Az aktív labdarúgástól néhány éve visszavonult Regele Tibor, clevelandi magyar magánvállalkozó és futballedző tavaly novemberben egy avató ünnepség keretében megnyitotta Warrensville városában a labdarúgó iskoláját. Ez alkalomból beszélgetett vele rádiónk munkatársa, Csibi Lóránd.
Az azóta már rendszeresen működő és egyre gyorsabban fejlődő focisuliba napról-napra több gyerek iratkozik be. Nagyon szívesen járnak a korszerűen és a színvonalasan elkészített edzőterembe, ahol Tibor elmondása szerint megtanulhatják a világ legnépszerűbb sportjának minden csínját-bínját.
Aki szeretné, hogy gyermeke megtanuljon focizni, forduljon Tibihez bizalommal. Garantáltan jó kezekben lesz.
Az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnagyobb városában, Chicagóban január 26-án került sor a 97. Magyar Gála Bálra. Az elegáns Concorde Banquets báltermébe a hölgyek nagy estélyi ruhákban, az urak szmokingban vagy díszmagyarban érkeztek. Az ünnepi alkalomra mesterien megterített asztalok körül foglalt helyet a majdnem 400 vendég.
A bál fővédnöke Magyarország Chicagói Főkonzulátusa volt, a kiemelt díszvendégek pedig Lengyelország chicagói főkonzul-helyettese és Törökország chicagói főkonzulja volt. A támogatók között jelentős helyet foglalt el a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT, amely az idén is két Chicago-Budapest repülőjegyet ajánlott fel az esti tombolahúzás főnyereményeként.
Dr. Szilágyi Péter, miniszteri biztos, Dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul, Pálmai Zsuzsanna, chicagói konzul és Demeter András, a Chicagói Magyar Klub elnöke a 97. Gála Bálon (Fotó: Mózsi Gábor)
Az elsőbálozók bemutatkozása után a helyi amatőrökből szerveződött, de már évek óta működő, fergeteges Borozda néptáncegyüttes tagjai léptek színpadra, akik a páratlan magyar néptáncgyűjteményből mutattak be két táncot, amit a végén hatalmas tapssal jutalmazott a vendégsereg. Demeter András, a Chicagói Magyar Klub elnöke köszöntötte a résztvevőket, és megköszönte a szervezőbizottság fáradhatatlan munkáját. Majd szeretettel köszöntötte a bál fővédnökét, Magyarország chicagói főkonzulátusának főkonzulját, Dr. Bencsik Zitát, megköszönve a hathatós közbenjárását a bál sikeres megszervezése érdekében. A főkonzul asszony beszédében elmondta, mennyire fontos a diaszpórában élő magyarság nemzettudatának megőrzése és annak ápolása. Az ilyen magyar összejövetelek is, mint a Gála Bál, igen fontos, megőrzendő hagyományt jelentenek. Dr. Bencsik Zita külön köszöntötte a díszvendégeket, és elmondta ennek a hosszú évek óta megrendezett bálnak az egyik legfontosabb üzenetét, amely az összefogásban rejlik, ami egyben megmaradásunk záloga is.
Csibi Lóránd és kedves neje, Simon-Benedek Zsuzsánna kollégáink január 26-án Chicagóban jártak, a 97. Magyar Gála Bálon. Nemcsak a bál hangulatát örökítették meg, hanem rövid interjúkat is készítettek a rendezvény fő támogatójával, a Chicagói Főkunzulátust vezető Dr. Bencsik Zita főkonzullal, az est díszvendégével, Dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztossal, valamint a Magyar Lélek Díjjal kitüntetett Nagy Imrével.Beszámolónk Mózsi Gábor fotóival: https://www.bocskairadio.org/97-chicagoi-magyar-gala-bal-videoval/
A bál másik díszvendége Dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos volt, aki ünnepi beszédében a diaszpórában élő magyar közösségek fontosságát és magyarságuk megtartásának szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy Magyarország odafigyel a külföldön élő magyar honfitársaira, és az összetartozásunkat különféle programokkal erősíti. Ilyen a Kőrösi Csoma Sándor Program, amelynek ösztöndíjasai nagyszerű munkát végeznek Chicagóban is, a magyar szervezetekkel együttműködésben. Majd kitért a diaszpóra erős magyar közösségeire, amelynek egyik példája éppen a chicagói magyar közösség, élén a Magyar Klubbal, amely egy nagyszerű és követendő példát állít fel más magyar szervezeteknek.
Nagy Imre a Magyar Lélek Díj kitüntetettje (Fotó: Mózsi Gábor)
Ezután következett a Magyar Lélek Díj kitüntetés átadása. Ezt minden évben az az egyén vagy házaspár kapja, aki az évek hosszú során a chicagói magyarság körében valamilyen értékmegőrző, magyarságtudat fejlesztő tevékenységet folytat. Az idén Nagy Imrét tüntették ki a díjjal, aki több mint 60 éve önkénteskedik a chicagói magyar közösségben. Elmondása szerint a magyar nyelv a mi gyökerünk és kultúránk, ezért az ember szíve mindig visszahúz oda, ahol született. Hat ösztöndíj is kiosztásra került, amelynek az anyagi hátterét chicagói magánemberek és a Magyar Klub biztosítja, és amellyel különböző programokban résztvevő diákokat, kutatókat és más civil embereket segítenek.
A vacsora után, amelyet egy kis tánc és mulatság követett, sor került a tombolahúzásra. Minden nyereményt kitörő örömmel fogadtak, főleg a két repülőjegyet, valamint a Bocskai Rádió felajánlásából a négy darab EDDA Művek koncertjegyet. Ezután már a táncé és a jó hangulaté volt a főszerep. A zenét immár hagyományosan a hattagú Budapesti Perfect Show Band szolgáltatta. A szervezők örömmel summázták, hogy van igény az ilyen magyar rendezvényekre, s hogy az idei Gála Bál is egy nagyszerű, sikeres, tartalmas, erőt adó eseménynek bizonyult.
Köszönjük szépen a fotókat Mózsi Gábornak!
1 of 11
A 97. Chicagói Gála Bál házigazdái
Rácz Eszter Anna, KCSP-ösztöndíjas és műsorvezető társa, Dr. Nádas Gyula
A Borozda néptáncegyüttes bemutatója, amelyhez Szűcs János, KCSP-ösztöndíjas is csatlakozott
Demeter András, a Chicagói Magyar Klub elnöke köszöntötte a vendégeket
Dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos tartott ünnepi beszédet, mellette Dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul és Demeter András
Báli hangulatban
Csibi Lóránd és kedves neje, Simon-Benedek Zsuzsanna, a Bocskai Rádió munkatársai a barátaikkal
Január 24-én a cserkészházban tartották meg az Egyesült Magyar Egyletek (EME) éves közgyűlését Szentkirályi Endre elnökletével, aki 2018 januárja óta vezeti a clevelandi magyar egyesületeket tömörítő ernyőszervezetet. Vele beszélgetett a január 27-i adásunkban Miklós Melánia, KCSP-ösztöndíjasunk.
Az interjú elején Szentkirályi Endre röviden beszélt az 1902-ben megalakult EME történetéről, amely nemcsak clevelandi vonatkozásban, hanem az amerikai magyarság egészét tekintve is a legrégebbi szervezet. A 19. század végén szerették volna létrehozni, hogy együttes erővel fel tudják állítani a városban a Kossuth-szobrot, de valami miatt egy kicsit később alakult meg, viszont ezután rekordidőn belül elkészült a ma is látható emlékmű. Az EME alapszabályát úgy alkották meg, hogy minden magyar templom de facto tagja az egyesületnek, minden más szervezet tagdíjat fizetve kérelmezheti a felvételét. Az EME a hatvanas években élte fénykorát, amikor a legtöbb magyar élt a városban, ekkor több mint 60 szervezetet foglalt magába. Ma 8 templom és 13 civil szervezet tartozik hozzá, a január 24-i közgyűlésen újonnan csatlakozott Ohio-i Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamarával együtt.*
Endre gyerekkora óta részt vesz a clevelandi magyar szervezetek munkájában; a magyar iskola és templomok tagjaként, valamint cserkészként mindig is látogatta a nemzeti ünnepségeket. Az EME tevékenységébe akkor látott jobban bele, amikor alelnökként csatlakozott a szervezethez 2012-ben, majd egy rövid szünet után 2017-ben. Az EME célját abban jelöli ki, hogy közös platformra hozza a tagokat és propagálja a magyar kultúrát. Az ernyőszervezet rendezi ugyanis a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó közös ünnepségeket, fogadja a Magyarországról érkező vendégelőadókat, politikusokat, valamint a magyar jubileumok alkalmából a város nagyobb nyilvánossága számára is elérhető programokat szervez (ilyenek voltak pl. az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett kulturális események). Koordináló szerepén kívül a tagok közötti információcserét is segíti körlevéllel, illetve az EME honlapján működtetett „egyesített” programnaptárral, valamint a tagszervezetek elérhetőségeivel.
Az EME 2019. évi közgyűlése Szentkirályi Endre elnökletével
Az elmúlt év eseményei közül Szentkirályi Endre a nemzeti ünnepek megünneplését és az ezekhez kapcsolódó két új kezdeményezés létrejöttét emelte ki. Az egyik a május utolsó vasárnapján megtartott Magyar hősök emlékünnepe volt a Sunset Memorial Garden temetőben, amely korábban az MHBK, tavaly viszont a Bocskai Rádiónak köszönhetően valósult meg, a másik pedig a szeptember végi Kossuth-emléknap, Mihály Ernő és Fazekas Róbert szervezésében. Ezen kívül a Clevelandi Szépművészeti Múzeumban is képviselte az EME a magyarságot egy nemzetközi napon, illetve egy helyi vonatkozású filmmel jelen volt a Chagrin Dokumentumfilm Fesztiválon is. Endre azt mondja, hogy a kezdeményezőkészség egyébként is jellemző a clevelandi magyar szervezetekre. Néhány évvel ezelőtt a Szent Imre templom pl. így valósította meg az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódó Szent István Fesztivált, amely mára a közösségi élet részévé vált.
„Az Egyesült Magyar Egyletek olyan, mint egy erdő, amelyben a fák maguk a szervezetek” – mondja Endre, aki gyakran használ jelképes hasonlatokat (a közgyűlésen a szervezetek munkáját pl. a közjóért szorgoskodó hangyához hasonlította). Az a jó, ha a fák erősek, lombosak és nőnek, ezért magukat a fákat kell gondozni ahhoz, hogy szép legyen az erdő. Ennek bizonyítékaként említi, hogy szeptemberben 9 szervezet 14 különböző eseményt szervezett, ami kimagasló szám, de egyébként is átlagosan havi 8-9 eseményről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy minden hétvégére jut több mint egy.
Az újonnan csatlakozott tagszervezet, az Ohio-i Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara nevében Bántó Borbála mutatkozott be
Az interjú második felében a tervekről beszélgettünk, amelyekhez afféle motivációs „pénzmagként” hozzájárul, hogy egyre több clevelandi magyar szervezet ad be pályázatot a magyarországi Bethlen Gábor Alaphoz működésre, illetve az eseményeinek megvalósítására. Idén először pályázott az EME is, a nemzeti ünnepségek költségeinek enyhítése céljából, hogy emelni tudják a műsorok színvonalát. Az elnök úgy látja, az EMÉ-nek nem az a célja, hogy óriási dolgokat kezdeményezzen, hanem hogy megerősítse az ernyő alatt lévő szervezeteket, s hogy összehangolja a csoportok munkáját. Ezt sok egyéni törődéssel, a problémáik illetve jövőképeik meghallgatásával, továbbá az érdekeik egy irányba terelésével segítik elő. A konkrétumok között említi, hogy a közügyek tekintetében folytatják a clevelandi városházával való együttműködést, mert szeretnék elérni, hogy a nemzeti ünnepek alkalmával az épületen magyar zászló is lobogjon, valamint piros-fehér-zöld világítást kapjon a Terminal Tower, illetve hogy a Kossuth-szobor feletti fákat metsszék meg és kerüljön QR-kód tábla az emlékműre.
Szentkirályi Endre úgy látja, a tagszervezetek nívós programokat hoznak létre, a templomoknak is aktív közösségi életük van, és jó irányba halad, pozitívan fejlődik a clevelandi magyarság. Ezt bizonyítja az is, hogy a Cleveland State Egyetemen már most is létezik online magyar nyelvtanfolyam, amelyre az ország bármely részéről be tudnak jelentkezni az érdeklődők, és várhatóan 2020-tól állandó lektor kezdi meg ugyanitt a működését, ami a magyar képzés erősödését vonhatja maga után. A clevelandi magyarság jövőjét érintő témákról – az anyanyelvápolásról és a hagyományok őrzéséről – a Magyar Múzeum májusi előadásán beszél majd bővebben.
1 of 6
Az EME titkára és pénztárosa: Nagy Sándor és Strada Pál
Bántó Borbála előadása
A tagszervezetek képviselői
Dr. Bús Enikő, Fulbright-oktató bemutatkozása
Patarica Edvin, KCSP-ösztöndíjas prezentációja
Miklós Melánia, KCSP-ösztöndíjas bemutatkozása
*Az EME tagegyesületei és tagegyházai:
Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia, Bocskai Rádió, Cleveland Hungarian Development Panel, Cleveland Magyar Történelmi Társulat, Cserkész Barátok Köre, Hungarian Cultural Center of Northeastern Ohio, Hungarian Cultural Garden of Cleveland, Hungarian Genealogical Society of Greater Cleveland, Magyar Iskola, Magyar Társaság, Ohio-i Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara, Szent László Társaság és Rend, William Penn Association – Branch 14 / Első Magyar Református Egyház, Hetednapi Adventista Gyülekezet, Lorain-i Magyar Református Egyház, Magyar Bethánia Baptista Gyülekezet, Nyugat- és Kelet-oldali Magyar Magyar Evangélikus Egyház, Nyugat-oldali Magyar Református Egyház, Szent Erzsébet Római Katolikus Egyházközség, Szent Imre Római Katolikus Egyházközség
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
1919. január 27-én, száz éve halt meg Ady Endre. A korabeli lapok természetesen rengeteget foglalkoztak a személyével, búcsúztatásának a körülményeivel, mint ahogy sokat cikkeztek róla a kortársak, íróbarátok is. Az Arcanum adatbázisában elérhető korabeli lapok, tudósítások segítségével idézi fel a Könyves Blog portál a korabeli híradásokat – részletek következnek Kiss Orsi cikkéből.
„Fáradt szive megállott, – csodálatos fényű szemei örökre lecsukódtak, Ady Endrével nagy költőjét veszítette el ma az ország. Sirály volt a bus magyar vizeken, csodálatos hangszer, ki a költői lelke titokzatos nyugtalanságával már akkor megérezte a véres és gyászos idők közeledését, midőn még tunyán terpeszkedett a régi Magyarország s a világ közeledő katasztrófájáról, gyászáról és felszabadulásáról álmodni se mertek, a régi rendszer” – ezekkel a szavakkal búcsúzott címlapján a kor egyik legolvasottabb lapja, Az Est. A Friss Ujság ugyanaznap arról írt, hogy utolsó nyilvános szereplése a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt, majd ágynak esett, felesége unszolására pedig szanatóriumba vonult: „A szanatóriumban állapota meglehetősen javult, jól táplálkozott, erősödött, míg ma reggel fél kilenc órakor egy hirtelen szivszélhüdés véget vetett életének”. Ady Endrét a Berinkey-kormány a nemzet halottjának nyilvánította, búcsúztatásán a kabinet nevében Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter mondott gyászbeszédet.
Ady temetése 1919. január 29-én. Müllner János fényképe. (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Fényképtár)
A temetésről a lapok viszonylag nagy terjedelemben tudósítottak, és ami – az utókor szempontjából a ritkasága miatt – még érdekesebb, filmfelvétel is készült arról, ahogy a Nemzeti Múzeumból elszállították a koporsót. „A Nemzeti Muzeum környékét ezrek és ezrek lepték el, hogy hódoljanak a fiatalon elhunyt nagy költő emlékének” – írta január 30-i számában a Friss Ujság, hozzátéve: „A diszes koporsó körül ott láttuk az irodalom, művészet és politika minden jelességét”. A ravatalnál Kunfin kívül beszédet mondott még Móricz Zsigmond, Bíró Lajos, Babits Mihály és Jászi Oszkár is. (…)
Ady temetése kapcsán szinte minden lap megemlíti ugyanakkor, hogy aznap kisebb botrány kerekedett: a kultuszminiszter ugyanis „az ifjúság kezdeményezésére” tanítási szünetet rendelt el a budapesti középiskolákban. Az Ujság beszámolója szerint a kultuszminiszter közölte azt is, „miután Ady Endrét a maga halottjának tekinti a nemzet, kívánatosnak tartja, hogy az iskolák hetedik és nyolczadik osztályú tanulói testületileg, tanáraik vezetésével vegyenek részt a forradalom elhunyt nagynevű dalnokának vég tisztességén”. Csakhogy a hír a jelek szerint nem jutott el mindenhová, és akadt olyan iskola, ahol a temetés napján is tanítás volt. (…)
A napilapok mellett az egyéb periodikák is megemlékeztek Ady haláláról. Az Ország-Világ című kéthetente megjelenő lap február 9-i számában pátoszos cikkben idézte meg alakját: „Az irodalomnak halottja van. Ligetszanatóriumi kórágyán, hosszú, kínos szenvedés után a szíve, ez a nyugtalan, forrongó, örökké vágyódó szíve ölte meg Ady Endrét, negyvenegy éves korában, akkor, mikor dicsőségének zenitjén állott.”
A Néptanítók Lapjában Schöpflin Aladár búcsúzott a költőtől. 1919. február 6-án megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy a huszadik században Ady halála a legnagyobb veszteség, amely a magyar irodalmat érte. Felemlegette az Ady személye és költészete elleni támadásokat, hogy hazafiatlansággal vádolták, erkölcsellenesnek, felforgatónak bélyegezték. Szerinte ennek elsősorban az volt az oka, hogy az írók közül Ady emelte fel először a szavát „a világnak ama rendje ellen, amelyet Magyarország hatalmai örökkévalónak szerettek volna konzerválni ebben az országban”.
Ady Endre a halálos ágyon a Liget Szanatóriumban. 1919. január 27. Szőnyi Lajos felvétele (Forrás: PIM)
Ady jóformán föllépése pillanatától fogva megszólaltatta az ősi magyar protestálás harsonáját a magyar mágnás és püspök-uralom, a munkás és parasztnyúzás, a vármegyei despotizmus, a tunyán kérődző kulturátlanság ellen, és kétségbeesett jajveszékeléssel hirdette únosúntig, hogy a magyarságnak el kell pusztulni abban a szennyben, amelyet urai körülötte mindenütt felhalmoztak. Az ő költészete volt a leghangosabb és legmesszebbre eljutó kritika az ellen az egész uralmi rendszer ellen, amely megmételyezte a magyar levegőt, lehetetlenné tette a magyarban rejlő őstehetségeknek kifejtését s a nemzet legjobbjait csaknem megfullasztotta fülledtségével.
Természetesen a Nyugat is megemlékezett a költőről, és 4-5. számában Kosztolányi Dezsőtől Móricz Zsigmondig rengetegen felidézték alakját, munkásságát (ITT végig lehet pörgetni a teljes számot). Halhatatlan Ady című írásában Ignotus például a következőt írta róla: „Ady Endre óriás volt. Nemcsak hogy újat hozott, de az újban mindjárt a netovábbot is. Hogy mennyire, azt akkor lehetett megmérni, mikor játékos kedvében néha elvirtuskodott és virtuózkodott valami régi formával, hanggal vagy stílussal, egy sapphicum fordításával, stanzás regénnyel, kurucz nóta variálásával. (…) Mindent tudott, amit akart, és legjobban tudta. S ezzel a tökéletességgel tudta világgá alakítani a magával hozottat. Ezért lefordíthatatlan és utánozhatatlan. Az Ady-korszak vele kezdődik és vele zárul le.”
Cikkünk borítóképe Ady halálának 100. évfordulóján készült, a 2019. január 27-i hivatalos megemlékezésen és koszorúzáson, Ady sírjánál, a Fiumei úti temetőben. Fotó: MTI
I. Valamikor labdatéren Hét fiúk ha összekaptunk sorshúzáson, Ki az az egy nem osztozó Labdaverő boldogságon, Ki az az egy, ki ne játsszon, Engem dobott ki a sors, Mindig engem, mindig engem. Kövér könnyel, sóvár vággyal Víg hat körül leskelődtem, ténferegtem. Most is, most is víg hat körül, Kik nem hatan: százan, ezren Labdát vernek víg-feledten, Csak úgy kussoltat a sors, Mindig engem, mindig engem.
II. Ni, most a labdatéren Milyen gyorsak a fiúk És még szebben kacagnak, Miként a régi hatok. Milyen, milyen szent volna Utódomat meglelni, A kitudott, kis senkit, Fölösleges nem-játszót És szólni hozzá vigan: »Fiacskám, meglátod majd, Lesz egy nagy labdajáték S ott te leszel a vezér, Repülsz, miként a labda S rikoltsz, mint egy víg rigó S ha majd nagyon elfáradsz, Keresed a hatokat, Keresed s nem találod: Így van ez jól, fiacskám. Régi hét fiúk közül, Íme, engem tartott meg A fő-fő Labdaverő S a többit szépen, ifjan Kiverte a játékból.« Igy szólnék utódomhoz. De bár bejártam százszor A régi labdateret, Nem lelem, nem találom. Talán más most a világ, Nincs játékból kitudott Csenevész, sárga fiú. Pedig, nagy Labdaverő, Én titkos, nagy Jehovám, Úgy szeretném az ilyet Mindet összegyüjteni S egy vígságos játékban Egy utolsót játszani.
A mákos süteményeknek senki sem tud ellenállni, de ha még egy kis kókusz is kerül a tésztába, akkor egy igazán különleges és fantasztikus édességet kapunk. A finom krém és a csokoládémáz teszi még ízletesebbé ezt a süteményt. Mindössze 5 evőkanál mák, 1 tábla étcsokoládé, egy kis kókuszreszelék, és már készülhet is a finomság!
Hozzávalók a tésztához: 6 db tojásfehérje, 3 evőkanál kókuszreszelék, 3 evőkanál cukor, vaníliaaroma, 5 evőkanál darált mák, 10 evőkanál liszt, 15 g sütőpor, 5 evőkanál tej
Hozzávalók a krémhez: 4 db tojássárgája, vaníliaaroma, 1 tasak vaníliás pudingpor, 500 ml tej, 6 evőkanál cukor, 250 g vaj
Hozzávalók a mázhoz: 10 dkg étcsokoládé, 1 teáskanál olaj
Elkészítés:
Készítsük el a tésztát: a tojásfehérjéket tegyük egy mélyebb tálba, verjük fel kézi mixerrel kemény habbá. Adjuk hozzá a cukrot. Lassanként öntsük bele a mákot, a kókuszreszeléket, a vanília aromát, a sütőporral elkevert lisztet és a tejet. Óvatosan, lentről felfelé keverjük a masszát. Egy 24×30 cm-s tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd öntsük bele a tésztát, és süssük kb. 20 percig 190 fokos (370 Fahrenheit) sütőben. Amikor megsült, hagyjuk kihűlni, majd vágjuk el 3 egyenlő részre.
Készítsük el a krémet: keverjük ki a tojássárgáját a cukorral krémes állagúvá, majd adjuk hozzá a vaníliás pudingport, a vanília aromát és a tejet. Keverjük össze jól a hozzávalókat egy habverővel, majd lassú tűzön addig főzzük, amíg besűrűsödik. Ha elkészült, hagyjuk hűlni. Amikor kihűlt, kavarjuk hozzá a kockákra vágott vajat, majd amikor a krém jó habos lesz, osszuk el 2 egyenlő részre. Készítsük el a mázat: törjük kisebb darabokra a csokit és gőz fölött olvasszuk fel, majd adjuk hozzá az olajat, és keverjük össze.
Végül állítsuk össze a süteményt: tegyük az első lapot egy tálcára, kenjük rá a krém felét, helyezzük rá a krémre a második lapot, majd kenjük rá a megmaradt krémet, és tegyük rá a harmadik lapot. Kicsit nyomkodjuk meg az ujjainkkal a süteményt, majd vonjuk be a tetejét a mázzal. A mák mellett még tehetünk a tésztába mazsolát vagy aszalt gyümölcsöt is.
Rácz Eszter Debrecenből pályázta meg a Kőrösi Csoma Sándor Programot, és már a második évet tölti az USÁ-ban. Detroit, Washington és New Brunswick után idén Chicagóban teljesít széles körű feladatot, amelyben jól kamatoztatja sportszervezői végzettségét. Épp hazafelé tartott a Chicagói Gála Bálról január 27-én, amikor telefonos interjút készített vele rádiónk ösztöndíjasa, Miklós Melánia.
Eszter egyike volt azoknak a kácsépéseknek, akik a többiek előtt, a nyár elején érkeztek meg kiküldetésük helyszínére 2017-ben, hogy segítsenek az amerikai magyarság egészét érintő összejövetelek, a Csipke- és az Itt-Ott tábor megszervezésében. Ezek után Detroitba, Washingtonba, majd New Brunswickba szólította a feladata, de sok más városban is járt. Ennek köszönhetően széles látókörre tett szert, és talán minden ösztöndíjasnál több itteni közösséggel ismerkedett meg.
Szilágyi Péter miniszteri biztos úr a Chicagói Gála Bálon a KCSP-sekkel: Eszes Judit, Iusco Bernadett, Rácz Eszter és Szűcs János
A Chicagói Gála Bálról azt mesélte, hogy jól sikerült. Több társával együtt kivették részüket az előkészületekben, de a tombolasorsolásban is segítettek, Eszter pedig az est műsorvezetőjeként is fellépett. Élete legjobb döntésének tartja, hogy megpályázta az ösztöndíjat, amelyben épp a feladatok változatosságát szereti, s hogy minden nap új kihívásokkal szembesül. Magyar nyelvet tanít, rendszeresen segít a rendezvények szervezésében, bekapcsolódott a cserkészetbe, és mindenhol lehet rá számítani. Amikor másfél hónapos téli szünet volt Washingtonban, átment New Brunswickba segíteni, majd onnan járt vissza kéthetente a magyar iskolába. Tavaly járt Chicagóban is, ami annyira megtetszett neki, hogy a második pályázásnál ő kérte, hogy oda helyezzék, amiért nagyon hálás.
Mikulás ünnepség, ahol nemcsak a krampuszok, hanem a Mikulás is kácsépés volt
Jelenleg tehát a Chicagói Magyar Kulturális Tanácsnál és Magyar Klubnál segít be a közösségi programok szervezésébe. Emlékezetes feladatai között a szeptemberi Taste of Hungary fesztivált említi, a Katalin- és szüreti bálokat, az 56-os megemlékezést és a Mikulás ünnepséget, illetve a magyar iskoláknál való közreműködést és a filmklubot, amit egy tavalyi ösztöndíjas segítségével indítottak be a helyiek, és mivel igény mutatkozott rá, folytatják. Ez a klub egy jó lehetőség az itteni magyarok számára, hogy havonta egyszer-kétszer összegyűljenek, hiszen a városban nem működik magyar ház. A közeljövőben pl. Valami Amerika-maratonra készülnek.
Eszter és a Csík Hágó Magyar Iskola felnőtt csoportja
Eszter igazi csapatember, sokfelé utazik, ahol rendszerint találkozik a többi ösztöndíjassal. Azt meséli, hogy eddig New Brunswickban ismerte meg a legerősebb, aktív és összetartó közösséget. Washingtonban a nagy távolságok nehezítik a helyzetet, és ott sincs magyar ház, ami sok más helyen is problémát okoz. Bostonban a cserkészek életébe látott bele, északon többször járt Clevelandben, és persze Chicagóban. Délen Texasba jutott el, ahol a helyi kácsépésnek segített a Mikes Kelemen Programhoz kapcsolódó feladataiban, és azt tapasztalta, hogy a nem túl népes, de létező magyar közösség szeretettel fogadja a programokat. A nyugati parton a Los Angeles-i és San Francisco-i közösségek életébe látott kicsit bele. Jövő héten a New Brunswick-i Tisztikari Bálba látogat el, ahol nem csak mulatni fog, hanem természetesen segédkezik is az est lebonyolításában.
Ha lejár az ösztöndíja, hazafelé veszi az irányt, ahol a sportszövetségek munkája iránt érdeklődik, vagy – ha van rá lehetőség – szívesen segítené tapasztalataival koordinátorként a leendő a KCSP-ösztöndíjasokat.
A Diaszpóra Értekezleten Szilágyi Péter miniszteri biztos, Rácz Eszter, Pálmai Zsuzsanna konzul, Dr. Bencsik Zita, chicagói főkonzul, Iusco Bernadett, Szalóczy Ádám és Szűcs János, KCSP-ösztöndíjasok
A chicagói filmklub első vetítésén
A 19. sz. Hunyadi Mátyás cserkészcsapat Bagoly örsével
Eszter Pálmai Zsuzsanna konzullal együtt vihette a zászló a Peace Day felvonuláson
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
Fájó szívvel tudatjuk Önökkel, hogy id. Tomaschek László 104 éves korában, pénteken éjfél előtt visszaadta lelkét teremtőjének. Gyászolja fia Dr. Tomaschek László, menye, Geréby Zsuzsa, leánya, Dr. Kondray Ildikó, veje, Dr. Kondray Gergő, valamint nyolc unokája és két dédunokája.
id. Tomaschek László
Id. Tomaschek László 1914-ben született az akkor még magyar Pozsonyban, ahonnan édesapját katonaköteles korában családostól kitoloncolták, mivel nem fogadta el a csehszlovák hadseregben a neki felajánlott magasabb rangot és szolgálatot. Id. Tomaschek László így Győrben kezdte iskolás éveit, majd Budapesten folytatta a közgazdasági egyetemen. Tanulmányait megszakítva önként jelentkezett katonának. Katonai pályáján sok elismerést és kitüntetést kapott. Többek között a Kormányzói Dicsérő Elismerést hadiszalagon, felvidéki és erdélyi emlékérmeket, bronz és ezüst Signum Laudis-t, Tűzkeresztet sebesülési pánttal, továbbá a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon kardokkal.
A háború végén hadifogságba esett, ahonnan sikerült megszöknie. Ezután Németországba indult megkeresni szüleit és húgát. Majd szüleivel 1946-ban visszament Magyarországra, ahol sehol sem kapott megfelelő munkát. Katonatiszti múltja mindig kiderült, így elbocsátották minden munkahelyről. 1956 elején hamis vádak alapján elhurcolta az ÁVO, majd október végén a miskolci börtönből a szabadságharcosok szabadították ki.
1949. augusztus 4-én feleségül vette Kiss Margitot. 1950-ben született meg fia, ifj. Tomaschek László, majd egy évre rá leánya, Ildikó. 1956 decemberében id. Tomaschek László egymaga megkísérelte átlépni a lezárt, aláaknázott határt, ami sikerült is neki. 1960-ban távol, Amerikában telepedett le, ahová a család 1964-ben követte.
Clevelandban a General Electric-nél dolgozott a nyugdíjazásáig. Feleségével együtt kemény munkával teremtették meg az életkörülményeiket, a családról mindig szeretettel gondoskodva. Boldog házasságban éltek felesége haláláig. A több mint száz éves kor fizikailag ugyan egyre jobban legyengítette, de szellemileg végig tiszta maradt.
A gyászistentiszteletet és megemlékezést február 2-án, szombaton de. 11 órakor tartják a Nyugat-oldali Evangélikus Egyházközösségnél, melynek címe: 20300 Hilliard Boulevard, Rocky River.
A temetéssel kapcsolatban várjuk a család további értesítését.
Díjátadókkal, irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, koszorúzással és képzőművészeti kiállításokkal is ünneplik a magyar kultúra napját országszerte, az eseményekről a közmédia is beszámol műsoraiban.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerintKölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát.
A kézirat és a Himnusz-t megzenésítő Erkel-kotta egész nap látható lesz az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával és a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel ünnepelnek.
A Fiumei úti sírkertben, ahol a magyar kultúra olyan személyiségeinek sírjai találhatók meg, mint Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós vagy Munkácsy Mihály, ingyenes sétákat rendeznek. A Hagyományok Házában a Fölszállott a páva című műsor legjobb képeiből látható fotókiállítás, és az idén 75 éves Gaál János bútorfestő jubileumi kiállítása is megnyílik a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.
A magyar kultúra napján adják át számos város, köztük Zalaegerszeg, Keszthely, Szeged, Komló, Szolnok, Dunaújváros, Győr, Debrecen, Szombathely, Kőszeg, Gyula, Békéscsaba és Tatabánya kulturális, közművelődési és művészeti díjait, ösztöndíjait.
Zala megyében exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek, és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit. Veszprémben Ady Endre halálának századik évfordulójáról a megyei középiskolák diákjainak előadásával, Baranyában pedig kiállítással emlékeznek meg. Csongrád megyében vers- és prózamondóversenyt rendeznek, koncertekre és színházi előadásokra is várják a közönséget, és Szeged kulturális intézményei is bemutatkoznak.
A hajdú-bihari megyeszékhelyen tárlatvezetéseket és a Himnusz-hoz kapcsolódó játékos foglalkozást is szerveznek.
Bács-Kiskun megyében Himnusz– és mesemondó versenyt, valamint rendhagyó irodalomórát is rendeznek. Nógrád megyében Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek. Pest megyében pedig –Szentendrén – Himnusz-flashmobot tartanak.Jász-Nagykun-Szolnok megyében könyvbemutatókkal és rendhagyó könyvtári órákkal is készülnek. Fejér megyében Dunaújvárosban, Martonvásáron és Székesfehérváron is koncertekkel várják a közönséget. Győr-Moson-Sopron megye székhelyén pedig egy egész héten át ünneplik a magyar kultúra napját.
A Duna Televízió Család-barát című magazinműsora az Országos Széchényi Könyvtárba kapcsol, beszélgetés hangzik el a Himnuszkeletkezéséről és az Olvass többet versenyről. A 20.25-kor kezdődő Önök kérték több bejátszással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról, este Bereményi Géza Eldorádó című filmjét vetítik.
Az M5 kulturális csatorna munkatársai napközben a fővárost járják, éshárom meglepetéshelyszínen rendhagyó órákat tartanak a gyerekeknek.A nézők ezekből bejátszásokat láthatnak több alkalommal. A 21 órakor kezdődő Ez itt a kérdésben az érdeklődők megtudhatják, hogy a hazánkban élő külföldi alkotók, művészek miért szeretik a magyar kultúrát, és hogy a külhoni magyar intézetekbe betérők mire kíváncsiak a magyar kultúra kínálatából. Ezt követi a János vitéz című rajzfilm felújított változatának bemutatója.
A Kossuth Rádió is tematikus nappal várja a hallgatókat. A Napközben című műsor 9 és 10 óra között országos körképpel készül az országos eseményekről, majd az olvasás fontosságáról és az élethosszig tartó tanulásról lesz stúdióbeszélgetés. A délutáni Jó napot Magyarország! című műsor a magyar kultúra napja rendezvényeiről számol be.
Engedélyezte a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban – közölte szerdai számában a Ziarul de Bacau helyi napilap.
A híradás szerint a Bákó főterének szomszédságában levő Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak majd magyar misét, amelynek celebrálására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel.
Amint Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor. A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet.
Nyisztor Tinka elmondta: a bákói magyar misét a csángó oktatási program tanárának, Boros Rezsőnek a kérésére hagyta jóvá a püspökség. A kérést a moldvai csángók hét szervezete is aláírta.
A néprajzkutató felidézte: közel harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért, és tervezi, hogy közzéteszi azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben.
Én annyit sírtam a jászvásári püspökségen, hogy még a kövek is megpuhultak volna, de tíz papot állítottak szembe a delegációnkkal, és azt magyarázták, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv
– idézte fel a néprajzkutató, aki tanulmányai után visszatért a szülőfalujába, Pusztinába. Megjegyezte, a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy olyan generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. Azt is hozzátette azonban, hogy ez idő alatt a papok egy új generációja is megjelent, akik már jobban megértik a hívek igényeit.
Nyisztor Tinka szerint
a bákói magyar mise ugyanolyan nagy dolognak minősül, mint az, hogy júniusban Csíksomlyóra jön Ferenc pápa.
Hozzátette: a január 27-én tartandó első magyar misére reményei szerint csoportosan felvonulnak a hívek a magyar nyelvet még őrző csángó falvakból.
Azt is hozzátette azonban, hogy a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre. Megjegyezte: a pápalátogatás előtt még kihallgatásra megy ez ügyben a bukaresti pápai nunciushoz.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
