Az európai forradalmak egyike sem keltett olyan nagy szimpátiát az Egyesült Államokban, mint a magyar. Az 1848-as forradalom célkitűzése, amely a független Magyar Köztársaság létrehozásáért vívott harcban öltött testet, valamint Kossuth Lajos látványos országvezetése valósággal elbűvölte az amerikaiakat. A lakosság a saját eszméinek védelmezését látta a magyar szabadságharc eseményeiben. Abraham Lincoln, Illinois állam springfieldi kongresszusi képviselője a magyar szabadság ügyével kapcsolatos együttérzésről nyújtott be állásfoglalást a kongresszusnak.
1851. február 17-én Henry S. Foote szenátor közös javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amelyben arra kérte Millard Fillmore elnököt, hogy hívja meg Kossuthot, s hozassa nemzeti hajóval az Egyesült Államokba. Két hét leforgása alatt mindkét ház támogatta a határozatot. 1851. szeptember 10-én Kossuth és családja további 50 menekült társaságában tengerre szállt a John C. Long kapitány fennhatósága alá tartozó, Mississippi nevű csatahajó fedélzetén. Kossuth a feleségével december 4-e éjszakáján érkezett New York-ba, s amint a hajó felbukkant Governor’s Island látóhatárán, 31 ágyúlövés fogadta az Uniót alkotó minden állam tiszteletadásának jeleként. Alsó Manhattanben 200.000 ember várta, s olyan ovációval fogadták, amilyenben mindaddig csak két személyt részesítettek: George Washingtont és Marquis de Lafayette-et.
Kossuth népszerű, közismert személyiség volt tehát, amikor 1851. december 5-én partra szállt New York-ban. Az Egyesült Államokban őt magát és a szülőföldjét is híressé tette az 1848-as forradalom és a függetlenségért vívott 1849-es szabadságharc. Mindezen események előtt Magyarország csak egy kis pont volt Európa térképén, és Kossuth, az ipari fejlődés és a társadalmi haladás vezéregyénisége, ismeretlen volt az Atlanti-óceán innenső partján. A tiszteletére rendezett január 7-ei pazar kongresszusi banketten a megjelent méltóságok teljesen el voltak ragadtatva lenyűgöző ékesszólásától. „A magyar forgószél valósággal magával ragadott mindent – jegyezte fel Nt. C.M. Butler szenátusi káplán –, s az ámulatba ejtett, zavarodott társaság pártállásra való tekintet nélkül, egy emberként borult le Kossuth lábai előtt.”
1852. január 31-én William Case, Cleveland polgármestere a fogadóbizottság élén Kossuth elé ment, s Newburgnél egy rövid út erejéig felszállt az őt szállító vonatra, hogy a városba kísérje a prominens vendéget. A szerelvény késő este 11 órakor érkezett meg Clevelandbe. Ágyúdörgés és izgatott sokaság fogadta. Egy rövid pihenést követően Kossuth február 2-án hatalmas tömegnek tartott beszédet az American House Hotel épülete előtt, majd még aznap délután több ezren vettek részt a Clevelandi Melodeum épületében tartott előadásán, ahol $4 dollárt fizettek a helyfoglalásért és $3 dollárt az állójegyekért. Samuel Starkweather városi bíró tüzes szónoklattal köszöntötte őt, s beszédének végén Magyarország jogos kormányzójának nevezte.
Háromnapos Clevelandben tartózkódása után Kossuth Columbusba utazott Reuben Woods, Ohio kormányzójának kíséretében. Az ohioi törvényhozó testülethez intézett legendás beszédében itt fogalmazta meg 1852. február 16-án a demokráciáról szóló, kivételes jelentőségű értelmezését.
„Korunk szelleme a demokrácia. Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről és a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez korunk szellemének uralkodó irányzata.”
Szavai nagy hatást tettek az Egyesült Államok majdani elnökére, Abraham Lincolnra, akinek 11 évvel későbbi, gettysburgi szónoklatában visszaköszöntek a magyar politikus gondolatai.
A híres Ralph Waldo Emerson így köszöntötte Kossuthot a massachusettsi Concordba érkezésekor 1852. május 11-én: „Már alig vártuk, hogy láthassuk azt az embert, akinek rendkívüli ékesszólását a magasztos ügyekért vívott tettei és elszántsága teszik hitelessé.”
Hamarosan nyilvánvalóvá is vált, hogy Kossuth sokkal nemesebb céllal jött Amerikába, minthogy pénzt gyűjtsön a magyar szabadságharc folytatására. Azt remélte, utazása alapvető változást indít el az amerikai külpolitikában, és sikerül meggyőznie az országot arról: elérkezett az idő, hogy Amerika – erejének és nagyságának megfelelően – aktív szerepet vállaljon a nemzetközi ügyekben. Nézetei szerint ugyanis a demokratikus és szabad Európa a fiatal Amerikai Köztársaság életbevágóan fontos érdeke. Ezért is támogatta, hogy az angol nyelvet beszélő két ország, Anglia és Amerika fogjon össze, és gátolja meg a zsarnok országokat abban, hogy elfojtsák a szabadságukért küzdő nemzeteket.
Mi, amerikai magyarok büszkék lehetünk arra, hogy Kossuth egykor ilyen jelentős hatást gyakorolt az Amerikai Egyesült Államokra. Mindent meg kell tennünk azért, hogy neve és eszméi ne merüljenek feledésbe ebben a nagy országban.
Hargitai István előadása elhangzott az első Kossuth Lajos Emléknapon, 2018. szeptember 29-én, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház dísztermében.
