Cleveland egyik legrégebbi magyar közösségének története elevenedik meg annak a kutatásnak köszönhetően, amelyet Dr. Csutak Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója végzett az elmúlt hónapban az Irishtown Bend városnegyedben. A feltárt anyakönyvek, népszámlálási adatok és korabeli dokumentumok nemcsak a magyar bevándorlók mindennapjait hozzák közelebb, hanem alapjául szolgálnak egy készülő emlékparknak is. A kutatás ugyanakkor túlmutat a helytörténeten: a diaszpóra identitásáról, az asszimiláció kihívásairól és a közösségi emlékezet fontosságáról is fontos kérdéseket vet fel.
Cleveland történetének egyik legkorábbi magyar közössége hosszú időn keresztül szinte láthatatlan maradt a helytörténeti kutatásokban. Ezen változtathat az a projekt, amelynek keretében Dr. Csutak Zsolt Amerika-kutató és történész az Irish Bend városrész magyar lakóinak múltját tárta fel. A kutatás közvetlen célja egy nagyszabású városrehabilitációs program támogatása: Cleveland városa egy új parkot és közösségi teret alakít ki a Cuyahoga folyó partján, ahol méltó módon szeretnének emléket állítani azoknak a bevándorló közösségeknek – köztük a magyaroknak –, akik egykor ezt a városrészt otthonukká tették.
A történész szerint a kutatás során világossá vált, hogy az Irish Bend nem csupán ír negyed volt. Az amerikai népszámlálási adatok, a Szent Imre-plébánia keresztelési és házassági anyakönyvei, valamint különböző városi nyilvántartások összevetésével körülbelül háromezer magyar származású lakost sikerült azonosítani a területen. „Annak a szűkebb, mintegy 3400 fős embercsoportnak, akit sikerült feldolgoznunk, jelentős része magyar volt” – mondta Dr. Csutak Zsolt.
A kutatás alapján kirajzolódik, hogy a legtöbb magyar bevándorló Északkelet-Magyarországról, valamint Erdély szegény vidékeiről – Nógrádból, Zemplénből, a Székelyföldről és Gyergyóból – érkezett Clevelandbe az 1870-es évektől kezdődően. Többségük írni-olvasni alig tudó, egyszerű munkásember volt. A korabeli összeírások szerint szénbányákban, kikötőkben és gyárakban dolgoztak, de akadtak közöttük kiváló asztalosok, bútorkészítők, lakatosok, rézművesek és kereskedők is.
„Többnyire bérlők voltak, kőkemény fizikai munkások. Szénbányászok, gyári munkások, dokkmunkások – de voltak köztük híres asztalosok és kézművesek is” – fogalmazott a kutató.
A történelmi Magyarország szegényebb régióiból érkezők számára Amerika valódi kitörési lehetőséget jelentett. Sok esetben ezek az emberek otthon egy egész év alatt sem kerestek annyit, mint amennyit az Egyesült Államokban néhány hónap kemény munkával meg lehetett keresni.
A beszélgetés egyik fontos megállapítása, hogy az Irishtown Bend magyar közössége megelőzte a később világhírűvé vált Buckeye Road magyar negyed kialakulását. Az Irish Bend zsúfolt, 10–12 ezer lakosú munkásnegyed volt, ahol a magyarok az írekkel, szlovákokkal, lengyelekkel és más közép-európai népcsoportokkal éltek együtt. Később sok család költözött tovább a Buckeye negyedbe, amely évtizedeken keresztül az amerikai magyar élet egyik központja volt. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült bizonyítani: ezek a korai bevándorlók alapozták meg Cleveland magyar intézményrendszerét. „Nélkülük némi túlzással nem létezne a mai nagy clevelandi magyar közösség. Ők jelenthették az egyik alapját” – hangsúlyozta Dr. Csutak.
A projekt azonban nem ér véget a levéltári kutatással. Az összegyűjtött adatokból digitális, interaktív térkép készül, amely megmutatja majd, mely házakban milyen családok éltek. A készülő parkban helytörténeti kiállítás és emlékhely fogja felidézni az egykori lakók történetét. A tervek szerint a beazonosított házak helyén szimbolikus kapubejárók vagy emlékpontok állnak majd, ahol a látogatók megismerhetik az ott élő családok történetét.
A kutatás egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy a több mint száz évvel ezelőtti források gyakran hiányosak vagy pontatlanok. Az amerikai népszámlálások készítői sok esetben angolosították a magyar neveket, így a családok későbbi nyomon követése rendkívül nehézkes.
„Az amerikai adminisztrátorok nem ismerték ezeket a közép-európai neveket, ezért megpróbálták amerikanizálni őket. Az a probléma, hogy ezek később hivatalos nevekké váltak, így ma sok esetben nagyon nehéz ugyanazt a családot azonosítani” – magyarázta a történész. Éppen ezért a kutatás valóságos detektívmunka: a népszámlálási íveket egyenként kell összevetni az egyházi anyakönyvekkel és más levéltári dokumentumokkal.
Az Amerika-kutató szerint a mostani feltárás csupán az első lépés. A következő szakasz célja az lehet, hogy sikerüljön felrajzolni az egykori családok leszármazási vonalát, és megtalálni azokat a clevelandi magyarokat, akik ezeknek az első bevándorlóknak az utódai. A kutatás során már most előkerültek olyan ismert családnevek, amelyekhez a város magyar kulturális életének későbbi szereplői kapcsolhatók. Emellett a kutató szerint a református és katolikus egyházi levéltárak további feldolgozása még számos új eredményt hozhat, különösen akkor, ha ezek az iratok a jövőben digitalizált formában is hozzáférhetővé válnak.
Dr. Csutak Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy Cleveland történetének magyar vonatkozásai ma még messze nem jelennek meg olyan hangsúllyal a város történeti emlékezetében, mint amilyen szerepet a magyar közösség valójában betöltött. Meglepőnek nevezte, hogy a helyi történeti múzeum állandó kiállításain alig található utalás a több tízezres egykori magyar közösségre. Véleménye szerint a most zajló projekt ezen is változtathat. „A magyar szervezeteknek sokkal erősebb kapcsolatot kellene kialakítaniuk a város intézményeivel, mert csak így válhat a magyar örökség Cleveland történetének látható részévé” – fogalmazott. A készülő emlékpark és az interaktív adatbázis ezért nemcsak a múlt feltárását szolgálja, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy a magyar közösség története méltó helyet kapjon Cleveland közös emlékezetében.
Dr. Csutak Zsolt erdélyi magyarként saját tapasztalatait is megosztotta a kisebbségi lét kihívásairól, és párhuzamot vont az erdélyi szórványmagyarság és az amerikai diaszpóra között. Úgy látja, ma már nem külső kényszer, hanem az önkéntes asszimiláció jelenti a legnagyobb veszélyt. „Sokkal egyszerűbb beolvadni és amerikainak lenni, mint megőrizni a világ egyik legnehezebb nyelvét és kultúráját. Ehhez tudatos családi nevelés és közösségi háttér kell” – fogalmazott. Szerinte a magyar nyelv és identitás megőrzésében kulcsszerepe van az egyházaknak, a cserkészetnek, a hétvégi magyar iskoláknak, a kulturális szervezeteknek és a médiának. „Az internet korában sokkal jobban kellene használni a kommunikáció lehetőségeit. Ezek a közösségek csak akkor maradhatnak fenn, ha van, ami összetartja őket” – mondta.
Az Irish Bend magyar lakóinak története egyszerre szól kitartásról, munkáról és közösségépítésről. A kutatás által feltárt történetek segítenek megérteni, kik építették fel Cleveland magyar közösségét, és milyen áldozatok árán jöttek létre azok az intézmények, amelyek hosszú időn keresztül a diaszpóra bástyái voltak. Az elkészülő emlékpark pedig lehetőséget ad arra, hogy ez a csaknem másfél évszázados örökség ne merüljön feledésbe, hanem a következő generációk számára is látható és átélhető maradjon.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
