Öt amerikai képviselet bezárása váltott ki vitát Washingtonban és a szövetséges országokban. A diplomácia átalakítása egyesek szerint szükséges megtakarítás, mások szerint stratégiai hiba.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma öt külföldi képviselet bezárását tervezi, erről már a kongresszust is tájékoztatták. A diplomácia visszaszorítása miatt bírálók attól tartanak, hogy Kína nagyobb befolyást szerezhet azokban a térségekben, ahol Washington csökkenti jelenlétét.
Az amerikai külügyminisztérium öt külföldi képviselet bezárásáról értesítette a kongresszust. Az érintett helyszínek között szerepel
- a kanadai Winnipeg,;
- a japán Nagoya;
- az indonéz Medan;
- a kameruni Douala;
- valamint a grenadai St George’s.
A döntés Donald Trump amerikai elnök 2025-ös visszatérése óta zajló külpolitikai felülvizsgálat része.
Washington szerint a cél az, hogy az Egyesült Államok erőforrásait olyan területekre összpontosítsa, ahol nagyobb stratégiai eredményt érhet el.
A lépés ugyanakkor politikai vitát váltott ki. Jeanne Shaheen demokrata szenátor, a szenátusi külügyi bizottság vezető demokrata tagja szerint a bezárások lehetőséget teremthetnek Kína számára, amely több érintett térségben már rendelkezik diplomáciai jelenléttel.
„Kína ki fogja használni az új diplomáciai vákuumot” – magyarázta a politikus a The Guardian-nek, aki szerint a képviseletek működtetésének költsége eltörpül az általuk biztosított politikai és gazdasági előnyök mellett.
Washington: szó sincs diplomáciai visszavonulásról
A kanadai Winnipegben különösen nagy figyelmet kapott a döntés. Az ottani konzulátus 2001 óta működött, és elsősorban Manitoba tartomány kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolatait segítette. Kritikusok szerint bezárása miatt az Egyesült Államok távolabb kerülhet Kanada középső régiójától.
A washingtoni külügyminisztérium visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a bezárások Kína előretörését segítenék. A tárca szerint az átszervezés nem a nemzetközi szerepvállalás feladását jelenti, hanem egy eredményesebb rendszer kialakítását.
A háttérben azonban szélesebb átalakítás zajlik. Marco Rubio külügyminiszter irányítása alatt a minisztériumban több mint 1300 alkalmazott távozott, miközben a Fehér Ház költségvetési hivatala akár 30 külföldi misszió bezárását is felvetette.
Felcsillant a remény az iráni béke előtt: Donald Trump már ma megnyitná a Hormuzi-szorost
Donald Trump szerint Irán egyszerre kezdeményez tárgyalásokat és tagadja azok létét, ezért az amerikai elnök „hihetetlenül kétszínűnek” nevezte a teheráni vezetést. Miközben Washington azt állítja, hogy folynak az egyeztetések a Hormuzi-szoros megnyitásáról, Irán továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokkal nincs közvetlen tárgyalás, csupán Ománnal egyeztet a stratégiai vízi út jövőjéről.
Borítókép Trump költségcsökkentésre hivatkozva szüntetne meg öt állomáshelyet, a diplomáciai jelenlét csökkentése azonban komoly külpolitikai problémálhoz vezethet. Fotó: AFP/Mandel Ngan
