiúval, elhangzott Ady Endre Karácsony és Kis, karácsonyi ének című verse, valamint egy mese a csillagszórós karácsonyfáról, más-más örs előadásában meghallgattuk a legszebb magyar karácsonyi énekeket, furulyaszólót és egy különleges, polifoam rudakkal xilifinozott muzsikát élvezhettünk, végül a nagyobb lányok kántálása koronázta meg a programot. Még soha nem hallottam ilyen szép, a Kisjézust altató népi énekeket, amelyek szívhez szólóan zengtek a clevelandi éjszakában. S nemcsak ezen a napon, hanem karácsony előtt városszerte, hiszen a cserkészlányok minden évben házhoz viszik az örömhírt.
Jézus eljövetelére és születésnapjára emlékeztettek bennünket felszólalásaikban az egyházi vezetők is. Nt. Tamásy Éva, a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház lelkésze azt az ajándékot, amelyet Isten Jézus születésével adott az emberiségnek, a télvíz idején kivirágzott almafa példázatával szemléltette. Egy fiú, aki összeveszett a családjával, de karácsony idején haza vágyódott, jelet kért a szüleitől, hogy tudja, megbocsájtottak-e neki: ha igen, kössenek zsebkendőt a házuk előtti almafára. A fiút nem egy, hanem sok zsebkendő várta, mintha virágban borul volna a fa – ahogy Istenhez is mindig odafordulhatunk, visszatérhetünk. Nt. Dr. László Imre, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház lelkésze a gyerekeket megszólítva az újszülött baby boy-ra irányította a figyelmet, aki nem egyszerűen ajándék, hanem a születésnapján ő ad ajándékot nekünk. Hiszen ilyenkor karácsonykor oda tudunk menni hozzá, hogy megsimogassuk, megdajkáljuk. Ft. Mezei András atya, a Szent Imre és Szent Erzsébet templomok plébánosa a család fontosságáról szólt, arra emlékeztetve bennünket, hogy a cserkészet és az egyház is olyan gondoskodó család, amely mindig visszavárja a tagjait. Végül közös imával zártuk a programot.
Felvételünkön megtekinthető a clevelandi cserkészek karácsonyi műsora, amelyet 2018. december 21-én tartottak a Szent Imre templomban.Beszámolónk: https://www.bocskairadio.org/minden-sziv-legyen-betlehem-clevelandi-karacsony-videokkal/
A jól sikerült, színvonalas műsorért dicséret illeti a főszervezőket, Duna Klári és Balássy Alexandra segédtiszteket, valamint a parancsnokokat és a betanító örsvezetőket. És különlegesen szép volt a templom. Mindig csodálom a Szent Imrében az elefántcsont hatású, csipkézett fehér oltárt, felette a csillagos égboltot, a lilás-kékes falfestés kontrasztját, amit most még ünnepélyesebbé tettek a melegfényű égőkkel díszített fenyőfák, a betlehem és a zöld gyertyatartókban pislákoló mécsesek. Karácsony estére aztán az oltár előtti jászol koronás kisdedéhez „leszálltak” az angyalok, a szobrok helyét piros Mikulás-virágok terítették be, köröskörül pedig a fehér változatúak tündököltek. Nem csoda, hogy sokan maradtak még itt beszélgetni, fényképezkedni a cserkészek műsora után is. És jó volt látni, hogy mennyien részt vettek a díszteremben tartott agapén, és a messziről hazatért barátok, rokonok örvendtek egymásnak.
A Szent Imre templom ünnepi díszben (Fotó: Szent Imre Egyházközség)
Nem volt ez máshogy a karácsonyi istentiszteleteken sem. Azt terveztem, hogy az ünnep alkalmából minden felekezethez ellátogatok, de végül csak három helyre jutottam el. A Szent Imrében majdnem „teltház” volt az este 11 órakor kezdődött éjféli szentmisén, ahol András atya prédikációjából a jövőbe vetett hit üzenete ragadott meg a leginkább. Arról beszélt, hogy a betlehemi békesség utáni vágy hoz haza bennünket, ide, a templomba, ahol Jézus jászolánál otthon vagyunk. László Imre lelkész a nyugat-oldali reformátusok karácsonyi úrvacsorás istentiszteletén azt hirdette, hogy a békét senki más nem hozhatja el a Földre, csak az Isten fia, s akinek eltalálta szívét a karácsony üzenete, angyalként hirdesse az örömhírt, hogy a béke meg is valósulhasson. Először jártam a templomukban, amely a faborítású mennyezettel, a piros kárpitokkal és a színes üvegablakokkal otthonosnak hatott, annak ellenére, hogy kevesen voltunk. Pedig az előtérben kiállított fotók tanúsága szerint régen népes volt a gyülekezet, 1939-ben pl. a templomsegélyező nőegylet tablóján hatvanhatan szerepeltek. Mégis reménykeltő emlékként marad meg bennem a tágas tér az oltár előtti Kisjézussal, ahogy a szalmán fekvő testét a kalocsai mintás takaró betakarja.
Karácsonyi jászol a Nyugat-oldali Magyar Református templomban (Fotó: Szélpál Zsófia)
A Clevelandi Magyar Bethánia Baptista Közösség délutáni istentiszteletén megható volt látni a testvérek aktív közreműködését. Olyan volt, mintha egy nagy közös karácsonyi műsoron lennénk, amelyhez mindenki hozzáadta, amit tud. Volt, aki csak azzal, hogy figyelmesen hallgatta a többiek fellépését, akik zenéltek, szavaltak. A felnőtt kórus szép éneklése mellett a fiatalok gitáros dicsőítései is szívet melengetők voltak, ahogy az is, amikor a karácsonyi kívánságaikat osztották meg velünk. Amikor a kicsik hegedű- és zongoraszólóját hallgattuk, Kulcsár Sándor lelkipásztori szeretettel bátorította őket, elismerve, hogy nem könnyű kicsalni a hangokat a hangszerekből. Két Igét olvasott fel, majd elmélkedésében arról az örömről beszélt, amely Jézussal együtt mindenhol megjelent. Ennek a megélésére buzdított bennünket, és nem csak karácsonykor. Családias volt, ahogy „körbeültük” a szép, nagy élő karácsonyfát, amely fenyőillattal árasztotta el az imatermet. A „pódium” közepén, mintegy színpad- vagy oltárkép, egy festményt tárult fel: a baptisták bemerítkezését szimbolizáló folyó. Mintha maga a Jordán lenne, amelyben Krisztus megkeresztelkedett, mégis inkább egy képzeletbeli, vágyott (lelki) tájat ábrázolt, békét és harmóniát festve elénk. A ceremónia végén égő gyertyákkal a kezünkben énekeltük el a Csendes éjt, majd ajándékosztás következett a gyerekeknek, és még sokáig folyt a beszélgetés.
Karácsonyi istentisztelet a baptista templomban
A baptista istentiszteleten hangzott el egy csillogó szemű kislánytól, hogy azt szeretné, ha minden szív Betlehem lenne, amelyben megszületik az Úrjézus. Legyen ez a 2018-as (clevelandi) karácsony legfőbb üzenete, reménye.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
1 of 12
Éjféli mise a Szent Imrében
Miklós Melánia, Csibi Lóránd és Simon-Benedek Zsuzsanna
A cserkész karácsony közönsége
Nt. László Imre lelkész a cserkészek műsorán
A cserkészlányok fellépése
A nagyobb cserkészlányok is figyelnek
Pillanatkép a kiscserkészekről
A legkisebb cserkészek angyalkának öltöztek
Kántálás és összekacsintás a szülőkkel
A baptista templom gyermekeinek köszöntője, jobbra Kulcsár Sándor atya
Szilágyi Borbála testvérnő verset mond
Molnár Zsolt, Molnár Erika, Szilágyi Borbála és Miklós Melánia
Napkeleti bölcsek, egy titokzatos újszülött király, hatalmát féltő uralkodó, gyermekgyilkosságok – ma van az aprószentek ünnepe.
Aprószenteknek azokat a betlehemi kisgyermekeket nevezi a keresztény kultúrkör, akiket a bibliai hagyomány szerint a hatalmát féltő Heródes mészároltatott le, amikor a napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a “zsidók újszülött királyát” keresik.
Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes ráparancsolt bölcsekre, hogy miután megtalálták a gyermeket, menjenek vissza a palotájába, és ezt jelentsék neki. Ám a bölcsek álmukban jelenést láttak, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, és ők ezt meg is fogadták. Közben Józsefnek is megjelent álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy meneküljön el családjával együtt Egyiptomba.
Ezek után a haragra gerjedt Heródes, hogy bebiztosítsa a hatalmát, és biztos legyen abban, a zsidók újszülött királya nem marad életben, Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette.
Ennek a mészárlásnak az áldozatait nevezzük aprószenteknek, és rájuk emlékezünk december 28-án.
Kutatói kételyek
Egyes kutatók szerint ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy ezt a mészárlást Heródes rendelte el, sőt arra sincs, hogy egyáltalán megtörtént. A kétkedők példának hozzák fel, hogy a csecsemőgyilkosságokkal egyedül Máté evangélista vádolja Heródest, a többiek nem, ráadásul a nem bibliai kortárs források, például Josephus Flavius A zsidók története című írása sem említi a vérengzést.
A másik elem, ami kétségessé teszi a történetet az, hogy Jézus születésére is két valószínű időpontot fogadnak el a kutatók: az egyik szerint, ez a többségi vélemény, i. e. 4 és 6 közé esik, amikor Heródes még élt, vagyis elrendelhette a betlehemi mészárlást. A másik elmélet szerint azonban ez az időpont már Heródes halála utánra esik, amikor Júdea kliensállamból Szíria provincia részévé vált. Ennek legátusáról, Quiriniusról biztosan tudni lehet, hogy i. u. 7-ben elrendelte azt a népszámlálást, amivel felmérte az új területek demográfiai viszonyait, és amelynek engedelmeskedve kellett Józsefnek állapotos feleségével hazatérnie Betlehembe. Azok, akik ezt az időpontot fogadják el, úgy vélik, hogy Heródes már nem élt Jézus születésekor.
A harmadik érv a kétkedők tarsolyában, hogy egy, az Ószövetségből már ismert, és némiképp “felmelegített” történetről van szó, hiszen a legenda szerint, amikor egy másik kiválasztott, jelesül Mózes megszületett, a fáraó parancsára minden fiúval végezni kellett volna. Anyja azonban megmentette Mózest a biztos haláltól, egy gyékényládikába tette, és a folyóra bízta gyermekét.
Népszokások
Aprószentekkor szokás volt a fiúgyermekek megvesszőzése, így emlékezve a betlehemi kicsinyek szenvedéseire, de kapcsolódik ehhez egy Európa-szerte sokfelé megjelenő, Erdélyben és Moldvában pedig még ma is élő népszokás, amikor
a fiúk házról házra járva, bőséget, egészséget, szerencsét kívánó mondókákat adnak elő, és termőággal vagy fűzfavesszővel megvesszőzik a lányokat.
Itt tehát összeforr a keresztény hagyomány a pogány, termékenységi rítust idéző népszokással.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. december 24., hétfő (MTI)) – Noha sokak szerint Donald Trump elnök éve volt a 2018-as esztendő az Egyesült Államokban, a törvényhozásban hatalmi átrendeződés kezdődött a novemberben tartott félidős választások után.
Az amerikai társadalom ugyanakkor a republikánus kormányzat gazdasági sikerei ellenére is megosztott maradt, és a szavazók úgy gondolkodhattak: mondaniuk kell valamit az eltelt két évről, főként Trump stílusáról. A november 6-i félidős választásokon tudatták is elégedetlenségüket: a szövetségi képviselőházban többséget szereztek a demokraták. A mindig az elnöki ciklus félidejében tartott voksolásokon szövetségi szinten újraválasztották a képviselőház egészét, a szenátorok csaknem egyharmadát, és 36 államban kormányzót is választottak. A képviselőházban januártól 235 demokrata párti és 199 republikánus politikus lesz, a szenátusban viszont a republikánusok 42-ről 53-ra növelték bársonyszékeik számát. Ez nem meglepő: a félidős választásokon a hivatalban lévő elnök pártja csaknem mindig teret veszít, s az a ritkaság, hogy a republikánus elnököt adó pártnak többsége van a kongresszus mindkét házában. 1860 óta mindössze három alkalommal fordult elő, hogy az elnök pártja a félidős választásokon nem veszített a törvényhozói helyekből. Az idei voksolásokon szokás szerint helyreállt a fékek és egyensúlyok rendszere. Ugyanakkor a tagállamok többségének törvényhozásában továbbra is republikánus többség maradt, és a kormányzók java része is republikánus. A választásokat különösen indulatos légkörben tartották meg. Csőbombákat küldtek a demokratákat támogató Soros Györgynek és demokrata párti politikusoknak, és közterületen inzultálták a Trump-kormányzat több tagját, elüldözték őket éttermekből, megtámadták az elnök politikáját támogató újságírók lakását. Bill Nelson, floridai demokrata párti szenátorjelölt (aki végül veszített) például úgy fogalmazott, hogy “az amerikai politikai klíma olyan, mint a ruandai volt az 1994-es népirtás előtt”. Aválasztói hangulatot – az elemzők szerint – befolyásolták a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozások vizsgálatai is, amelyek középpontjában – a republikánus tábor szerint célkeresztjében – Donald Trump áll. A vizsgálatok az igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartozó Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI), a törvényhozás két bizottságában és a kongresszus felhatalmazásával életre hívott, Robert Mueller vezette különleges bizottságnál folytak. A képviselőház és a szenátus republikánus politikusok elnökölte hírszerzési bizottságaiban lezárták a munkát, azzal a következtetéssel, hogy Moszkva valóban megpróbálta befolyásolni az amerikai választási folyamatot, de fő célja a békétlenség szítása volt, és nem Trump hatalomra segítése. A Robert Mueller vezette különleges bizottság még mindig tartó nyomozásainak célja annak feltárása, vajon Trump kampánycsapatának munkatársai összejátszottak-e oroszokkal a 2016-os elnökválasztás idején Trump győzelme érdekében. Erre a bizottság eddig nem terjesztett elő bizonyítékokat, de a nyomozás során feltárta Trump egykori munkatársainak gazdasági bűncselekményeit. Bűnösnek találták Paul Manafortot, a Trump-kampány első menedzserét még évekkel korábbi gazdasági bűncselekmények elkövetésében, és Michael Cohent, Trump volt ügyvédjét adó-, és banki csalások, az elnökválasztást vélhetően befolyásoló jogtalan kifizetések és a hatóságok félrevezetése miatt. Rá decemberben hároméves börtönbüntetést szabtak ki. És tart a pere Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadónak is, akiről kiderült, hogy 2016-ban be nem jegyzett lobbistaként – tehát törvényellenesen – tevékenykedett a török kormány javára. Donald Trump 2018-ban különösen aktív volt a külpolitikában, lépései sok esetben az amerikai érdekek szempontjából sikeresek voltak. Januárban részt vett a davosi világgazdasági fórumon, csaknem húsz év után ő volt az első amerikai elnök, aki elutazott e tanácskozásra. Gary Cohn, az elnök gazdasági tanácsadó testületének akkori vezetője azt nyilatkozta: “azért megyünk Davosba, hogy megmondjuk a világnak, Amerika nyitott az üzleti életre”. Majd hozzátette: “Amerika az első nem azt jelenti, hogy Amerika egyedül”. Majd Amerika egyedül maradt döntésével, amikor májusban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött, többhatalmi iráni atomalkut. Szinte egyedüliként dacolt Donald Trump az amerikai politikusok többségével, amikor júniusban Szingapúrban tárgyalóasztalhoz ült Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. S meglepetést keltett az elnök júliusban Varsóban is, ahol Európa válságáról és az új Európáról mondott beszédet. Karácsony előtt pedig azzal a bejelentéssel, hogy az Egyesült Államok megkezdi csapatainak kivonását Szíriából. A Trump-kormány külpolitikájának megítélése az Egyesült Államok külpolitikai szakértői körében nem egyértelmű. Pat Buchanan, konzervatív publicista – aki korábban Richard Nixon, majd Ronald Reagan elnök munkatársa volt a Fehér Házban – például júliusban azt írta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozója “történelmi irányváltást jelez” az amerikai külpolitikában. Richard Haas, a Külkapcsolatok Tanácsa washingtoni agytröszt vezetője pedig a napokban azt nyilatkozta az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR), hogy a Trump-elnökség idején szétzilálódnak Washington szövetségesi kapcsolatai. Haas interjúja még a James Mattis védelmi miniszter lemondása előtti napokban hangzott el. Lemondó levelében Mattis a többi között azt írta: az Egyesült Államok nem védheti meg nemzeti érdekeit, ha nem ápolja kapcsolatait szövetségeseivel, és nem bánik velük tisztelettel.
A Kárpát-medence legnagyobb gálaműsoraként immár tizenegyedik alkalommal köszönti az új esztendőt Mága Zoltán hegedűművész 2019. január 1-jén a Papp László Budapest Sportarénában. A Szeretet hegedűsének exkluzív, grandiózus show-műsorában a Nemzet Színészei, Kossuth-díjas művészek lépnek színpadra, a műsor repertoárjában pedig korábban nem hallott, újrahangszerelt meglepetésművek hangzanak el. A világ magyarságának ajánlott XI. Budapesti Újévi Koncerten kerül megnyitásra a 2019-ben tartandó izraeli-magyar évad is. Az év első estéjén rendezendő koncerttel kapcsolatban kérdeztük a hagyományt teremtett Prima Primissima-díjas hegedűművészt.
A beszámolók és a sajtóvisszhangok alapján egy valóban világszínvonalú, exkluzív gálaműsort tartott az Arénában 2018 első estéjén, ahol világsztárok, Grammy-díjas művészek léphettek színpadra. Így, egy év távlatából milyen volt a tavalyi koncert, az ön számára melyek voltak a legkedvesebb, legjobb pillanatok?
Nagyon büszke vagyok, hogy a 2018-as évet a világ egyik legnagyobb producerével, a tizenhatszoros Grammy-díjas művésszel, David Fosterrel közösen indíthattuk el, és szerezhettünk örömet a magyar közönségnek. Számomra ez az est feledhetetlen élmény volt, mert a tradícióvá nemesült gálakoncert ünnepi előadásának sztárvendége, a zenei világ egyik legnagyobb producere és zenésze mellett milliós rajongótáborral rendelkező hollywoodi művészek is felléphettek, mint például Katharine McPhee amerikai énekes, Sheléa Frazier, a huszonhétszeres Grammy-díjas Quincy Jones művésztársa, a tatár származású orosz operaszoprán, Aida Garifullina, és az amerikai crossover tenor, Fernando Varela. Magyarországon először szerepelt művészekkel egy olyan műsort állíthattunk össze, amely méltó megkoronázása volt a Budapesti Újévi Koncert tizedik születésnapjának. A jubileum gálaestről az Egyesült Államok legnagyobb közszolgálati televíziótársasága, a PBS két részes önálló show-műsort is készített, amelynek premierje júniusban volt Los Angelesben. A csatorna főműsoridőben mutatta be 120 milliós nézőközönségének a gálakoncertet, népszerűsítve ezzel egész Magyarországot. A show-műsorunk a csatorna egyik legsikeresebb műsorává vált. Azt gondolom, erre méltán lehetünk büszkék mi mindannyian.
Mága Zoltán a közönséggel a bécsi koncertenFORRÁS: ORIGO
Idehaza a legnagyobb figyelmet az újévi koncertek kapják. Viszont Bécsben is hagyományt teremtett. A két gálakoncert között van különbség, vagy ugyanazt a műsort viszi tovább az osztrák fővárosba, amit Budapesten láthatott a közönség?
A budapesti ünnepei koncert után néhány nappal Bécsben folytatódik az újévi koncert, és eddig már négy alkalommal telt ház előtt ünnepelhettünk. Megjegyzem, a már nyolc évtizedes múltra visszatekintő Bécsi Újévi Koncert „hazájában” nem kis kihívás volt újévköszöntő gálát színpadra állítani a zeneértő nagyérdeműnek, ezért megtisztelő, hogy Európa egyik legszebb koncerttermében, a klasszikus zene géniuszainak, a legnagyobb és leghíresebb zeneszerzők szülővárosában sikerült hagyományt teremtenünk. Az elmúlt fél évtized sikeressége számomra azt mutatja, hogy a hagyományos bécsi újévi gála – amely a világ legpatinásabb újévköszöntő koncertje – mellett jól elfér Magyarország és fővárosunk, Budapest szeretettel teli üzenete, és Bécs közönsége is megmutatta, hogy a Budapesti Újévi Koncert világsztárokat felsorakoztató igényes és kifinomult színvonala méltó arra, hogy a zene fővárosában is hagyományt teremtsen. Eddig három koncertet a Wiener Konzerthausban tarthattunk, és a 2018-as évet köszöntő gálánkat a világ egyik legrangosabb koncerttermében, a bécsi Musikverein Aranytermében rendezhettük meg – ahol 1939-től rendezik a hagyományos újévi gálát a Bécsi Filharmonikusokkal. Január 4-én visszatérünk a Wiener Konzerthausba, rangos előadókkal, operaénekesekkel és meglepetésvendégekkel fogunk színpadra lépni. A két koncert teljesen más. Az Arénában nagyon fontos a látványvilág, a díszlet, és tekintettel a 13 ezer fős közönség korosztályi összetételére, szórakoztató műsort kell adni. Éppen ezért a klasszikus zene, az opera mellett könnyedebb műfaj és a popzene is teret kap. Törekednem kell arra, hogy mindenki jól érezze magát. Bécsben viszont csak klasszikus zenét játszom, mindenféle hangosítás nélkül. Egy évvel ezelőtt például a két világhírű hegedűművésszel, Shlomo Mintzel és Zachar Bronnal Bach kettős hegedűversenyét játszottam, de a repertoárban Bach, Mozart, Sarasate, Csajkovszkij művei csendültek fel, és híres operaáriák hangzottak el. A két koncert teljesen más felkészülést igényel, és a fellépő művészek személye is éppen ezért más.
Hogyan telik az éve az újévi koncertek között? Számos hazai és külföldi koncertjéről hallani év közben, ahol szerepel. Melyek voltak a legfontosabb állomások?
Ebben az évben az elmúlt másfél-két évtizedhez viszonyítva sokkal kevesebb külföldi fellépést vállaltam, mert az év elején megszületett a harmadik gyermekem. Szerettem volna az apaság minden pillanatát kiélvezni, ott lennyi kislányom minden fontos pillanatánál, és minden segítséget megadni a feleségemnek. Felelősségteljes dolog szülőnek lenni, éppen ezért el is halasztottam két nagyobb turnét. Idén csak néhány napos utazással járó koncertet vállaltam, így többek között Athénban, a – Mítoszok és Hősök címmel a Herodes Atticus odeon színházában tartott előadáson világhírű görög tenor, Mario Frangoulis gálaműsorának vendégművészeként szerepeltem Görögországban, immáron második alkalommal. Idén márciusban másodszor indítottam útjára a 100 templomi jótékonysági koncertemet, melynek első kilenc állomása Erdélyben volt.
Mága Zoltán az Operaházban FORRÁS: ORIGO
A nyitóelőadást március 19-én Marosvásárhelyen, a „fekete március” néven elhíresült pogrom évfordulóján tartottuk, arra emlékezve, hogy a három évtizeddel ezelőtti nap megmutatta, vallási és etnikai hovatartozás nélkül, egy emberként tudtunk kiállni a szabadságért, az igazságért, a jövőért. Az elmúlt másfél-két évtizedben megvalósult karitatív misszióim sikeressége alapján meggyőződéssel mondhatom: a magyarság olyan lelki összeköttetésben és akarategységben él a Kárpát-medencében, amely példamutató lehet minden nemzet számára. A mérhetetlen szeretet és tenni akarás, az önzetlenség azt mutatja: a magyarság itt Európa közepén olyan erőt sugároz, olyan egyesítésre képes, amelynek nincsenek határai. Ország- és közigazgatási határok nem fogják, és nem is tudják szétválasztani a több mint 15 milliós nemzetünket, mert a magyarság bátorságból és értékteremtésből mindig élenjáró és példamutató volt. Az erdélyi magyar városokat érintő jótékonysági koncertkörút előadásain több mint tizenötezer ember vett részt, és közel 15 millió forintot gyűjtve tudtunk segítséget nyújtani gyógyulásra váró gyermeknek, felnőtteknek, köztük a Magyar Rádió szatmárnémeti tudósítójának, valamint kórházaknak, hátrányos helyzetű gyermekeknek, árváknak. A karitatív missziósorozat ünnepi díszelőadását augusztus 21-én a Bazilika előtti Szent István téren tartottuk, mintegy nyolcezer ember előtt. Az ezer hátrányos helyzetű iskolát kezdő gyermek megsegítése mellett a Kárpátalján, Nagydobronyban felgyújtott református imaház és óvoda újjáépítéséért hirdettünk összefogást. Mivel mindig a gyermekek oktatását tartottam az elsődleges és legfontosabb feladatnak, kötelességnek, ezért szerettem volna elősegíteni, hogy a kárpátaljai település romák által lakott részén megsemmisült óvoda újjáépüljön, hogy a magyarajkú gyermekek megfelelő környezetben tudjanak felkészülni az életre. A nagydobronyi református templomban tartott koncerten az est teljes bevétele mellett magánadományunkként Bajkai Istvánnal közösen 5 millió forintot ajánlottunk fel az imaház és óvoda újjáépítéséhez. A képviselő úr a felajánlását magánemberként tette, és azt gondolom, ez üzenetértékű mind a határon túli magyarság, mind pedig az anyaországban élő honfitársaink számára.
Mága Zoltán és David Foster a 2018-as újévi koncerten az ArénábanFORRÁS: ORIGO
Miért lesz emlékezetes ön számára 2018 szakmailag, zeneileg, magánéletileg?
Mint említettem, megszületett a kislányom, ez számomra a legfontosabb, és legemlékezetesebb esemény ebben az évben. Az is nagy és fontos esemény volt az életemben, hogy a 12 éves fiam, Zolika ettől a tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója lett, és az elmúlt években több hazai és nemzetközi hegedűverseny díjazottja és nyertese volt. Tavasszal a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny első díját nyerte el. Szakmailag a PBS-en bemutatott show-műsoromat említeném elsőként, ami immáron a második volt az amerikai televíziós-csatornán. Zeneileg pedig életem fontos eseményeként említhetem, hogy a háromszoros Grammy-díjas világszár dzsesszénekes, Michael Bublé legújabb nagylemezén hegedűszólistaként közreműködhettem.
A következő újévi koncertet miért várja? Miért lesz különleges?
A 2018-as évet köszöntő gálakoncertünk a televíziós felvétel miatt főként az amerikai közönségnek szólt, most viszont olyan előadással szeretnénk megörvendeztetni a közönséget, amely méltón reprezentálja Magyarország kulturális kincseit, és a nemzet kiválóságaival folytathatjuk azt a hagyományt, amelyet itt Európa közepén teremtettünk. A 2019-es koncert mottója: Ami magyar, az magyar, és a koncertet a Kárpát-medencében élő magyarság összefogása jegyében rendezzük.
Mága Zoltán és sztárvendégei, köztük a Nemzet SzínészeiFORRÁS: SCHUMY CSABA/DFP.HU
Hogyan állt össze a koncert műsora? Mely szerzeményeket várja a legjobban?
A Vajdaságot, Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját és Magyarországot képviselő kórusok és rangos előadók szerepelnek majd az Aréna színpadán. Magyarország fővárosának újévi koncertjén a Nemzet Színészei, Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Haumann Péter és Szacsvay László közösen köszönti majd az Aréna színpadáról a közönséget és az új esztendőt. A gálakoncerten Kossuth-díjas művészeink közül Sümegi Eszter, Kiss-B. Atilla operaénekesek, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs Fecó előadóművészek, valamint Eperjes Károly színművész is szerepel majd. A koncert meghívott sztárvendége lesz a fiatal korosztály egyik legkedveltebb és legsikeresebb előadója, Molnár Ferenc Caramel. A gálaest műsorában színpadra lép Nyerges Attila énekes is, és egy különleges feldolgozásban és előadásban elhangzik majd az Ismerős arcok nevű zenekarának az a dala, amelyet a határainkon túl élő magyarság himnuszaként is gyakorta emlegetnek. A jövőre 20. jubileumi évét ünneplő zenekar frontembere először áll majd az Aréna színpadára, és dalával is erősíti a 2019. január elsejei, a világ magyarságának ajánlott koncertjének fő üzenetét, ami szinte egybecseng Nyerges Attila dalának legfőbb mondanivalójával: „Mi egy vérből valók vagyunk!”
Hogyan folytatódik az év a koncert után 2019-ben?
Az év közben elhalasztott, és már lekötött előadásaim miatt a legzsúfoltabb évem következik 2019-ben. A bécsi újévi gálakoncert után az Egyesült Államokban lesz 15 állomásos turném. Nagy megtiszteltetés, hogy a meghívásnak eleget téve áprilisában újra koncertet adhatok a New York-i Carnegie Hall nagytermében, majd Izraelben, Dél-Koreában, Japánban, Indiában, Új-Zélandon és Ausztráliában lesznek koncertjeim. És természetesen mindezek mellett már készülök a VI. Bécsi és a XII. Budapesti Újévi Koncertre is, hogy egy még látványosabb produkcióval köszönthessük a 2020-as évet.
Látható eredményei vannak a sportban elindított támogatási rendszernek. Idén több több mint húsz sportágban jeleskedtek a magyarok, akik számos világeseményen arattak sikereket – mondta Szabó Tünde az ECHO TV Jó reggelt! című műsorában. A sportért felelős államtitkár beszélt a sportolás fontosságáról is, amelyet érdemes már a gyermekkorban elkezdeni, játékos formában. Mint mondta: a sport közösségteremtő ereje nagyban hozzájárul a fiatalok céltudatosságához, a napi rutin kialakulásához, nem beszélve az egészségről, amelynek ez az egyetlen eszköze.
Volt sportolóként mindent látott, amiért most dolgozik – fogalmazott. Hozzátette: az ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Balog Zoltán államtitkári felkérésén nem kellett gondolkodnia. Ügyvédként dolgozott, amikor megkereste őt az akkori emberi erőforrás miniszter és egyértelmű volt számára, hogy elfogadja azt, így segítve tovább a magyar sportot.
Fontos volt számára, hogy volt sportolók is legyenek a stábjában, mert ők látják azt, hogyan zajlik egy-egy sportágnál a belső munkafolyamat.
Tóth Kriszta kérdésére elmondta: az állami támogatások egy része nemzetközi sporteseményekre megy.
Idén több mint 130 nemzetközi eseményt – köztük világ- és Európa bajnokságokat, világkupákat – támogatott a magyar kormány és a jövő évre vonatkozóan is már több mint 150 kérelem érkezett.
Az idei év legnagyobb sikerének azt tartja, hogy kijutottunk a téli olimpiára, ahol megszületett az első aranyérem. Ez sporttörténelmi időszakot jelent – tette hozzá. Ezután számos felnőtt és junior világesemény volt, és részt vettünk minden idők legsikeresebb ifjúsági olimpiáján is, amelyet tizenkét első hellyel zártunk – mutatott rá.
Már mutatkozik az elmúlt években elindult támogatási rendszer hatása, hiszen több mint 20 sportágban jeleskedtek a mieink 2018-ban – emelte ki Szabó Tünde.
Anyaként arról beszélt: egy gyereknél az a legfontosabb, hogy szeresse, amit csinál. Ha gyermekkorban kialakul a mozgás szeretete, akkor felnőttként is megmarad a sport. Nem az az elsődleges, hogy valakiből élsportoló legyen, hanem hogy egészségesen éljünk. Ehhez pedig az egyetlen eszköz a kezünkben a sport – fűzte hozzá.
A mai felgyorsult világban, amikor mindenki kezében ott van a mobiltelefon, elveszítjük azokat a kapcsolatokat, amit a sport tud adni.
A sport közösségteremtő ereje által sokkal többek lesznek a gyerekek, nem beszélve a céltudatosságról, a napi rutin kialakulásáról és az egészségről
U.S. President Donald Trump takes a selfie with U.S. troops at Ramstein Air Force Base, Germany, December 27, 2018. REUTERS/Jonathan Ernst - RC1626980400
Egyelőre még csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, milyen következményekkel jár Donald Trumpnak az amerikai katonák Szíriából történő kivonására vonatkozó döntése, elemzők azonban abban egyetértenek, hogy az amerikai elnök váratlan bejelentése alaposan felkavarhatja az erőviszonyokat a polgárháború sújtotta ország területén zajló – sokszereplős – hatalmi játszmában. Trump azzal indokolta döntését, hogy az Egyesült Államok legyőzte az Iszlám Államot Szíriában, a dzsihadista csoport elleni küzdelem pedig az egyetlen oka volt az amerikai csapatok jelenlétének az ő elnöksége idején, eljött hát az idő, hogy mások harcoljanak az amerikai katonák helyett.
Az elnök állításával, miszerint Amerika győzelmet aratott az Iszlám Állam felett, még a Fehér Házon belül sem ért egyet mindenki, Washington szövetségesei pedig egyenesen úgy érzik, magukra maradtak a terrorellenes harcban, a hirtelen lépés mindazonáltal arra késztette a szíriai polgárháborúban aktívan részt vevő regionális hatalmakat, hogy erőfeszítéseik fokozásával átvegyék a mindeddig amerikai ellenőrzés alatt álló területeket.
Az al-Dzsazíra hírportál elemzése szerint az Egyesült Államok – kurd szövetségesein keresztül – Szíriának körülbelül egyharmadát tartja ellenőrzése alatt a jelen pillanatban, a szóban forgó területeket azonban szakértők leginkább „hasznos Szíriaként” emlegetik, mivel az az ország fő olaj- és gázmezőit, erőműveit és hasznos földjeit is magában foglalja. Éppen emiatt Oroszországnak kulcsfontosságú, hogy saját ellenőrzése alá vonja ezeket a területeket, egyrészt a Szíriában folytatott jelentős újjáépítési erőfeszítések fenntartására, másrészt pedig a költséges katonai beavatkozások ellensúlyozása érdekében. Nem lesz azonban könnyű dolga, hiszen Irán is hosszú ideje vár arra, hogy az amerikaiak végre elhagyják Szíriát. A perzsa állam régóta munkálkodik egy síita félhold létrehozásán, amely Kuvaiton, Irakon, Szírián és Libanonon keresztül lehetővé tenné Teheránnak, hogy tengertől tengerig felügyelete alatt tartsa az olajszállítást.
Trump utalt arra, hogy az amerikai kivonulás után átadja a terepet térségbeli szövetségeseinek, a terrorellenes koalícióban részt vevő Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek azonban aligha örül ennek: előbbi például óriási erőfeszítéseket tett azért az elmúlt évben, hogy meggyőzze az amerikai elnököt az Észak-Szíriában való jelentős katonai erő fenntartásának szükségességéről, mégpedig Irán és Törökország ellensúlyozása érdekében. Izraelnek szintén rossz hír az amerikaiak távozása, a zsidó állam ugyanis így kénytelen a saját kezébe venni Irán fokozatos térnyerésének visszaszorítását.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban aligha kaphatott volna szebb karácsonyi ajándékot az amerikai elnöktől, Ankara elől ugyanis elhárul az akadály, hogy hadműveletet indítson azok ellen a kurd fegyveres csoportok ellen, amelyek az Iszlám Állam elleni szárazföldi küzdelem éllovasaiként vívták ki a nyugati közvélemény elismerését.
U.S. President Donald Trump takes a selfie with U.S. troops at Ramstein Air Force Base, Germany, December 27, 2018. REUTERS/Jonathan Ernst – RC1626980400
TRUMP VILLÁMLÁTOGATÁSAI
Tegnap hajnalban váratlanul a ramsteini amerikai katonai bázisra érkezett Donald Trump amerikai elnök, akit felesége, Melania is elkísért. Az elnök Irakból érkezett a németországi támaszpontra, ahol feltankolták az elnöki különgépet, közben Trump és felesége egy hangárban találkozott az összegyűlt katonákkal, akikkel fényképezkedtek. Irakban egyébként felháborodással fogadták Donald Trump szintén előre be nem jelentett szerdai látogatását egyes síita és Irán-barát politikusok, s az ország szuverenitásának megsértésével vádolták az amerikai elnököt. Trump az Egyesült Államok hadseregének Irakban állomásozó katonáit a Bagdad melletti el-Aszad légi támaszponton látogatta meg. Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő nem találkozott Trumppal, helyette telefonon tárgyaltak. Az MTI szerint Trump inkább a Szíriából történő amerikai csapatkivonásról beszélt rövid vizitje alatt. Irakra kitérve azt mondta, Washingtonnak nincsenek tervei arra, hogy kivonuljon Irakból. (MA)
